Kiderült, mi számít ma leginkább a munkaerőpiacon – nem a végzettség az

A WHC HR-szolgáltató és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, „A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon” című átfogó tanulmánya szerint

a magyarországi cégek 73%-a tehetséghiánnyal küzd.

A kutatás rávilágít, hogy ez a hiány ma már nem csupán a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiányát jelenti, hanem sokkal inkább a kreativitás, az autonóm gondolkodás és az innovatív szemlélet hiányát is. A felmérés egyértelműen rámutat, hogy a technológiai fejlődés felgyorsulása miatt a munkáltatók egyre inkább olyan munkavállalókat keresnek, akik képesek önállóan gondolkodni és a megszokott kereteken kívül is megoldásokat találni.

A tanulmány alapján elmondható, hogy a munkáltatók számára a legfontosabb alapkészségnek az analitikus gondolkodás számít, amelyet szorosan követ a kreativitás, mint az eredeti ötletek és az izgalmas felfedezések elengedhetetlen forrása. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt pedig kulcsfontosságúvá vált a komplex problémamegoldó képesség, a rugalmasság és az agilitás.

Emellett a legkeresettebb személyes kompetenciák, azaz „puha készségek” (soft skills) között szerepel:

• az együttműködés és a csapatmunka,
• a megbízhatóság,
• az aktív tanulás iránti kíváncsiság
• és az alkalmazkodóképesség.

Mindezek alapját pedig a digitális írástudás biztosítja, hiszen az informatikai és adatfeldolgozási készségek, a mesterséges intelligencia és a big data használata ma már szinte minden iparágban alapelvárásnak számít.

Mindemellett a közel 500 oldalas dokumentum azt a kérdést is körbejárja, hogy a digitális és zöld átállás következtében számos munkakör átalakulhat vagy akár teljesen meg is szűnhet. A legnagyobb veszteségek az adminisztratív, valamint a hagyományos gyári munkakörökben várhatók, miközben rohamosan nő a kereslet a big data specialisták, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia szakértők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek iránt.

Ez a strukturális átalakulás rávilágít az élethosszig tartó tanulás és az átképzési programok fontosságára. A kutatás szerint a munkáltatók a képzési lehetőségeket egyre inkább a versenyképesség kulcsának tekintik, és a gyakorlatban szívesebben vesznek fel olyan jelölteket, akiket a vállalaton belül képezhetnek tovább.

A WHC és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya egyértelműen jelzi a munkaerőpiac paradigmaváltását. A jövő munkavállalójának nem elég a lexikális tudás, a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos tanulásra való képesség, a kreatív és rugalmas gondolkodásmód, valamint az erős személyes kompetenciák. A vállalatoknak pedig be kell fektetniük a munkavállalók fejlesztésébe, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben is versenyképesek maradhassanak.

2030-ra a dolgozók 60%-át újra kell képezni – készen állunk?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik