Ezt kell tudni a hároméves munkaidőkeretről
A jelenleg érvényes munka törvénykönyv szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb harminchat hónap lehet. Ez korábban 12 hónap volt - írja az Adózóna.
A munkaidőkeret a munkáltató kezében egy jó eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, elkerülje a hullámzó foglalkoztatást, azokra a napokra osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van.
A munkáltató a keret elején azt számolja ki, hogy összesen hány munkaórát kell teljesítenie a dolgozónak, a keret végén pedig azt, hogy ténylegesen hány órát teljesített. Lényeges szabály, hogy hiába van munkaidőkeret elrendelve, túlóra az is, ha a munkáltató hétfőre 10 órára osztja be a dolgozót, de aznap túlórát rendel el, és a munkavállaló így ezen a hétfőn 10 helyett 12 órát dolgozik.
Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkaidőkeretben dolgozót akkor is, ha az előre közölt beosztása szerint például hétfőn nem kellett volna munkát végeznie, azonban a munkáltató ezen munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendelt el rendkívüli munkát. Ilyenkor a munkavállalónak 100% bérpótlék jár, kivéve, ha a munkáltató - saját döntése alapján - másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, mert ilyenkor a bérpótlék mértéke 50%.
Adózóna
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról