Szerző: Filius Ágnes
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Az IT-szakember szívesen lett inkább paplankészítő

Igazi belvárosi kisiparos képe néz le a Teréz körúti, alagsori paplanos műhely „dicsőségfaláról”. Az üzem létrehozója, Elfenbein Imre fehér köpenye alól kikandikál az ing, és a nyakkendő. Ő ebben dolgozott egész életében. Gyerekként biciklivel járta a falvakat, és vásárolta fel a tollat.
Elfenbein Imre, az alapító
Majd 1957-ben az egyik partnere kivándorolt Amerikába, és akkor kapta meg a lehetőséget arra, hogy átvehesse azt az üzletet, ahol most az unokaöccsével, Szántó Tamással, és az ő fiával beszélgetünk. Ő találta ki azokat a szolgáltatásokat is, ami akkoriban unikumnak számított. Nemcsak házhoz szállították a kitisztított, felújított, átszabott paplanokat-párnákat, hanem a régi Trabanttal ki is mentek az áruért.

A lakótelepek népe volt az igazán komoly megrendelő

A szűk, fa csigalépcsőn lefelé menet is már látszik, hogy hova is érkeztünk, mert a belépőt egy keretbe foglalt brokát paplanhuzat fogadja.
Az pincehelyiségben található üzemben folyamatosan száll a pihe, olyan, mintha Holle anyó kunyhójában járnánk. Apa és fiú fején egyaránt bőrsapka van, az ő fejük nem lesz tollas.

Annak idején, Szántó Tamás elektrotechnikusként dolgozott, és segített a nagybátyjának. Majd 1988-ban döntött úgy, hogy a műszerésztáskát ollóra, varrógépre, és tollakra cseréli, és kitanulja ezt a szakmát. Régen sem volt iskolája a paplan-, párnakészítésnek, úgynevezett „szabad iparnak” számított, ezért bárki kinyithatta az üzemét, és elkezdhetett dolgozni. Régen a Nagykörúton még három-négy paplankészítő üzem működött, és a mellékutcákban pedig számolatlan sok helyről szállt ki a pihe.

Az első fellendülést az Elfenbein számára a szocialista hiánygazdálkodás hozta. Nem volt mivel takarózni.

A második, még ennél is komolyabb kereslet pedig a hetvenes években mutatkozott. Akkoriban sokan költöztek fel vidékről, és hozták magukkal azt a dunyhát, ami odahaza a hideg, fűtetlen hálóhelyiségekben életmentő volt, de a távfűtéssel túlmelegített panelben már nem volt rá szükség. Ráadásul olyan hatalmasak voltak ezek a régi, paraszti takarók, hogy el sem lehetett őket tenni. Ezért sorban mindenki átalakíttatta a dunyháját paplanná. Mindenhol dübörgött a munka ebben az időben.

Brokát tollpaplan
Ekkor készültek a sokunk gyermekkorából ismert brokáthuzatos paplanok is, amelyeket sok esetben tükrös huzatba húztak be a nagyszülők. Reggelre a súlya következtében kicsúszott a paplan, és külön életre kelt a huzat is.

Tisztítástól az új paplan készítéséig

Sokan hordják ma is a régi paplanjaikat Szántó Tamáshoz, tisztítsa ki, újítsa fel azokat. Ötven éves tolltisztító gépbe tölti a paplan/párna beltartalmát a mester, és magas hőfokon forgatja át az elzsírosodott tollakat. A tiszta huzatba így szinte újként kerül a töltelék.

Az üzembe azonban nemcsak felújíttatni jönnek a vevők, hanem sokan szeretnének kézi készítésű paplant, párnát vásárolni.
A tolltisztító gép
„ Itt minden transzparens, látni, hogy milyen anginba (huzat szakkifejezése - a szerk.) milyen töltet kerül. Kézzel varrjuk a huzatot, és ebbe szintén kézzel töltjük a tollat, vagy pelyhet.

Pehelypaplan tollból?

A laikus gyűjtőfogalomként használja a „pehelypaplan” kifejezést, pedig igazából csak a kifejezetten a pelyhekből készült paplanra lehetne ezt mondani. A tollnak szúrós szára van, míg az igazán jó minőségű pehely olyan finom, mintha nem is létezne. Hatalmas műanyag dobozt tolt elém Szántó Tamás, amelybe beleteszem a kezem, és nem érzek semmit. Én még a több minőségi osztállyal lejjebb lévő tollpelyheket sem érzékelem, de a szakember már látja a különbséget. „Nem mindegy, hogy milyen finomságú, milyen színű, mennyire tiszta, milyen szagú az a toll”. Szántó Tamás csak magyar libatollat használ. Kevesen tudják, hogy ennek a hazai mezőgazdasági terméknek egyedülállóan kiváló a minősége.

A libát levágják, és a tollától megfosztják. Utána egy nagy tartályba helyezik, levegőt fújnak rá, és az osztályozza szét különböző rekeszekbe a tollat. A legalsóba az úgynevezett „üres toll” kerül, ez az olcsó, multikban is kapható, szúrós tollpárna alapanyaga. Majd a félpehely tartálya következik. Ebből már jobb minőségű párnák készülnek. A legjobb minőségű pehelyre a japánok tartanak igényt, az ő „orruk elől” kell Szántó Tamásnak elvinni a magyar terméket. Így kerülnek a tollal teli bálák a szakember üzemébe.
Tollbálák

A Teréz körútra - Szántó Tamás emlékei szerint - nem került soha élő liba tolla, bár állítólag a harmadik tépésre egészen egyedi, kiváló minőségű tollhoz lehet jutni.

Az Elfenbeinnél csak libatollal dolgoznak, mivel a kacsatollnak olyan jellegzetes szaga van, amit sokan nem szeretnek.

Bőrönd, súly nélkül

A mester a csodapaplannal
Ahogy a mester sorban megmutatja a termékeit, előhoz egy hatalmas paplan-köteget. Alig látszik a sapkája a torony mögül. Arra próbál rábeszélni, hogy fogjam, és emeljem meg ezt a bőröndnyi takarót. Alá teszem a kezem, koncentrálok, megemelem, és majdnem hátra esek. Ha nem velem történik, el sem hiszem. Kezemben egy hatalmas tárgy, aminek minden irányban van jelentős kiterjedése, de tömege nincs. Mintha semmit sem tartanék a kezemben. Ugyanakkor érzem az angin selymét, a varrások vonalát, és mégsincs semmi a kezemben.

Kényszerhelyzetből új szerelem

Ennek az extra minőségű paplannak az a jellemzője - azon kívül, hogy nagyon könnyű -, hogy nagyon meleg. Még egy fűtetlen lakásban is meleget ad - Szántó Tamás szerint - az a sok, jó minőségű pehely, amit ebbe a párnába töltöttek.

A tolltöltést nehéz igazán jól megtanulni. Azt, hogyan is kell paplant készíteni, varrni, annak idején a szakember hamar megtanulta. Ami viszont több évbe tellett, ennek a munkafázisnak az elsajátítása volt. Nem szabad túltölteni sem a párnát, sem a paplant, de ha alultöltik, akkor nem lesz igazán egyenletes a felszín.

Szántó Tamás munka közben
Ezt a tudást adta át a mester a fiának is, amikor a fiatalember – a válság következtében - pár évvel ezelőtt a saját IT szolgáltató cégét bezárni kényszerült. „Ma már ezt a munkát sokkal jobban szeretem” – állítja az ifjabbik Szántó Tamás. Nyugodtabb az életem és rögtön van visszajelzés. Az emberek mindig elmondják, hogy mennyivel más volt az érzet az általam készített paplanban, párnák közt aludni. Ez jó érzés”- mondja.
Nemcsak a fiatalabb kapott az idősebb mestertől egy új, élhetőbb életformát, hanem az apa is sokat tanult ettől a kényszernek induló, mára gyümölcsözővé vált munkakapcsolattól. „ A fiam ötlete volt az a paplan, amit az előbb emelgettünk”- mondja az apa. Én kishitű voltam, nem hittem abban, hogy kifejezetten a prémium kategóriájú termékek is gazdára fognak találni. De neki volt ebben igaza”- mondja belátóan a mester.

Sokan szeretnék látni az egész munkafolyamatot

Az Elfenbein paplannak komoly neve van. Olyan híres emberek is alszanak az általuk készített ágyneműben, mint Goldie Hawn, akinek a műhelyben jártakor készített fotója ugyancsak a „dicsőségfalra” van kitűzve.

Ma már a forgalmuk nagy részét a beutazó turisták adják. Sok külföldi jön - Szántó Tamás szavaival - a „skanzen-jellege miatt” a paplankészítő üzembe látogatni, és közülük jó páran vesznek is valamit. Nyugaton ilyen üzem, ahol mindent megmutatnak nekik, már nincs. Hiszen már egy manufaktúra sem tud annyira közvetlen lenni, mint ez a kis, családi műhely.
Follow hrportal_hu on Twitter