Civil kurázsi - meghátráló kormányzat

A szolgáltatók működését elbizonytalanító 4,2 milliárd forint zárolása ellen tanulmányok és a szolgáltatói hálózat tényleges gazdasági eredményei szólnak, melyek nem voltak ismeretlenek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium döntéshozói előtt. "Foglalkoztass vagy fizess 1 milliót!" címen megjelent cikkünkben leírtuk, hogy a kormányzat hosszú távon nem kívánja támogatni a civil szolgáltatók rehabilitációs és munkahely teremtő tevékenységét, ehelyett megemelné a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulását, ezzel csökkentve pár milliárd forinttal a költségvetés kiadásait. Arról, hogy ez "nekünk", vagyis a köznek megéri-e, megoszlanak a vélemények.

A meglepő terv nyilvános bejelentése előtt, 2008-ban rendelte meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egy gazdasági háttértanulmány elkészítését. A felnőtt korban látássérült személyek elemi rehabilitációjának gazdaságosságát kívánták megvizsgálni. Eredménye az lett, hogy a pesszimista megközelítés szerint az 5. évben, az optimista szerint a 3. évben várható a szolgáltatási rendszer felépítésének, működésének megtérülése (a lehetséges bevételek egyrészről a szolgáltató beindításából, működéséből eredő adó, járulék, és ÁFA befizetésekből, másrészről a kliensek munkavállalásából következő adó és járulékbevételekből származtatható). Nem csoda, hogy a látássérültek országos rehabilitációs hálózatát jelenleg is működtető szolgáltatók értetlenül szemlélték, hogy a minisztérium támogatásával megkezdett munka félbeszakadhat.

Érvek elvekkel

A szemléletkülönbség megértéséhez lássuk a másik fél álláspontját. Mészáros Miklós miniszteri biztos lapunk kérdésére kifejtette: "Nem lehet egy olyan stratégát felállítani, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás kizárólag civil szervezeti, védett szervezeti, akkreditál szervezeti és szociális foglalkoztatók körének a feladata legyen. A szabályozó rendszert nem akarjuk olyan irányba eltolni, hogy teljes biztonsági finanszírozásokat teremtsen, és a civil foglalkoztatóknak azt sugallja, hogy érdemes hosszú távon civil szolgáltatásokkal foglalkozni, mert ez a társadalom célja nem lehet." Továbbá elmondta, hogy az államnak nincs jövedelme, csak úgy, ha ezt a jövedelmet valakitől "elveszi", pl. attól az egyre szűkebb rétegtől, amely bekapcsolódik a GDP megtermelésébe. Mint kifejtette, fél évvel ezelőtt 855 ezren termelték ki a GDP 80 százalékát, ma ez 5-600 ezer körül mozog. A politikus szerint nem lehet tovább terhelni ezt a réteget, hogy biztonságot teremtsenek az esetleges hosszú távú civil szolgáltatások működtetésének.

Érvek eredményekkel

A miniszteri biztos által említett "teljes biztonsági finanszírozás" megszüntetésének szándékára utal a Rehabilitációs Alaprész zárolása is, melyre széles körű civil ellenállás volt a válasz. Amivel majdnem elkéstek - több szolgáltató nem akarta elhinni, hogy vele ilyen csúfság megeshet -, azután azt a hibát követték el, hogy elsősorban elvi álláspontjukat hangoztatták ahelyett, hogy a rehabilitációs munkát végző szolgáltatók eredményeivel és meggyőzőbb országos adatokkal érveltek volna. Egy példát kiragadva, lássuk, mit tett a Salva Vita Alapítvány, amely azzal a szándékkal jött létre, hogy hozzájáruljon az értelmi sérült emberek társadalmi esélyegyenlőségének megvalósulásához.

2006-ban 145 személy vett részt egy programjukban, 33-an találtak állást, nyilatkozataik alapján kiderült, elsődleges céljuk az volt, hogy fizetett munkalehetőséghez jussanak, és ezáltal beléphessenek a felnőttek világába. Karl Leathem és Vég Katalin tanulmánya szerint minden 1 forint, amit a Salva Vita támogatási programjában befektettek, az a következő év során 4,77 forint megtérülést eredményezett. 32 fő fizetett jövedelemadót és járulékokat az államnak munkába állását követően. Ezeknél az aktív munkavállalóknál 5 év után 89 772 000 forint(jövedelemadó és társadalombiztosítás) és 12 141 000 forint (államjuttatások megtakarítása) az állam számára létrehozott érték.

Hiszik, ha látják

Az ellátó hálózat sikeres működése mellett felhozott érvek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a kormányzat akárcsak reagáljon, vagy ígéretet tegyen a támogatásra. Nem túlzás, hogy a létükért küzdő szolgáltatók és szakmai támogatóik, valamint a média összefogása kényszerítette ki azt, hogy a munkaügyi tárca a múlt héten közleményt adjon ki, több hónap hallgatás után. Indoklásuk szerint a költségvetés stabilitása, az alap bevételeinek csökkenése és a munkanélkülivé vált emberek megélhetésének biztosítása miatt zárolta a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészét.

A bizonytalanságban tartott civil szolgáltatók az okokat persze sejthették, de biztató választ továbbra sem kaptak. Egészen a múlt hét péntekéig, amikor Kemény Péter, az SZMM főosztályvezető-helyettese Az Este című műsorban elmondta: "Nem tudjuk feloldani a zárolást, de egy 472 milliós keretösszegű pályázattal 12 hónapra biztosítani fogjuk, hogy a civil szolgáltatók folytatni tudják a munkájukat". Kovács Gábor, a Munka Esély Szövetség elnöke erre úgy reagált, hogy az összeget elfogadhatónak tartja az üzemeltetésre, de csak akkor nyugszanak meg, ha látják a szerződést. Kovács Gábor lapunk kérdésére elmondta, hogy reményeik szerint, a minisztérium hivatalos bejelentését követően, július közepéig megjelenik a pályázati kiírás. Ebben az esetben a 472 millió forint átmenetet képezve 12 hónapig biztosítani fogja a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációját, illetve munkahelyek teremtésére és megtartására fordítható.

A 472 millió forintos támogatás hivatalos bejelentése után biztossá válik, hogy a kormány nem meri felvállalni annak kockázatát, hogy a rehabilitáció rendszer bedöntésével ellátás nélkül maradjon mintegy tízezer ember, és szétessen az állami támogatással felépített szolgáltatói hálózat. Ha a józan ész győz, belátható, hogy nem éri meg pár milliárdot spórolni költségvetési oldalon, miközben a szolgáltatók eredményei és a munkaügyi minisztérium (!) által megrendelt kutatás alapján is egy hasznot hozó befektetésben vesz részt a kormányzat. Emellett az sem kétséges, hogy hosszú távon biztosabb hátteret ad, ha a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját, elhelyezkedését, tartós nyílt munkaerő-piaci jelenlétét elsősorban európai uniós pályázatok finanszírozzák.