Elmaradó tb, fizetetlen próbanap - így trükköznek a munkaadók

Hivatalosan minimálbér, a többi zsebbe

Az egyik legelterjedtebb munkaadói trükközés, különösen kisvállalkozásoknál a "hivatalosan minimálbér, a többi zsebbe" módszer. A dolgozók táppénz, gyes, nyugdíjmegállapítás és hitelfelvétel esetén szembesülhetnek ennek hátulütőjével.

Elmaradó tb-bejelentés

Szintén megesik, hogy elmarad vagy csúszik a hivatalos bejelentés a társadalombiztosítási rendszerbe. A hidegzuhany gyes esetén, táppénz igénylésekor, elbocsátáskor, vagy a nyugdíj megállapításakor éri a munkavállalót. Megtörtént eset: egy daganatos megbetegedéssel diagnosztizált fiatalembert a gyógyszertárban a patikus szembesített azzal, hogy nem biztosított. Ha nem vagyunk biztosak a bejelentésben, érdemes a NAV-nál (korábban APEH) utánakérdezni. Ha nem fizetnek utánunk járulékot vagy munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak, akkor pedig az OMMF-nél tehetünk bejelentést.

"Próbanap", amit sosem fizetnek ki

A "fizetetlen próbanap" trükkje a kereskedelem, a vendéglátóipar és az építőipar egyes területein bukkan del. A vállalkozó ilyenkor az állandó munkavállalói kör helyett egyes állások betöltését "próbanapos" dolgozókkal igyekszik rövidebb távon megoldani. A jelentkezőket ilyenkor rendszerint 5-10 próbanapra hívja be - majd ennek leteltével búcsút is int nekik, általában napidíj, fizetség nélkül. Azzal az indokkal, hogy nem felelt meg. Aztán újra várja a jelentkezéseket… "Szerencsére a módszer többnyire csak ismeretlen vagy alacsonyabb presztízsű cégekre jellemző. A komolyabb munkaadók ezt már nem engedhetik meg maguknak"- hoz példát egy gyakori visszaéléstípusra Balázs Katalin munkajogász.

Ha kölcsönzötté akarnak tenni

Legyünk résen akkor is, ha a vezető állandó státuszúból kölcsönzötté akar tenni. "Ilyenkor a cég és a munkavállaló a munkáltató kezdeményezésére közös megegyezéssel megszünteti a munkavállalók munkaviszonyát - akik a továbbiakban már a céggel együttműködő munkaerő-kölcsönző kölcsönzöttjeként látják el korábbi feladataikat, természetesen ugyanannál a cégnél. "A gond ezzel például az, hogy 3 éves munkaviszony után már járna a végkielégítés, - amely 3 éves időtartam megszakítása esetén a számítás újra elkezdődik egy új munkáltatónál "- mutatott rá a munkajogász. A hagyományos munkaszerződésből a kölcsönzött létbe "átnyergelő" szerződést - ha mód van rá - abban az esetben célszerű aláírni, ha a szerződésben valamilyen formában utalás szerepel arra vonatkozólag, hogy jogutódlás történt munkáltatói oldalon. A tapasztalatok szerint sajnos a legtöbbször nem így történik. Persze ügyfeleim között találkoztam annyira felelősségteljesen gondolkodó munkahelyi vezetővel, aki a beosztottak érdekeit szem előtt tartva hivatkozott a szerződésben a jogutódlásra "- fűzte hozzá a munkajogász.

Szabadság kivétele: csak papíron

A cégek másik jellegzetes jogsértése a trükközés a munkaidővel és a szabadságolásokkal. Főszabályként a heti maximális munkaidő legfeljebb 40 óra lehet. A túlórát a cégek jelentős hányada azonban egyáltalán nem fizeti, ezért a jelenléti íveket nem a dolgozók tényleges munkahelyi ott tartózkodása szerint vezetik. Szintén durva jogsértés, amikor a dolgozó a szabadság kivételét aláírja, ám ténylegesen nem pihenhet.

Ha nincs pontos munkaköri leírás...

A munkaszerződés pontatlanságai táptalajt jelentenek különféle visszaélésekre. "A nőket különösen hátrányosan érintheti, ha a munkaszerződés mellékletei közül hiányzik a munkaköri leírás és az adott munkakörhöz megkívánt végzettség feltüntetése. Ennek hiányában ugyanis nagyon könnyű őket a munkahelyre szülés után visszatérve papíron ugyanabban, de gyakorlatilag az előzőnél alacsonyabb pozícióban foglalkoztatni. Mindez nagyobb eséllyel hárítható el, ha a már említett pontok szerepelnek a kontraktusban. Így erre már szerződéskötéskor figyeljünk." Emellett érdemes már a munkaszerződésbe belefoglalni a béren kívüli juttatások körét.

Fizetéscsökkentés: csak közös megegyezéssel

Felmerülhet problémaként a munkaszerződések menet közbeni, egyoldalú módosítása is, ami egyébként jogellenes. "Gyakori például egy-két évvel a nyugdíj előtt álló sofőrök esetében, hogy a megcsappant fuvarmegrendelések hatására ugyan nem küldik el őket, de sokszor gazdasági okokra hivatkozással a szerződés módosítása nélkül gyakorlatilag átminősítik őket portássá - természetesen alacsonyabb munkabérrel." A legtöbb munkavállaló nem tudja ugyanis, hogy munkakörre és munkabérre (munkaszerződésének gyakorlatilag két leglényegesebb eleme) csak az ő hozzájárulásukkal módosítható.

Tízből nyolcan nem perelnek

A munkajogász egyébként úgy tapasztalta, az alkalmazottak többsége - általában tízből nyolc - nem indít pert, ha valamilyen sérelem éri. A passzivitás oka jobbára a pénztelenség, a félelem az állásvesztéstől, az esetleges megaláztatástól való félelem. Bár a félelmek nem teljesen alaptalanok - a munkavállalók általában nem tudják, hogy a munkajogi perek esetében, első fokon akár még jogi képviselő nélkül is eljárhatnak. Tipikus jelenség továbbá, hogy a munkavállaló sikerdíjban állapodik meg ügyvédjével. Egy dologra azonban mindenképpen vigyázni kell: a 30 napos keresetindítási határidőt mindenképpen be kell tartani.