CSR: mennyire segítenek cégek?
A cégek elsősorban a vállalati kultúra építése céljából indítják el a munkatársak részvételével megvalósított támogatási tevékenységeiket - állapította meg egy kutatás.
Egy vállalat sikeressége, fenntarthatósága szorosan összefügg azzal. hogy milyen mértékben sikerült bevonni és érzelmileg is elkötelezetté tenni alkalmazottait a cég és céljai iránt. Ennek egyik hatékony eszköze a munkavállalók bevonása a vállalat CSR és ezen belül támogatói programjaiba.
A MAF 2011-es, a vállalati önkéntesség jellemzőit feltérképező kutatása után 4 évvel újra megkérdezte a 200 legnagyobb hazai vállalat szakembereit arról, hogy milyen szerepet tölt be a munkatársak bevonása a cégek támogatási gyakorlatában.
A megkeresett cég közül 51 válaszolt a MAF által feltett kérdésekre. Ugyanakkor közülük csak 47 cég számolt be olyan támogatási tevékenységekről, amelyeknek során bevonták valamilyen módon munkavállalóikat is.
A kutatás eredményei szerint a munkatársak bevonása elsősorban a vállalati kultúra építését szolgálja, így az első három leggyakrabban említett cél a cég iránti büszkeség kialakítása, a munkahelyi elégedettség és a csapatépítés volt.
Bár a reputáció építése nem prioritás ezeknek a programoknakaz esetében, a válaszadók fele (23 cég, 49 százalék) mégis a márkastratégia fontos elemeként és munkáltatói márkáját erősítő eszközként, tudatosan használja fel a munkavállalók részvételével megvalósuló tevékenységeit kommunikációjában.
A cégek leggyakrabban önkéntes programjaikon keresztül mozgósítják alkalmazottaikat (50 százalék), de kifejezetten magas volt azoknak a száma is, akik lehetőséget adtak a munkatársaknak, hogy részt vegyenek az egyéb támogatói programok kedvezményezetteinek kiválasztásában. Emellett szintén népszerű és gyakori megoldásnak számít a munkahelyi adománygyűjtések szervezése (61 százalék).
A kutatási összefoglalóból kiderül, hogy a hazai vállalati önkéntes programok fő jellemzője, hogy továbbra is a vállalat által szervezett, munkaidőben és csoportosan végzett, főleg fizikai munkát igénylő programok dominálnak, bár egyre többen nyújtanak pro bono szolgáltatásokat is rászoruló szervezetek számára önkéntes vállalásként.
A munkatársak közreműködésével zajló programok során kiválasztott közcélú ügyeket tekintve nincs jelentős különbség az általános vállalati támogatási tevékenységekhez képest. A legtöbb cég az oktatási intézményeket támogat és szintén fontos szerepet tölt be a környezetvédelemhez, illetve a szociális ügyekhez kapcsolódó segítségnyújtás is.
Az alkalmazottakat is aktivizáló jótékony célú kezdeményezések értékelése során a cégek egyelőre még inkább a könnyebben számszerűsíthető eredmények mérésére fókuszálnak. 31 cég (66 százalék) gyűjti össze az információkat a programokban résztvevő dolgozók és 23 cég (49 százalék) a programokkal kapcsolatos média megjelenések számáról. Szintén sokan számon tartják, hogy hány partnert támogattak (21 cég, 44 százalék).
A hosszabb távú hatásokat tekintve a legtöbben a munkahelyi elégedettség javulását, a munkatársak bevonódásának erősödését és a márkaismertség változását követik nyomon.
A vállalati önkéntesség trendjeit jellemezve elmondhatjuk, hogy az előző 3 évhez hasonlóan főleg a résztvevő munkatársak számát és az önkéntességre fordítható munkaidőt tekintve számítanak növekedésre a szakemberek. Ugyanakkor a programokra fordítható költségvetés nagysága nem változik, így a pénzbeli források hatékonyabb és kreatívabb felhasználása jelenti majd a legnagyobb kihívást a következő években - állapítja meg a kutatás.
A MAF 2011-es, a vállalati önkéntesség jellemzőit feltérképező kutatása után 4 évvel újra megkérdezte a 200 legnagyobb hazai vállalat szakembereit arról, hogy milyen szerepet tölt be a munkatársak bevonása a cégek támogatási gyakorlatában.
A megkeresett cég közül 51 válaszolt a MAF által feltett kérdésekre. Ugyanakkor közülük csak 47 cég számolt be olyan támogatási tevékenységekről, amelyeknek során bevonták valamilyen módon munkavállalóikat is.
A kutatás eredményei szerint a munkatársak bevonása elsősorban a vállalati kultúra építését szolgálja, így az első három leggyakrabban említett cél a cég iránti büszkeség kialakítása, a munkahelyi elégedettség és a csapatépítés volt.
Bár a reputáció építése nem prioritás ezeknek a programoknakaz esetében, a válaszadók fele (23 cég, 49 százalék) mégis a márkastratégia fontos elemeként és munkáltatói márkáját erősítő eszközként, tudatosan használja fel a munkavállalók részvételével megvalósuló tevékenységeit kommunikációjában.
A cégek leggyakrabban önkéntes programjaikon keresztül mozgósítják alkalmazottaikat (50 százalék), de kifejezetten magas volt azoknak a száma is, akik lehetőséget adtak a munkatársaknak, hogy részt vegyenek az egyéb támogatói programok kedvezményezetteinek kiválasztásában. Emellett szintén népszerű és gyakori megoldásnak számít a munkahelyi adománygyűjtések szervezése (61 százalék).
A kutatási összefoglalóból kiderül, hogy a hazai vállalati önkéntes programok fő jellemzője, hogy továbbra is a vállalat által szervezett, munkaidőben és csoportosan végzett, főleg fizikai munkát igénylő programok dominálnak, bár egyre többen nyújtanak pro bono szolgáltatásokat is rászoruló szervezetek számára önkéntes vállalásként.
A munkatársak közreműködésével zajló programok során kiválasztott közcélú ügyeket tekintve nincs jelentős különbség az általános vállalati támogatási tevékenységekhez képest. A legtöbb cég az oktatási intézményeket támogat és szintén fontos szerepet tölt be a környezetvédelemhez, illetve a szociális ügyekhez kapcsolódó segítségnyújtás is.
Az alkalmazottakat is aktivizáló jótékony célú kezdeményezések értékelése során a cégek egyelőre még inkább a könnyebben számszerűsíthető eredmények mérésére fókuszálnak. 31 cég (66 százalék) gyűjti össze az információkat a programokban résztvevő dolgozók és 23 cég (49 százalék) a programokkal kapcsolatos média megjelenések számáról. Szintén sokan számon tartják, hogy hány partnert támogattak (21 cég, 44 százalék).
A hosszabb távú hatásokat tekintve a legtöbben a munkahelyi elégedettség javulását, a munkatársak bevonódásának erősödését és a márkaismertség változását követik nyomon.
A vállalati önkéntesség trendjeit jellemezve elmondhatjuk, hogy az előző 3 évhez hasonlóan főleg a résztvevő munkatársak számát és az önkéntességre fordítható munkaidőt tekintve számítanak növekedésre a szakemberek. Ugyanakkor a programokra fordítható költségvetés nagysága nem változik, így a pénzbeli források hatékonyabb és kreatívabb felhasználása jelenti majd a legnagyobb kihívást a következő években - állapítja meg a kutatás.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység