Alábecsülik vagy túldimenzionálják a HR-t?

Egy friss jelentés szerint a HR részlegek tevékenységének csak egy kis része kapcsolható az üzleti stratégiához - írja a www.personeltoday.com.A Mercer 500 HR igazgatónak tett fel ezzel kapcsolatban kérdéseket Európában, a Közép-Keleten és Ázsiában, és az derült ki, hogy csak az esetek 15 százalékában avatkoztak be stratégiai kérdésekbe. A tanulmány szerint előfordulhat, hogy nem igaz az, amit a HR-esek szeretnek magukról gondolni, azaz, hogy stratégiai fontosságú az a terület, amellyel foglalkoznak.

A szerzők szerint ennek az lehet az oka, hogy a vezetői képességek és a képzettség gyakori hiánya csökkentette a HR reputációját a szervezeten belül. Vanessa Robinson, a Chartered Institute of Personnel and Development HR igazgatója azonban vitatja és a HR alábecsülésének tartja az eredményeket. Azt mondja, minden HR vezető munkájának vannak olyan elemei, amelyek a napi üzletmenettel kapcsolatosak, hiszen az alkalmazottaknak fizetést kell kapniuk, és tréningeken kell részt venniük. "Azoknak az embereknek a száma, akiket bevonnak a stratégiai aktivitásokba, nem egyenlő azoknak az embereknek a hatásával, akik hatást gyakorolnak a stratégiai döntésekre. A saját kutatásaink azt mutatják, hogy a HR az említett aránynál sokkal gyakrabban játszik stratégiai szerepet egy cég életében" - teszi hozzá.

Emelkednek a fizetések Nagy-Britanniában - derül ki az XpertHR-nek a www.personneltoday.com portálon publikált felméréséből. 2010 második félévében a fizetések mediánja (középértéke) 2 százalékos növekedést mutatott, míg a 2011-es januári érték már 2,5 százalékra emelkedett. Ez 2,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért 0,3 százalékos érték.

Az adatok arra utalnak, hogy a munkaadók most meg tudják hálálni azon alkalmazottaik lojalitását, akik a válságban is kitartottak mellettük. Több kutatás rámutatott arra, hogy a dolgozók elviselték a bérek tavalyi és tavalyelőtti befagyasztását, de ha ez az idén is így maradna, akkor "nagyon boldogtalanok" lennének. Vannak azonban eltérések a köz- és a versenyszférában: januárban csaknem az összes jutalmat a versenyszférában dolgozók kapták. A képet ráadásul az is árnyalja, hogy az sincs kizárva, hogy az infláció bármilyen emelésnél is nagyobb lesz, valóban érezhető fizetésemelésre így kevés munkavállaló számíthat.

Nő az ideiglenesen foglalkoztatottak száma

Nagy-Britanniában a kis-és közepes cégek 52 százaléka úgy gondolja, hogy a szabadúszó munkatársak jelentik a kulcsot a stabilitásokhoz és a növekedésükhöz. A 2500 érintett megkérdezésével végzett felmérést az officecavalry.com portálon publikálták. A kis- és közepes cégek 93 százaléka reális lehetőségnek látta a szabadúszók megbízását az állandó személyzet alkalmazásával szemben, 52 százalék pedig úgy vélte, hogy az előbbiek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a cég nyereségéhez a következő öt évben.

Andy Turner, az officecavalry.com alapítója azt hangsúlyozta, hogy egy cég költséghatékonyabb módon tud növekedni, ha szabadúszókat alkalmaz. "A kis- és középvállalkozások sokkal rugalmasabbak most, mint korábban voltak, ott optimalizálják üzletmenetüket, ahol tudják, aminek egyik eleme a szabadúszók alkalmazása" - tette hozzá.

Hasonló jelenség érzékelhető az USA-ban is. A www.hreonline.com portálon megjelent cikk szerint az amerikaiak azt remélik, hogy az ideiglenes munkások iránti megnövekedett kereslet - amit a fizetésük emelkedése is jelez - a munkaerőpiac élénkülésének a jele, hiszen utánuk rendszerint az állandó alkalmazottak száma szokott megugrani. A főbb gazdasági mutatók egyelőre a válság és a fellendülés között ingadoznak, de az ideiglenes munkások iránti kereslet növekedése a növekedés előfutára lehet, főleg a válság után. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a cégnek már vannak megbízásai, de egyelőre takarékoskodnia kell a költségekkel, ezért még a magasabb képzettséget igénylő munkakörökbe sem keresnek állandó alkalmazottakat. Más szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy inkább akkor lesz ok az örömre, ha ezeket a szakértőket a cégek előbb-utóbb fel is veszik - legalábbis ha tudják, mert várhatóan számos lehetőség nyílik majd előttük. A legjobbakat már idejekorán érdemes megszerezni.

