Aki kérdez: Siba Balázs
HR Szubjektív rovatunkban Siba Balázs, nonprofit és felnőttképzési tanácsadó, a GROW Civil Support Nonprofit Kft. szervezetfejlesztője kérdez, miután Gulyás Péter egyházi fejlesztő kérdésére válaszol.
Azóta megfigyeltem, hogy kultúránkban valóban valami elmozdult a modern tudományos világképhez képest. Egyre több reklám törekszik arra, hogy ne csupán egy terméket akarjon eladni, hanem lehetőséget kínáljon egy történetbe való bekapcsolódásra. A marketing szakemberek nem véletlenül alkalmaznak történeteket, egyrészt mert ez egy ősi üzenetátadási forma, másrészt a számok, adatok, statisztikák, tudományos eredmények logikája mellett, létezik egy másik gondolatfűzési rendszer, ez pedig a narratívák világába kalauzol bennünket.
Érdekes megfigyelni, hogy a történetek mennyire sokféle alakban vannak jelen hétköznapjainkban. Az embereket érdeklik a történetek, gondolhatunk akár a kisgyermekekre, akik mesét hallgatnak, felnőttekre, akik moziba járnak, vagy könyvet olvasnak, emberekre, akik beszélgetnek. Egy-egy történet hozzásegít minket saját életünk jobb megértéséhez, hiszen a jól sikerült történetek úgy épülnek fel, hogy magukkal ragadják a hallgatót, aki észrevétlenül újra meglelheti magát bennük. Ez többek között az által történik, hogy az ember azonosul a hős útkeresésével, félelmeivel, kérdéseivel, konfliktusaival, és úgy érzi magát, mintha róla szólna a mese. Ahogy szőjük életünk szövetét, a történetek hallgatása közben beleszövünk másoktól átvett szálakat, mintákat, melyek segítenek abban, hogy végül saját életünk képe, gobelinje összeálljon, kirajzolódjon.
De mi van akkor, ha a történet munkahelyi csapatunkról szól? Hol vannak azok a kapcsolópontok, ahol egyéni történeteink összeérnek egymással? Mi az, amit az én sztorim hozzáad a közös történethez? Mi az, amit én kapok a közösből, vagy éppen mások története mennyiben hat rám?
Akárcsak életünk, munkahelyi történeteink is kölcsönös egymásra hatásban formálódnak, történetek hatnak egymásra és a találkozással közös történetet írnak. A közösség modelleket és mentorokat, szereplőket kínál a saját történetünk szövéséhez. A történetek jelentősége nem csupán az egyén életében fontos, hanem a szervezetek életére nézve is. Szükségünk van másokkal megosztott történetekre, de ez csak akkor lesz közös történet, ha tudatosul és a csoport tagjai számára relevánssá válik. Céges szempontból alapvető jelentőségű, hogy a közös cégtörténethez megtaláljuk a kapcsolópontokat a munkatársak egyéni karriertörténeteihez.
Modellem szerint a bevonódás igénye az első kapcsolópont. A csoporttag elhiszi, bízik benne hogy egy adott (szakmai) közösség története számára releváns. Ha a részesedés igénye cselekvésbe fordul és a közösség befogadja, beavatva a tudásba az újonnan érkezőt, akkor válik ő is „értelmezés hordozóvá”, ő maga is írja tovább azt a történetet, melybe bebocsátást kapott. Minden egyes élet- és karriertörténettel a cégtörténet elemei is tovább íródnak, a céges tradíció is tovább él. Ez ábrázolva így néz ki:
Minden közösség interpretáló közösség, melyen keresztül élettapasztalataink, értelmezési keretbe foglalódnak, egyfajta közösségi értelemkeresésről, értelemtalálásról van tehát szó. A kollektív cselekvés és tapasztalat nemcsak egy régi történetet rekonstruál, hanem a jelen és a jövő tapasztalatait is szervezi.
Tulajdonképpen, amikor cég stratégiát készítünk, akkor is egy történet építőelemeit faragjuk és rakjuk egymás mellé. De, hogy egy jó story összeálljon, ahhoz az egyénnek meg kell találnia a helyét a közös stroryban és a történet tovább írójává kell válnia. A narratológia tudománya és a storytelling éppen ebben segíthet a cégeknek: „Egyszer egy hercegnő kopácsolást hallva kinyitotta palotája ablakát és azt látta, amit már hosszú évek óta olyan sokszor, a város főterén nagy a sürgés-forgás, kőfaragók hatalmas kőtömböket csiszolnak és építőmesterek rakják a falat. Akkora nagy az építkezés, hogy nem lehet tudni vajon életükben még befejezik-e. A hercegnő kinyitja az ablakot és lekiált az egyik építőmesternek: Hé, te ott! Látom, éjt nappallá téve dolgozol, s egyik nap a másik után nem csinálsz mást, csak egyik követ rakod a másikra. Mondd, hogy bírod ezt a munkát?” – „Hercegnő, te lehet, hogy csak azt látod, hogy mi itt vért izzadva csak követ faragunk és rakunk egymásra, de mi valójában a kölni dómot építjük.”
KÉRDÉS:
Kérdésem Kaszás Helgához, az Eurest Kft. HR- és kommunikációs igazgatójához: A forprofit szféra egyre nagyobb érdeklődést mutat a szupervízió iránt. Mint HR-vezető, miben látod szükségét és hasznát a szupervíziónak céges környezetben?
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Rövidített munkaidő és home office, nem csak hálás konferenciatéma vagy hatásos márkaépítési üzenet kellene, hogy legyen, hanem valódi people... Teljes cikk
HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk
„Nem a legerősebb szervezet lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább fogékony a változásra” – mondta Charles... Teljes cikk
- Íme néhány meglepő trend a munkahelyi étkezéssel kapcsolatban 1 hete
- Nem a vezető neme a lényeg - Aurelia Luca, Skanska 1 hete
- Vezetők és HR-esek továbbkattintani nem ér, foglalkozni kell a menopauzával! 1 hete
- Mocskos irodai titkok: Brit dolgozók vallottak munkahelyi higiénés szokásaikról 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Agresszivitás kezelése a munkahelyen és azon kívül 3 hete
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 3 hete
- Jelentős leépítésbe kezd a Citigroup 3 hete
- Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat 1 hónapja
- Minden váltáson gondolkodó munkavállaló potenciális jelölt 1 hónapja