Csökkentett munkaidővel az általános jólétért

A munkaidő csökkenésével mérséklődik a stressz is? A svéd kutatás szakértői arra voltak kíváncsiak, hogyha a résztvevők heti munkaidejét 25 százalékkal csökkentik, az milyen hatással lesz az alvási szokásaikra, a stressztűrő képességükre és az általános jólétükre. A kutatásban az állami szektor azon munkavállalóit vizsgálták, akik a felmérés kezdete előtt teljes munkaidőben dolgoztak. A résztvevőket randomizálták: intervenciós és kontroll csoportokba osztották őket. Az intervenciós csoport tagjai körében a munkaidőt 18 hónapos futamidőre 75 százalékra csökkentették - a fizetés változatlan maradt. A kutatók a beérkezett adatokat a kiinduláskor, valamint a 9 és 18 hónapos követés után gyűjtötték be. Az alvás minőségét és időtartamát, az álmosságot, a stressz-szintet, valamint a lefekvés előtt jelentkező aggodalmakat naplóban rögzítették a kutatásban résztvevők.

Összehasonlítva az eredményeket a kontrollcsoporttal, a kutatók arra jutottak a 18 hónapos követés után, az intervenciós csoportban javult az alvás minősége és időtartama (+23 perc), ennek megfelelően a résztvevők csökkent mértékű álmosságról, kevesebb stresszről és aggodalmakról számoltak be munkanapokon, lefekvés előtt. Ráadásul ugyanezek a hatások mutatkoztak a szabadnapokon is, kivéve az alvás hosszát. Érdekesség, hogy nem befolyásolta döntően az eredményeket az életkor, a nem és az egy háztartásban élő gyermekek száma sem.

A kutatók mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a heti munkaidő 25%-os csökkentése, ha nem jár a bér változásával, javított a résztvevők alvási szokásain és általános jólétén, méghozzá nemcsak munkanapokon, hanem a szabadnapokon is. A csökkentett munkaidő tehát javíthatja a megélt stresszt és általánosságban véve a jólétet, az egészséget is.

Miért káros a sok stressz?

Selye János 1950-ben írta le először részletesen a stressz rövid és hosszú távú fiziológiai hatásait. Stressz hatására többek között nő a pulzusszám és a vérnyomás, az izmok pedig megfeszülnek. A stressz általában elkerülhetetlen része az életünknek, átmeneti jelenlétével többnyire sikeresen meg is birkózunk (üss vagy fuss), ám a folyamatos stresszhatás leküzdése már szinte lehetetlen feladat. Azt se feledjük, hogy a nagyfokú stresszhatásnak kitett dolgozók körében csökken a produktivitás és megnő a kiégés veszélye is. A tartós stressz számos egészségügyi kockázattal is jár, hogy csak egy párat említsünk: fejfájás, mozgásszervi panaszok, gyomorbántalmak, szív- és érrendszeri betegségek, alvászavarok, endokrinológiai problémák, pszichés panaszok.

Mit tehet a munkaadó, hogy csökkentse a stresszt munkavállalóiban?

1. Biztosítson megfelelő munkakörülményeket.
2. Figyeljen oda a munkavállalók munkaidejének és pihenőidejének egészséges arányára.
3. Támogassa a rugalmas/csökkentett idejű és home office-ban történő munkavégzést.
4. A vállalati kultúra és kommunikáció legyen korrekt és nyílt.
5. Szervezzen szabadidős, csapatépítő programokat, illetve sportolási, relaxációs lehetőségeket.
6. Törődjön dolgozói egészségével, például gyümölcsnapok és vállalati egészségügyi szűrőprogramok biztosításával.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosainak közreműködésével készült.