Aki kérdez: Várnagy Priszcilla

Hogyan látja egy startup vezetője a Szilícium-völgyből a magyar kreativitást?

Amikor 4 éve megalapítottuk startup vállalkozásunkat, a be-novativet, hamar én is kíváncsi lettem a kérdésre: Vajon miért a Szilícium völgyből indul a legsikeresebb vállalkozások 90 százaléka? Milyen sajátosságok inspirálják a kreativitást és a vállalkozások virágzását a San Franciscotól délre elhelyezkedő legendás területen és vajon elérhető-e mindez Magyarországon is azoknak, akik fiatal vállalkozóként tudatosan keresnek? Számomra is fontos volt, hogy tudjam: Aki kreatív dologba kezd, vajon megtalálhatja-e a számításait és a támogató talajt Magyarországon is?

Pszichológusként végeztem az egyetemen, nem sokkal a be-novative alapítása előtt, ahol a munka-pszichológia és oktatás-pszichológia szakirányokat végeztem. Az egyetem első évétől kezdve a kreativitás- és innovációs készségek fejlesztése tartozott a kedvenc kutatási témáim közé. 2010-ben merült fel bennem a be-novative alapötlete egy Európai Uniós pályázati kiírás kapcsán, melyben kiemelt prioritással szerepelt a kreativitás-fejlesztés támogatása infokommunikációs technológiák használata által.

Hamar kiderült, hogy az ötletem nemcsak az európai prioritásokhoz illeszkedik, de a for-profit szektorban is nagy igény van a megvalósítására – ezért kezdtem saját vállalkozásba 2011-ben. Szerencsés voltam, hogy olyan alapítótársakkal, fiatal magyar tehetségekkel találkoztam az út során, akik ugyanabban a vízióban hisznek mint én: tegyük a Földet egy kreatív hellyé, ahol bárki fejlesztheti kreativitását és felfedezheti, hogy mely ötletei motiválják igazán, ezek megvalósítására pedig kapcsolatokat és erőforrásokat szerezhessen bárhonnan a világban.

2012-ben a termék-koncepciónk annyira új volt, hogy megnyertük a NASA központjában lévő Singularity Egyetem Global Impact versenyét a Közép-Kelet- és Dél-Kelet-Európai régióban, és így kijutottam 10 hétre a Szilícium völgybe, a Singularity Egyetem nyári képzésére, ahol nemcsak a technológiai innovációkról tanultam, hanem a világ legnagyobb gondolkodóival, innovációs vezetőivel is találkozhattam és elsajátíthattam a módszereiket kreativitás-fejlesztés és innovációs készségek fokozása terén. Én ma ebből a perspektívából is nézek a magyar kreativitásra.

Első konkrét élményem, amikor a Singularity Egyetem nyári programjában eljött a Nemzetek Estéje: levetítettem 79 más országból származó társam számára azt az ismert magyar reklámfilmet, mely bemutatja a nagy magyar feltatlálók, zeneszerzők és kreatívok találmányait, mellyel hozzájárultak a világ technológiai fejlődéséhez - és persze azt is megmutatja, hogy Budapest trendi és szuperul élhető város. A programban több mint 100 ember vett részt, de attól függetlenül, hogy az északi-, vagy a déli-félgömbről jött, egyöntetű volt a fogadtatás: „Budapest? Oh, I love that place! It’s one of my favourites! I’ve been to Szimpla, do you know? And the Chain Bridge is so beautiful...!” Ha már magyar startup, akkor mindenki boldogan bólogat, hogy a Prezit bizony ismeri. ...Amikor pedig éppen csöndes a világsajtó az aktuálisan érdekes társadalmi és politikai híreinktől, és csupán szakmai kérdésekről beszélgethetünk, akkor higgyétek el, büszkeség a világban kimondani, hogy „magyar vagyok”! És megmutatni, hogy a magyarok kreatívak.

