“Aki ebbe energiát fektet, az lesz a jövő pedagógusa”

„Elengedhetetlen a digitális eszközök használata, de a pedagógusok képzésében nincs benne, hogyan kell megfelelően alkalmazni ezeket” - kezdi Piroska, aki felső évfolyamon tanít. “A családos pedagógusnak kifejezetten nehéz, hiszen otthon vannak a gyerekei, akiknek szintén tanulni kellene segítenie, közben pedig legyen pedagógus. A munkaideje ketyeg, mert rendelkezésre kell állnia 8-14 óráig. Az egyik feszültség ebből alakult ki, mert a többgyermekes pedagógusok azt mondják, nem tudják megoldani, hogy úgy jelentkezzenek be, hogy a család egy vagy két számítógépét ők foglalják le, mert akkor az ő gyerekeik maradnak el a tanulásban és hiányzóként vannak feltüntetve.
A jobb módú iskolák meg tudták oldani, hogy ellássák digitális eszközökkel a tanítókat, tanárokat, ott gördülékenyebben megy az oktatás, de országos szinten nincsenek megfelelően ellátva. Van olyan kollégám, aki úgy tudja a távoktatást megoldani, hogy bemegy az iskolába, megcsinálja és kinyomtatja a feladatlapokat, majd leteszi a portára és a szülők bejárnak a lapokért, amit átvesznek a portástól az üvegablak másik oldaláról. Csináltam egy felmérést az osztályomban és kiderült, több családnál 1 db számítógép van otthon, melyről a tesóknak is órákra kellene bejelentkeznie, közben apának vagy anyának arról a gépről kellene home office-ban dolgoznia.”

Elsősöket online írásra és olvasásra tanítani?

A legnehezebb helyzetben az elsősöket tanítók vannak, hiszen ebben a korban az írás és olvasástanulás miatt a gyerekek nagyon igénylik a személyes figyelmet. Lehetetlen küldetésnek tűnik távolról tanítani őket, mégis megpróbálkoznak vele, mint kiderült H. Valéria tanító néni beszámolójából.

„Munkanélküli leszek, mert akárhogy próbálom tökéletesíteni, nem akar olajozottan menni. Első osztályos tanító néni vagyok. Már "fejen" állva is próbáltam a kicsik fejébe tömni a rengeteg tananyagot. Most, bár laptoppal, okostelefonnal felszerelkezve, sem úgy megy, ahogy szeretném. Az én korosztályom - túl a 40-en- rengeteget tanult, próbáljuk utolérni a világot munka és család mellett. Nem sajnáltatom magam, hiszen belénk van az alázat nevelve. Nekem az informatikával meggyűlik a bajom, segítség kell a videó készítéshez, a videón való szerepléshez, a link kereséshez, készítéséhez. Most egyszerre minden a nyakunkon. De tesszük a dolgunkat.”

Egy kis ízelítő Valéria múlt hetéből: Március 16. hétfő: “Be kell menni a pedagógusoknak az iskolába meghallgatni a nagy kesze-kuszaságot. A lényeg, meg tudjuk oldani. Délután kezdem a megoldást, kapcsolat a szülőkkel. Nagyon segítőkészek voltak. Van facebookon egy csoportunk, van az enapló, a leckét emailban küldöm és kapom vissza. Már aki visszaküldi, vagy felvették a kapcsolatot velem, vagy a többi szuper szülővel, akiknek ugyanennyi gondjuk van. Szóval kapcsolat fenntartása 85 %-ban megvan. Jöhet(ne) a tanítás. Millió kérdés, egy válasz: meg kell oldani! (ez a saját erősítő válaszom). Készülődés: 3-4 óra, mire valamit összeeszkábálok. Máskor zsigerből 10-20 perc. Feladom a feladatokat. A nap folyamán már vissza is küldik a szülők, pedig írtam, hogy holnaputánra, ez még próba. De ha küldték, nem leszek rest: javítás. Olvashatatlan, oldalról olvasom, mert így fényképezték és fordíthatatlan. De minden gyerekét végignézem, dicsérem, bátorítom a szülőt is. 10 óra múlt, este, de még elkészítem a holnapi feladatoknak a felét, jéé, éjfél jócskán elmúlt. Nem baj, 6-kor kell kelni, mert holnapra be kell vásárolni az idős szüleimnek, magunknak.”

