Egyre több egyetemista dolgozik

Az Eurostudent felmérés friss eredményeiből kiderül, hogy minden harmadik egyetemista dolgozik a szorgalmi- és a vizsgaidőszakban, de sokan még az iskolai szünetekben is. Minden második nem is tudna egyetemen tanulni, ha nem vállalna munkát - írják.

Vannak, akik csak munkatapasztalatot akarnak szerezni már a diploma megszerzése előtt. A megkérdezettek 18 százaléka azért dolgozik, hogy családját segíthesse.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint azzal nincs baj, ha valaki gyakorlatszerzés miatt vállal munkát, azzal már igen, ha azért dolgozik, hogy tanulhasson.

A felsőoktatási ösztöndíjak összege 2007 óta nem emelkedett.

Az Eurostudent kutatói által megkérdezett hallgatók mindössze fele dolgozik a tanulmányaihoz szorosan kapcsolódó területen, a többiek csakis a megélhetés miatt dolgoznak. A legrosszabb helyzetben a felsőoktatási szakképzéseken, alap- és osztatlan szakokon tanulók vannak: a BA- és BSc-szakosok harmadának, a kétéves szakképzéseket végzők 40 százalékának, az osztatlan szakosok - például a leendő tanárok, orvosok, jogászok - 34 százalékának munkája egyáltalán nem kapcsolódik az aktuális tanulmányokhoz.

A kutatásban részt vevő magyar hallgatók 18 százaléka maximum heti 20, vagyis napi négy órát dolgozik, 34 százalékuk azonban ennél többet. Az sem ritka, hogy már az első- és másodévesek is napi négy-hat-nyolc órás műszakot vállalnak a munkahelyükön.

Az egyetemi oktatók attól félnek, hogy a főállású munkavégzés a tanulás rovására mehet. A hallgatók nem járnak be az előadásokra, sőt sokszor előfordul, hogy a szemináriumok alól is felmentést kérnek, inkább plusz feladatokat vállalnak.


Fotó: Pixabay
eduline.hu