Csak a főnök engedélyével szabad dohányozni munkaidőben

Sokszor még a legtapasztaltabb hr-szakembereknek is nehézséget okoz, hogy eldöntsék, valójában mi tartozik a munkaidőbe, és mit is kell beleszámolni a pihenőidőbe. Ezért fontos, hogy a jogszabályokat pontosan ismerjék, és a módosításokat folyamatosan nyomon kövessék. Bizonyos munkaügyi kérdésekben sokszor azért is nehéz dönteni, mert a törvényi rendelkezés pontatlan vagy hiányos.

A jogszabály például az előkészítő és befejező tevékenységek esetében is hiányosan fogalmaz, nem mondja meg, hogy pontosan miket kell ebbe beleszámítani. A gyakorlat azonban már kimunkálta, hogy mik is tartoznak valójában ide. Azokról a tevékenységekről van szó, amelyek a munkakörhöz kapcsolódnak, és a dolgozó a munkavállaló külön utasítása nélkül is kénytelenek azokat elvégezni – közölte Pál Lajos ügyvéd a Rodin Munkaidőkeret, a munka- és pihenőidő szabályai című konferenciáján.

Eszerint a munkaidőbe tartozik bele, amikor a gépkocsivezető az autó műszaki állapotát ellenőrzi, átveszi a fuvarlevelet, megtankol vagy kitakarítja a kocsit. De ilyen tipikus tevékenység a kereskedelemben a hűtőpult feltöltése és a kitakarítás is.

Munkaidő

Tízből hét főnök száműzi a közösségi oldalakat a munkahelyről
Áttörés következhet távmunka terén hazánkban
Munkaidőnek számít az ügyeleti idő januártól
Mit nyerhetnek a cégek a rugalmas munkaidő bevezetésével?
Milyen üzlet nyithat ki karácsonykor?
További cikkekUtazás és átöltözés: mi számít bele a munkaidőbe?

Korábban számos vita volt arról, hogy az átöltözés előkészítő, befejező tevékenységnek tekinthető-e, ma azonban az állandó bírói gyakorlat azt mutatja, hogy ezt nem számítják ide. Ez esetben azonban vannak kivételek, például a vegyiparban, az egészségügyben vagy az élelmiszeriparban, amikor az előírt védőruházatot kötelező a munkavállalónak viselni.

Az utazással töltött idő általában szintén nem tartozik a munkaidőbe, kivéve ha telephelyről megy valaki a munkavégzés helyére, vagy például a szervizelési munkák esetén is beszámítják. Korábban bizonytalanság volt a készenlét esetében, azonban mára a törvénybe belekerült, hogy ez nem számít munkaidőnek, és erre az időtartamra készenléti díj jár. Ugyanakkor ha a munkavállaló már a munkahelyéről utazik tovább, az már munkaidőnek tekintendő.

Vidéki utazások esetén a szokásos munkakezdés időpontjától kell számolni a munkaidőt. Vagyis ha valakinek fél hétkor kell elindulni, de nyolc órától szokott dolgozni, akkor csak nyolctól jár a rendes munkabér, az előtte lévő időtartamra pedig a személyi alapbér negyven százalékát kell fizetni. A külföldi út esetén viszont a pihenőnapokra – például hétvégére – nem jár díjazás.

A munkaközi szünet szabályozása

A munkaközi szünetre az a főszabály, hogy nem számít bele a munkaidőbe, ugyanakkor ettől munkaszerződésben, kollektív szerződésben el lehet térni. Munkaközi szünet akkor jár, ha a napi hat órát meghaladja a munkaidő, minden további három óra után plusz egy-egy szünetet kell biztosítani. Napi 12 óra munka esetén így három szünet jár.

A gyakorlattal ellentétben dohányozni is csak a munkaközi szünetben lehet, munkaidőben a munkavállaló engedélyét kellene kérni erre. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell tartózkodniuk a munkahelyen.

A törvény szerint munkaközi szünetre legalább húsz percet kell biztosítani, ennél hosszabbat a munkáltató egyoldalúan nem rendelhet el. A jogszabályban előírtaktól azonban a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben el lehet térni. Egy óránál több viszont nem lehet a munkaközi szünetek együttes időtartama.

A konferencián szó volt még a munkaidő mértékéről. Ezzel kapcsolatban Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt napi szinten érdemes meghatározni a munkaszerződésben (például napi nyolc óra), mert ha ez heti szinten történik, akkor a munkaügyi bíróság azt könnyen beosztásként értelmezi, és büntetést szabnak ki, ha e fölötti óraszámban foglalkoztatják a munkaadót.

Fontos a munkavégzés elrendelésére vonatkozó szabályok pontos ismerete is. A rendelkezésre állás időbeli keretét a munkáltató határozza meg. Ez azt jelenti – bármily furcsán hangzik is -, hogy a munkaadónak a dolgozó minden percével rendelkeznie kell. Tehát például meg kell állapítania, hogy a munkavállaló éppen munkaidejét vagy pihenőidejét tölti.

A munkarend egy rendszer, amelyet a munkáltató szabályoz meg, és amely nem azonos a működési renddel (bár a törvény ezt sokszor keveri). Elemei közé tartozik a munkanap és a pihenőnap meghatározása. Eszerint a pihenőnap az első műszakkezdést megelőző 24 óra. A napi pihenőidő pedig a munkavégzés befejezésének időpontjától a másnapi munkavégzés kezdetéig tart.

Beosztás és munkaidőkeret

A munkarendet szintén sokan keverik a beosztással, amely az egyes naptári napok jellegét határozza meg. Az adott beosztást egy héttel korábban egy hétre kell közölni a munkavállalóval, és attól a munkáltató csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével térhet el.

A munkaidőkeret pedig a kötelezően ledolgozandó munkaidőt határozza meg hosszabb időre. Ezt úgy kapjuk meg, hogy ha a naptári napokból levonjuk a pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat. Mértéke lehet három hónap, ez esetben a munkáltató határozza meg. Idénymunkánál négy hónapra lehet előre tervezni, míg hat hónap és egy év esetében a kollektív szerződésben meghatározattakat kell figyelembe venni.

A vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása egy cégnél, szervezetnél elengedhetetlen, hiszen ha a munkaügyi felügyelő jogellenességet állapít meg, a büntetések óriási terheket róhatnak a vállalkozásokra.