Nem akarnak sokáig dolgozni a német fiatalok

Németországban viszonylag korán elkezdenek dolgozni a fiatalok: a nappali tagozatos egyetemistáknak például 66 százaléka vállal munkát a tanulás mellett, felük azért, mert csak így tud megélni - derül ki egy nemrégen készített felmérésből. Az egyik szakértő a felmérés eredményeit elemezve azt mondta: éppen itt az ideje annak, hogy valós képet kapjunk arról, hogyan élnek az egyetemisták. "Olyan, akinek nincsenek pénzügyi gondjai, és teljes egészében a tanulmányainak szentelheti magát, szinte nincs is" - tette hozzá. Az egyetemisták átlagban 13,5 órát dolgoznak hetente, de azoknál, akik bachelor képzésben vesznek részt, ez nem egyszer a 15 órát is eléri - írja a www.bildungsspiegel.de. A legtöbben egyszerű kisegítő tevékenységet végeznek: pincérként, taxisofőrként, eladóként dolgoznak, átlagos órabérük 1000 euró.

A német felsőoktatásnak egyébként vannak hiányosságai. A cégek általában a jelöltek szociális kompetenciái és gyakorlati ismeretei alapján döntenek arról, hogy felvesznek-e egy pályakezdőt, azt, hogy a megfelelő szaktudása megvan, automatikusan feltételezik. Összességében nem túl kedvező a kép: minden negyedik felvett pályakezdőtől a gyakorlati ismeretek hiánya miatt búcsúznak el a cégek a próbaidő végén, és a helyzet semmit sem javult az elmúlt években - írja a lap.

A Német Kereskedelmi és Iparkamara Napja elnevezésű rendezvény elnöke arra figyelmeztette a felsőoktatási intézményeket, hogy a tanterv kialakításakor vegyék figyelembe a vállalatok igényeit is. "Nem minden diák akar professzor lenni" - tette hozzá. A cégek elsősorban az állandó készenlétet és a felelősség vállalását igénylik az új munkatársaktól, és például az önálló munkavégzés képessége is nagyon fontos a számukra. Egyre gyakoribb, hogy nem találnak megfelelő jelöltet: 41 százaléknak volt ezzel problémája, 25 százalékkal többnek, mint 2007-ben.

A német fiatalok nem szívesen lennének hosszú évtizedekig a munkaerőpiac szereplői. Németországban eldöntött kérdés a 67 éves nyugdíjkorhatár, de egy friss felmérés azt mutatja, hogy minél fiatalabb alkalmazottról van szó, annál kevésbé akar ilyen sokáig dolgozni. Az összes megkérdezett fele azt mondta, hogy 65 éves korában már nem akar munkát vállalni. A negyven éveseknél fiatalabbak közül, akiknek már 67 éves korukig aktívnak kellene lenniük, hogy a teljes összegű nyugdíjat megkapják, csak 10 százalék akar 65 éves kora után dolgozni. A hatvan fölöttiek kétharmada viszont ezután is szívesen maradna a cégénél, hogy az versenyképes maradjon, amivel nagyon erős lojalitásról tettek bizonyságot. Mindez a Peakom és a Die Welt közös felméréséből derül ki, amelyet csaknem 1500 munkavállaló megkérdezésével végeztek.

Hátrányban vannak a nők

Régóta halljuk, hogy kevés nő tölt be vezető pozíciót Németországban, de egy új felmérésből az a megdöbbentő adat derült ki, hogy ezen a téren a kínaiak és az oroszok is megelőzik őket. A száz legnagyobb német vállalat több, mint 90 százalékában egyetlen női csúcsvezető sincs. A DIW Berlin felmérése szerint a kétszáz legnagyobb német vállalat vezetői között 3,2 százalék az arányuk, a száz legnagyobb vállalatnál pedig 2,2 százalék.

A DIW szakértője szerint ez azt jelzi, hogy a vállalatok önként nem akarnak változtatni a helyzeten, tehát kötelező és záros határidőn belül megvalósítandó kvótákat kell előírni. Az évek óta megoldatlan problémán a válság sem segített: azt várták, hogy legalább azokban a szektorokban előtérbe tudnak kerülni a nők, ahol nagy leépítések voltak, mint a bankoknál és a biztosítóknál, de ezek a remények sem teljesültek. A DIW Berlin szakértője szerint ennek a vállalati kultúra az oka: még ma is azt tekintik jó vezetőnek, aki sokáig benn van, és "feláldozza" magát a cég oltárán. A nők pedig erre kevésbé hajlamosak, és azok a férfiak is lassabban haladnak előre a ranglétrán, akik arra törekednek, hogy minél több időt töltsenek együtt a családjukkal - áll a www.bildugssspiegel.de cikkében.