Google Classroom és Microsoft Teams - a rendszergazda szemével

A kormány bejelentése után lázas monitorozásba kezdtek a helyzet mielőbbi megoldására és a távoktatási rendszerek kialakítására az iskolák rendszergazdái is, melyet megosztott velünk B. Imre informatikus.
„A múlt hét még a felkészülésé volt. Egy adhoc megoldáshalmazból kellett rendszert kialakítani. Az bebizonyosodott, hogy a Kréta rendszer lehetőségei végesek, így minden intézménynek magának kellett kialakítani azt a rendszert, amivel az érdemi oktatás megvalósulhat. Két irányban indultunk el. Az egyik, a Google Classroom bevezetése. Ez kisebb munkát ró az adminisztrátorokra, hiszen a diákok saját gmail fiókkal lépnek be a rendszerbe. A lányom iskolája ezt a módszert alkalmazta, ahogyan nézem, működik rendesen. A másik fő irány az Office365 és a csomagban üzemelő Teams alkalmazás használata. Mi ezt választottuk. A bevezetése nagyobb feladat, hiszen nekünk kell generálni a diákok mail címeit, illetve biztosítani ennek az adminisztrációját is, azonban hosszabb távon ez a rendszer kifizetődőbb, ugyanis a Microsoft ingyenesen biztosítja az elérést, és a jövőben is lehet integrálni az oktatási folyamatba. Izgalmas dolog lesz, mert ha működik- és kell működnie- tíz évet ugrunk előre az iskolai oktatás és digitalizáció terén.”

A koronavírus okozta helyzet egy teljesen új teret nyitott meg a hazai oktatási rendszer megreformálásában. Nagy Gábor, a Suliháló oldal főszerkesztőjét és az OnlineToborzás.hu ügyvezetőjét kérdeztük, hogy szerinte milyen előnyei vannak, ha az oktatás tovább halad a technológiai eszközök alkalmazásában.

A tanítás jövője: 15 perces “konzervvideó”, majd kiscsoportos beszélgetés

„Minden attól függ, hogy mennyire fog elhúzódni a vírus okozta rendkívüli helyzet. Ha a nyáron lezárul ez a korszak, akkor majdnem teljesen visszaáll majd a régi oktatási rendszer és a régi módszerek” - mondja Nagy Gábor. Hozzáteszi, hogy a 45 perces frontális oktatás gyenge hatásfokú oktatási forma. “A mai ingergazdag világban élő gyerekek figyelmét ilyen hosszú időn át képtelenség így hatékonyan lekötni. Ellenben, ha az anyagot egy-egy pedagógus egy rövidebb kb. 15 perces videóban néhány látványos, játékos eszköz segítségével felvázolja, jó eséllyel többre emlékszik belőle a gyerek.

Az ilyen videók tartalmának feldolgozása lehetne a gyerekek feladata, amit ezt követően egy szintén rövid, kb. 15 perces online kiscsoportos megbeszélésen át tudnak ismételni. Itt lehetne a felmerülő kérdésekre is válaszolni, a különböző nézőpontokat összevetni, stb. Így a pedagógusnak nem kellene elmondani az anyagot minden évben újra és újra, hanem lenne egy “konzerv” anyaga a témáról, amit megoszt a diákjaival, és több hangsúly helyeződhetne a beszélgetések, akár viták lehetőségére, teret engedve a diákok egyéni meglátásainak, összefüggések felfedezésének, persze irányított formában.”

Most ugorhatnak a tanárok egy nagyot

A Suliháló főszerkesztője szerint a pedagógusoknak az a néhány százaléka, akik ebbe most energiát fektetnek, azok lesznek a jövő pedagógusai. A pedagógusok 80% -a meg fog maradni a videó készítés SEHOGY állapotában, mint most is látszik. Legtöbben a Krétán keresztül írásban elküldik, hogy melyik oldalon mit olvasson el a gyerek, aztán a kitöltött munkafüzetet lefotózva visszakérik és ez alapján osztályoznak. De ez nem digitális oktatás! Meglátásom szerint a rendkívüli helyzet után az innovatív pedagógusok nagyon felkapottak lesznek a videós hatástöbbszörözés következtében. Talán ez lehet egyfajta megoldás is a jelenlegi pedagógushiány enyhítésére, de ne szaladjunk ennyire előre.”