Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Cselekedni kell, akkor is ha félünk

images

images

Bízz magadban! Mondani könnyű, így tenni már sokkal nehezebb. Akinek alacsony az önértékelése, azon egy ilyen jó szándékú biztatás nem sokat segít. Sokszor még azoknak sincs önbizalma, akik tudják, hogy jó - akár kiváló - adottságokkal, képességekkel rendelkeznek. Gondoljunk csak egy foci- vagy kosármeccsre, ahol pontosan látszik, hogy melyik csapat bízik a sikerben.

Aki nem bízik magában, az gyakran meg sem próbál cselekedni, így aztán önbeteljesítő lesz az eredeti félelem: tényleg nem sikerül semmi. Az önbizalom valóban nagy kincs.

Mit hoz magával az önbizalom?

• Pozitív gondolkozást és higgadtságot. Aki bízik önmagában, az hisz abban, hogy céljait el fogja érni és megoldást talál majd az esetleges akadályokra. Ezért legtöbbször nyugodt marad nehéz helyzetekben is és optimistán néz a jövőbe.

• Reális énképet és önelfogadást. Aki megfelelő önbizalommal rendelkezik, az nem várja el önmagától, hogy mindenhez értsen, és mindent jobban tudjon, mint mások. Nem várja, hogy tökéletes legyen. Tudja, miben erős, és ezekre a képességekre, tulajdonságokra támaszkodik. Képes stabil maradni sikertelenség esetén is, és igyekszik tanulni a kudarcból.

• Mások értékeinek elismerését. A magabiztos emberek könnyen kezdeményeznek együttműködést, ha mások tudására, tapasztalatára vagy véleményére van szükségük. Hiszik, hogy ettől nem értékelődnek le mások szemében, ami szintén a sikerességüket támogatja, hiszen összefogva vagy külső tudást beemelve sokkal jobban teljesítenek.

• Nyitottságot és felelősségvállalást. Az önbizalommal rendelkező ember általában meghallgatja és átgondolja mások véleményét. Nem fél a kritikától, a véleménykülönbségtől, és ha lehetséges tanul belőle. Nyíltan vállalja a felelősséget a hibáiért, ugyanis önbizalma nem attól függ, hogy mások hogyan vélekednek róla. Különbséget tesz a hiba és önmaga között, azaz nem gondolja, hogy egy hiba miatt mások őt magát fogják „leírni”.

• Önérvényesítést. Az önbizalom abban is segít, hogy kiálljunk saját véleményünk, érdekünk vagy értékeink mellett. A magabiztos ember könnyebben hallja meg és veszi figyelembe mások igényeit, hiszen nem esik nehezére kompromisszumot kötni.

Az önbizalom tehát nemcsak a viselkedésben, de a megoldási módokban is megjelenik. A fent részletezett hozzáállás pedig olyan végeredményt hoz, ami önmagában is növeli a sikerességét valószínűségét, reális alapot nyújtva ezzel az önbizalom további erősödéséhez.

Mitől függ, hogy ki lesz magabiztos és ki nem?

Az önértékelés és az önbizalom már kora gyerekkorban megalapozódik. Nézzük meg, hogyan!

Ha minden jól megy, akkor már maga a megszületésünk is várva várt és tartós öröm a szüleink számára. Néhány hónapig - bár szavunk nincs rá - mást sem érzünk, mint hogy olyan fantasztikusak vagyunk, hogy minden és mindenki körülöttünk forog. Ez a "kincsérzés" az önértékelés alapja.

Később nekilátunk felfedezni a világot. Ha szerencsénk van, akkor erre ösztönöznek minket a szüleink, mondván tegyük csak, mert képesek vagyunk rá. Ha valami nem sikerül, például elesünk vagy nekiütközünk valaminek, megvigasztalnak és biztatnak, hogy próbáljuk újra. Ebben az időszakban erősödik meg az önértékelés, kicsírázik, majd szárba szökken az önbizalom. Később tovább erősödik, amikor a szüleink dicsérik a teljesítményünket, és - ha szükséges - bántó kritikusság nélkül segítenek abban, hogyan lehet még eredményesebben megcsinálni valamit. Ha szerencsések vagyunk, ilyen az indulásunk.

Ha nem, akkor már születéskor értéktelennek érezhetjük magunkat. Ha biztatás helyett ezeket halljuk: "Ne szaladj, mert elesel!”, Mit csinálsz már megint? A sírba viszed anyádat!”, „Hogy nem lehet ezt érteni?", akkor nem csoda, ha nincs önbizalmunk mire nagyobbak vagy felnőttek leszünk.

Mit lehet tenni?

Meg kell értenünk, hogy tulajdonságok, megoldások, motivációk, képességek és készségek összességéből állunk, de nem külön-külön vagyunk egyek vele. Hibázhatunk, de a hiba nem egyenlő velünk.

• Ki kell alakítani az önértékelésünket. Számba kell venni, hogy miben gondoljuk magunkat erősnek, mit tudunk jobban, mint mások. Vegyük sorra, hogy miben gondoljuk, hogy sikeresek voltunk, még akkor is, ha hajlamosak vagyunk a szerencsének tulajdonítani a sikert.

• Érdemes a barátoktól, ismerősöktől, kollégáktól visszajelzést kérni; mondják el, hogy mit tartanak az erősségünknek, mit értékelnek bennünk. Ez furcsának tűnhet először, de nagyon hasznos, mert olyan tulajdonságainkra és képességeinkre világíthat rá, amiről nem is tudtuk, hogy a birtokában vagyunk.

• El kell fogadni a tökéletlenségünket, és el kell hinnünk, hogy nem fordulnak el tőlünk és nem írnak le minket mások csak azért, mert valamiben nem vagyunk jók vagy valamit elrontottunk.

Az önbizalom a megélt tapasztalatokra épül. Arra, hogy képesek voltunk újra és újra megpróbálni. Hogy tanultunk a hibáinkból és egyre eredményesebbek vagyunk. Hogy képesek voltunk megoldást találni egy problémára. Hogy képviseltük, amit akartunk, még akkor is, ha nem értünk célt.

A tapasztalatszerzéshez nem kell más, mint akkor is cselekedni, ha félünk.

Dr. Marik Ágnes , pszichiáter, coach
www.selfmapping.com
Follow hrportal_hu on Twitter