A Singularity Egyetem óta a cégünk fellendült, ma már több mint 30 olyan nagyvállalati ügyfelünk van itthon és világszerte, akikkel az innovációs kultúra megvalósításán folyamatosan együtt dolgozunk, és akikre méltán lehetünk büszkék: pl. a Cisco, MOL, Telenor, stb. Ma már szinte havonta ingázom Budapest és San Francisco között, hogy a nemzetközi ügyfeleket kiszolgáljuk és globális szinten a gyors növekedést kiszolgáljuk.

Hogyan vált a Szilícium-völgy a kreativitás fellegvárává?

A Szilícium-völgyben uralkodó kreativitás gyökerei – a helyiek azt mondják - a Stanford és Berkleyről indultak, ahol az ország legtehetségesebb fiataljai számára a kísérletezést és kreatív projektek indítását a professzorok mindig mint legfontosabb célt közvetítették. Jelmondatuk az elmúlt 10 évben töretlenül a „Fail fast, fail often!”, mellyel kísérletezésre bátorítják a vállalkozó szelleműeket, hogy hamar rájöjjön ötletének buktatóira, és ha van benne üzleti potenciál, kitartó probléma-megoldással és gyors fejlesztési körökben haladjanak előre, legyenek bátrak és vállaljanak kockázatot, mert csak így deríthetik ki, hogy a rengeteg ötlet-csírából melyik lesz sikeres.

Itt az olyan sorozat-vállalkozók a sztárok, mint Steve Jobs vagy Richard Branson általában nem 1-2 hét alatt az első ötletükkel arattak sikert. A siker záloga a folyamatos tanulás, és a folyamatos kísérletezés, mely sok kudarccal és bukással jár. Nem várja senki, hogy aki belekezd, az első projektjével világsikert arasson.

A kapcsolati háló a siker záloga

Aki viszont veszi a bátorságot és vállalja a kockázatot, az itt nyitott fülekre talál. A Szilícium-völgyben uralkodik egy hasonló „kávézó-kultúra”, mint ami a 19. Század Budapestjét is jellemezte: a befektetők és vállalkozók ma is szinte mindig kávézókban találkoznak, vagy kávézókból dolgoznak, ahol könnyű elkapni néhány mondat-foszlányt arról, hogy hogyan képzelik különböző emberek a jövő irányait, ki mit tart értéknek és milyen kérdésekkel és válaszokkal találkozik az Innovátorok útja során. Bárki szívesen cserél eszmét a mellette lévő asztalnál ülővel, és ad visszajelzéseket – többnyire bátorítóakat vagy kérdéseket. Ezek a párbeszédek, ez a nyitottság és a vélemények sokszínűsége sokakat könnyen inspirál.

Ez a nyitottság pedig nemcsak az amerikai gyökerekkel bíróknak szól, ami viszont igazán fontos, az a társas háló, ismertségek. Mivel mindenki alapvetően nyitott a fejlesztési gondolatokra és eredményekre, alapvetően könnyű új emberekkel megismerkedni. Ezért az, hogy kiket ismer, a „social proofja” („társas biztosítéka”) egy-egy embernek és startup vállalkozásnak, ez a kiépíthető kapcsolati haló a siker egyik záloga.

A siker másik záloga pedig az innovációs módszerek, kreativitás-fejlesztő, lean startup és design thinking módszerek használata, melyek segítenek mérni és mélységében is megérteni, hogy mire van szüksége a célcsoportnak. Az ötleteket ezekkel a módszerekkel folyamatosan próbára teszik és csiszolják, hogy hamar valóságos visszajelzést kapjanak. Az amerikai fiatalok gyerekkortól megtanulnak pénzt kezelni limonádé-stadjaiknál, megtanulják ötleteiket prezentációkban kifejezni, interjúkat felvenni, célokat felállítani, priorizálni, tesztelni és újrakezdeni. Ezek a sikeres vállalkozói és a kreativitást támogató környezet ismérvei.

