Az interimektől várják a csodát - főleg a gyártó cégek alkalmazzák őket

Az interimek tudása, főleg a dinamikus, nemzetközi üzleti környezetben keresett, háromnegyedük feladatában már volt nemzetközi komponens, sokan az anyaországuktól távol is dolgoztak (majdnem felük kihívásként számolt be arról, hogy sok időt töltenek távol a családjuktól és a barátaiktól). Ezen a téren a franciák vezetnek 32 százalékkal, utánuk következik Németország 29 százalékos aránnyal, majd az Egyesült Királyság 28, végül pedig az Egyesült Államok 23 százalékkal.

Az interimek negyede dolgozott CEO-pozícióban, 23 százalékuk CFO-ként kaptak feladatot, és egyáltalán nem meglepő, hogy az informatikai területekről is sok megbízás érkezik. Az interim vezetőknek közel hatvan százaléka már több mint három éve, egyötödük pedig közel tíz éve dolgozik ebben a konstrukcióban.

Kristóf Györgyi, a Hammel & Hochreiter interim szolgáltató ügyvezetője a WIL Group felmérésének eredményeihez a hazai piac tapasztalatait fűzte hozzá. Leszögezve, hogy nálunk is nő a kereslet az interim iránt. Akárcsak külföldön, nálunk is az iparban és a termelésben dominál az interim szolgáltatások igénybevétele, a technológia, a média és a telekommunikáció csak ezt követően jön, akárcsak a pénzügyi szektorok. A magyar piacon ma több milliárd forintos árbevétel mérhető, ám ennek jelentős részét nem lehet pontosan meghatározni, mivel a szabadúszó, önálló interimek, valamint a fejvadász cégek is elvállalnak egy - egy interim feladatot, vagy projektmegoldást biztosítanak.

Az interim provider szerepe ettől jelentős mértékben eltér: az ő megbízója teljeskörű szolgáltatást kap, projektmenedzsmentet és szükség esetén helyettest is, ha hosszú a projekt vagy más feladat merült fel időközben így másik interim alkalmas a feladatra, vagy akár az interimmel történik baleset vagy betegség.

Az interim provider által biztosított szakemberek képzettek, sokszor gyakorlottabbak - ennek oka, hogy a szolgáltató legfőbb feladata, hogy összegyűjtse és képezze a potenciális interimeket, hogy ügyféligény esetén azonnal bevethetőek legyenek és a projekt során mind az ügyfelet, mind az interimet támogassa, így folyamatosan előkészítő munkák folynak. Az első két lehetőség esetén nemcsak a helyettes hiányzik, hanem a hozzáadott érték is kisebb, a megbízó többnyire olyan interim menedzsert kaphat, aki éppen ráér, két alkalmazotti állás között és nem olyat, aki életforma-szerűen végzi ezt a feladatot.

Mint Kristóf Györgyi elmondta, nálunk is elsősorban a gyártó cégekhez keresettek az interimek, azon belül is a minőségbiztosítás és a termelés, együtt ez körülbelül 60 százalék. Ezen túl minden iparágban a gazdasági terület a tipikus megbízó, erősödnek a főkönyvelői, kontrolling területek is, ez körülbelül 30 százalékra tehető, sőt 2008-2010 óta először jelentősen erősödni is látszik. Az összes többi funkció a maradék tíz százalékon „osztozik”.

Magyarországon a nemzetközi és a multinacionális vállalatok első számú vezetőnek ma nem keresnek interimet. A magyar cégeknél éppen ellenkezőleg: elméletileg mindenre szükség lenne, de ügyvezetőt kérnek. A generációváltás kérdései miatt a magyar családi vállalkozások többnyire nem funkcionális menedzsert, hanem első számú vezetőt kérnek - itt gyakran a tulajdonos kiváltására keresnek interimet, mert „tőle várják a csodát”.

Ahogy Kristóf Györgyi jellemezte a hazai interim piacot: Magyarországon még sokkal inkább van krízismenedzsment vagy gap menedzsment, és viszonylag kevés a megelőző vagy üzemszerű interim igénybevétel. Mégis, határozottan nő a megelőző 5 éves időszakhoz képest, már nem csak akkor sikoltunk, ha baj van. Aki már igénybe vette legalább egyszer a szolgáltatást, az tudja, hogy milyen komoly hozzáadott értéket jelent.