Elkészült a javaslat az ügyeleti idő szabályozására

Az Európai Bíróság több peres ügyben mondta ki, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek számít.

A magyar munkajog alapján viszont általában az ügyeleti időnek csak bizonyos, a ténylegesen munkavégzéssel töltött része, illetve az adott szakterületre érvényes szabályok szerinti része számít munkaidőnek. Ezen változtatna a szociális és munkaügyi, az egészségügyi valamint az igazságügyi és rendészeti tárcák közös javaslata.

A javaslat szerint az ügyeleti idő függetlenül attól, hogy annak milyen hányadában végeznek munkát, teljes egészében munkaidőnek számít majd, tehát figyelembe kell venni a napi, heti és éves munkaidő korlátok számításánál.

Az egészségügyben továbbra is az általánostól eltérő szabályokat alkalmazhatnának, de az egészségügyi ügyeletre vonatkozó főbb szabályokat a jövőben nem kormányrendelet, hanem törvény határozná meg. Az egészségügyi ügyeleti idő és a rendkívüli munka idejét külön-külön kellene majd nyilvántartani, elszámolni, illetve a napi, heti és éves korlátokhoz igazítani.

Ügyelet szervezése az egészségügyben akkor lesz indokolt, ha átlagosan az ügyeleti idő 25 százalékát meghaladóan, de legfeljebb annak 50 százalékáig tényleges munkavégzési feladatokat is teljesíteni kell. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján viszont a készenlétnél, amikor a munkavállaló, az általa szabadon választott helyen töltheti a készenlét rendelkezésre állási idejét, ezt az időt továbbra sem kell munkaidőnek minősíteni, azaz figyelembe venni a munkaidő korlátoknál.

A munkajogi törvények fő szabályként írják elő, hogy a munkavállalók hetente legfeljebb 40 óra rendes és 8 óra rendkívüli munkát végezhetnek, azaz összesen 48 órát. Az egészségügyi ügyeletben munkát végző egészségügyi dolgozók maximális heti munkaidejére vonatkozóan az SZMM javaslata az, hogy - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény hatályos rendelkezéseivel összhangban - a munkaidő ne haladhassa meg a heti 60 órát a munkaidőkeret átlagában (ez a heti 48 óra munkaidőn túl heti 12 óra önként vállalt többletmunkát jelent).

Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) viszont azt javasolja, hogy ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyeletre irányul, akkor annak mértékére heti 30 óra legyen a korlát, egészségügyi ügyelet esetében tehát egy héten összesen 78 óra munkaidő (48 plusz 30 óra) lenne engedélyezhető. Az EüM szerint ugyanis a heti 60 óra munkaidő nem elég az ágazat számára.

A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy egy hosszabb időszak átlagában tegyen eleget ezeknek a munkaidő korlátoknak. Azaz egy ideig hetente ennél is több munkavégzési és ügyeleti idővel gazdálkodjon, egy ideig pedig, hogy az átlag kijöjjön, kevesebbel. A heti 78 órás, EüM által javasolt korlát azonban abszolút korlát, ebben az esetben nem lenne lehetőség munkaidőkeret alkalmazására.