Magyar megoldások a kreativitás elősegítésére és a kreatív kultúra elterjesztésére

Amikor a magyar feltalálókat és találmányokat bemutató kampányvideó megjelent a Facebook hírfolyamunkon, mindannyian egyszerre lepődtünk meg és csodálkoztunk rá - az innováció vajon tényleg a nemzeti identitásunk része? Büszkék vagyunk a Prezi, Ustream, Logmein, NavnGo sikereire és kihúzzuk magunkat ha Bartók, Liszt vagy Havasi Balázs zenéit halljuk. Azonban reálisan meg kell mondani, hogy a magyar közoktatás és az uralkodó normák nem mindig abba az irányba mutatnak, hogy a magyar gyerekek bátran fejlesszék kreativitásukat mert a zsenialitás a vérünkben van és legnagyobb értékük lesz a jövőben - pedig a kreativitás mindenki része gyerekkorban, és könnyen fejleszthető képességünk.

Az iskolában nem tanuljuk, hogyan legyünk kreatívak: a mainstream oktatásban még mindig a lexikális tudás átadása áll a középpontban és nem üzleti kreativitás (gazdasági tárgyak, művészeti órák hiánya). Persze ma is sok olyan professzor, tanár és oktatócsoport létezik, akik sikeres vállalalkozókat, elismert szaktekintélyeket mint külső vendégeket hívnak az órára, valós életbeli kihívásokat ismertetnek és oldatnak meg a diákokkal, külső helyszínre szerveznek látogatást, játékos, vagy kreatív projekt-feladatot adnak, esetleg a kötelező órán kívül szerveznek érdekes kreatív programokat vagy intézmény-látogatást a diákoknak. Sőt, mint ahogy hamar népszerűvé vált a Be-novative Ambassador Programunk, egyre több cég és startup vállalat indít középiskolásoknak és egyetemistáknak programokat, amiben a diákok beleláthatnak a vállalat érdekes feladataiba és gyakorlatot szerezhetnek. Ez a gyakorlat fontos alapja a tudás kreatív kombinálásának később. Aki választhat, annak jó szívvel ajánlom, hogy ezeket a lehetőségeket keresse. Ma Magyarországon a vállalatoknál is egyre több a kreatív workshop, innovációs napok szerveződnek, sőt a legtöbb fontos nagyvállalatnál már folyamatos programok is támogatják az innovációs kultúra terjedését a legalsóbb munkavállalói szinteken is. Ezt támogatja ma a be-novative is.

A kávézó kultúra második virágkorát éli az specialty kávézókkal, a kultúra szárnyal, menő kiállítások, koncertek, gasztronómia, tervezők boltjai és akár aznap estére is foglalható színházi darabok folyamatos inspirációs légkört jelentenek Budapesten. Erre az inspiráló légkörre tesznek rá a nyitott startup hubok és startup versenyek. Budapesten elérhetőek a befektetések, lehet emberséges befektetőket is találni (nem mindenki természetesen, de vannak kivételek).

Budapesten könnyű építenünk az erősségeinkre, a magyarok a gyökereiket tekintve kreatívak. Saját felelősségünk tehát, hogy emelkedjünk felül a nehézségeken, legyünk bátrak és kezdeményezzünk többet a saját környezetünkben. A legrosszabb, ami történhet az, hogy valamit tanulunk.

Tartsunk ki és keressük a kreatív közegeket, mert csak rajtunk múlik hogy mennyit hozunk ki a bennünk, és a környezetünkben rejlő potenciálból. Ehhez pedig csak a kreativitáson keresztül vezethet az út. Szükségünk van társas támogatásra, hogy egy-egy rendezvényen vállalkozó, kreatív embereket példaként megismerhessünk, autonómiára és önállóságra, hogy új érdeklődési köreinkben egy-egy lépéssel elinduljunk, de szükségsünk van nyitottságra is, hogy új, nemzetközileg könnyen megismerhető módszereket folyamatosan elsajátítsunk. Az út kalandos és élményekkel teli. Én mindenkit arra bátorítok, hogy legyen bátor és fedezze fel magában az innovátort. Megéri.

Kérdésem pedig Németh Zoltánnak, a Telenor HR igazgatójának szól:

Milyen lépéseket érdemes elsők között megtennie egy vállalatnak, hogy olyan szervezeti kultúrát alakítson ki, amely támogatja az innovációt?