Hasonló következtetésre jutottak az USA-ban is. Az amerikai népszámlálás adatain alapuló egyik kutatás arra mutatott rá, hogy az adatok alapján 2005 és 2009 között egy sor ágazatban szembeszökő különbség van a nők és a férfiak fizetése között. Azokban az ágazatokban, amelyekben a férfiak a dominánsak, magasabbak a fizetések, mint ahol a nők. A 25 legjobban fizetett foglalkozás közül - kettő kivételével - 10 százalék körüli volt a nők lemaradása. Olyan ágazat, ahol a férfiak fizetése elérte az évi 40 ezer dollárt, húsz volt, míg olyan, ahol a nőké, csak öt. A HR-nek azonban elvileg megvannak az eszközei, hogy mindenki számára egyenlő feltételeket teremtsen - írja a www.hreonline.com. Érdemes lenne például mentorprogramokat indítani jó képzett nők számára, ahol gyakorolhatnák az önérvényesítést. Szakértők szerint egyébként az is rejtőzhet a nők alacsonyabb fizetése mögött, hogy ők gyakrabban vállalnak olyan munkát, amely mellett fenntartható a munka és a szabadidő egyensúlya, még akkor is, ha ezt rosszabbul fizetik.

Minden HR vezető hibázik

Az amerikai munkavállalók továbbra is az egészségbiztosításnak a megváltozott adójogszabályok miatt emelkedő költségei miatt aggódnak a legjobban - írja az shrm.org. A munkaadóknak pedig az a problémájuk, hogy semmiféle állami segítséget nem kapnak azzal kapcsolatban, hogy mit kommunikáljanak a munkavállalóik felé - derül ki a HighRoads tavaly decemberi kutatásából. "Tavaly minden cég odafigyelt arra, hogy a lehető legpontosabban közölje a munkavállalóival, milyen változásokat tesz szükségessé az egészségügyi reform, de most már senki sem biztos abban, valójában mennyire érte meg az erőfeszítés" - állítja Kim Buckey, a HighRoads kutatásvezetője.

Azt javasolja, a cégek idén év közepén készítsenek egy felmérést arról, a munkavállalók mennyire vannak tisztában a tennivalóikkal. Pillanatnyilag a munkavállalók fele attól fél, hogy nőni fognak a kiadásai, 13-13 százalék pedig attól, hogy eltörlik a kedvezményeket, illetve a kormányzat megadóztatja a gyógyítással kapcsolatos kedvezményeket.

Az OfficeTeam arra kérte az amerikai és kanadai HR vezetőket, írjanak listát a legkínosabb esetekről, amelyek pályafutásuk során megtörténtek velük, és az eredmények alapján készített tanulmányt a www.workforce.com portálon publikálták. A felmérésben 1300 vezetőt kérdeztek meg legalább 20 főt foglalkoztató cégektől az USA-ban és Kanadában. A végeredmény kicsit meglepőre sikerült: például elaludtak egy állásinterjú során, nem a megfelelő jelölt címére küldték ki az állásajánlatot, rossz cégnevet mondtak, amikor felvették a telefonjukat, leestek a színpadról egy üzleti rendezvényen, továbbküldtek a főnöküknek egy személyes hangú levelet a házastársuktól, vagy bezárták magukat az irodába.

Az Office Team vezérigazgatója, Robert Hosking azt mondja, szinte mindenkivel előfordul ilyesmi, de nem érdemes róla sokat beszélni, nehogy negatív kép alakuljon ki az adott vezetőről.

A minneapolis-i Campbell Mithun reklámcég hat egymást követő nyáron ajánlott tíz hetes fizetett szakmai gyakorlatot egyetemistáknak, idén azonban változtatott toborzási módszerén. Eddig hagyományosnak mondható módon választották ki a jelölteket: e-mailen cv-t, esszét és egyéb anyagokat kértek tőlük. Mostantól azonban más lesz a szempont, a jelölteknek 140 karakteres Twitter-hozzászólásban kell meggyőzni a döntéshozókat az alkalmasságukról - írja a www.workforce.com.

"Éppen itt az ideje, hogy olyan pályázókat vegyünk fel, akik aktívak a szociális médiában, például a Twitteren, hiszen nekünk is ezen a módon kell közelítenünk a marketing világához" - mondta a Campbell Mithun HR igazgatója. "Nem írtuk elő, mit kell tartalmazni a bejegyzésnek: a jelölteken múlik, mit látnak a legjobb módnak a pozíció megszerzéséhez" - tette hozzá. A kiválasztott jelöltek teljes értékű munkát kapnak a cégnél, és az is elképzelhető, hogy véglegesen is alkalmazzák őket.