Először a magyaroknak adjunk munkát: Jáhny Ákos, Get Work Trend

Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, ebből 80 ezer munkavállaló szólítható meg - jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a HR Portál májusi konferenciáján.

A Get Work Trend a Diversitas Kft-vel közösen javaslatcsomagot tett le a kormányzati döntéshozók asztalára, miként lehetne még több magyar munkavállalót bevonni az elsődleges munkaerőpiacra.

“Rengeteg új beruházás indul a következő egy-két évben Magyarországon. Nincs idő hezitálni, olyan megoldások szükségesek, amelyek a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legtöbb magyar munkavállalót tudják nyújtani a gazdaságnak” - kezdi Jáhny Ákos.

Javaslatcsomagjuk egyik fő eleme az úgynevezett “Palló-projekt”. A cél megtalálni az összes olyan használható, vagy használhatóvá tehető munkavállalót, akiket célzott felnőttképzéssel a lehető leggyorsabban legalább betanított segédmunkára, szalagmunkára, vagy egyes folyamatok részfeladatainak az ellátására képessé lehet tenni.

Ahhoz, hogy ez sikeresen történjen meg, a Get Work Trend és a Diversitas egy 4 pillérű fejlesztési koncepciót javasol. Nézzük, miből is áll ez röviden.

1. A közfoglalkoztatásban részt vevő munkaerő-tartalék országos és térségi felmérése, elemzése, értékelése.

Jáhny Ákos elmondta, hogy jelen pillanatban sem a munkaadóknak, sem a munkaerő-közvetítésben és kölcsönzésben részt vevő vállalkozásoknak nincsenek naprakész információik arról, hogy mennyien vannak, illetve milyen képességekkel, tudással, motivációval, mentálhigiénés állapottal bírnak azok, akik a közfoglalkoztatásban még szerepelnek, vagy az elmúlt 12-18 hónap során kerültek ki abból, de időközben esetleg nem sikerült elhelyezkedniük. Ennek alapos felmérése és elemzése nélkülözhetetlen.

2. A munkaerőigény térségi alapú felmérése

Indokolt a munkaadói oldalt is megkérdezni. Láthatóvá kellene tenni, hogy a nagy munkaerőigényű beruházóknak milyen munkaerőre és milyen számban lesz szükségük az elkövetkezendő évek során.

3. Képessé tenni és tudást átadni a felnőttképzési rendszerben

Ebben nagy szerepet kapnának a Felnőttképzési Centrumok, amelyek azt mozdítják majd elő, hogy a beruházók által igényelt alacsony szintű, nagy számú, de érdemi értéket teremtő munkakörök betöltéséhez szükséges tudást a korábbi közfoglalkoztatottak akár néhány hónap alatt is elsajátítsák. Ez megadhatja a megbúvó opcionális munkaerő számára azt a tudást, fejlesztheti azokat a képességeket, illetve úgy erősítheti meg mentálhigiénés szempontból ezeket az embereket, hogy valóban alkalmasak legyenek belépni és megragadni a munkaerőpiacon. Ne feledjük azt sem, hogy a versenyszférás gyári bér két-háromszorosa a közfoglalkoztatottként elérhető keresetnek.

4. Utógondozás, orientáció a munkaerő-közvetítők bevonásával

A koncepció kidolgozói szerint az eredményességhez és a hatékonysághoz kell a munkaerő-kölcsönző szektor bevonása is. A munkavállalóknak az átképzés után és a versenyszférába belépéskor ugyanis „fogni kell kezét” utógondozással, tanácsadással, a munkaadói-munkavállalói igények, lehetőségek összecsiszolásával. Ezzel a közfoglalkoztatásból áthozni kívánt munkaerő nagyobb biztonságban érezné magát.

Jáhny Ákos szerint a jelenlegi közfoglalkozatottak közül e projekttel legalább 15– 20 000 fő legkésőbb 2024 tavaszára/nyarára alkalmassá tehető az elhelyezkedésre.

Hol vannak még tartalékok?

A közfoglalkoztatottakon kívül még több szegmensben is lát munkaerő-tartalékot a szakértő. “Érdemes lenne fókuszálni a szakképzésből lemorzsolódott huszonéves rétegre: ők sok esetben egy-két éves szakképzés után képesek egy szakmát kitanulni. Ám ehhez egyértelműen új, vagy kibővített fejlesztés koncepció lenne szükséges a szakképzés és a felnőttképzés terén. Az ő esetükben azonban a munkaadóknak nagyobb türelemre van szükségük. Tovább tart a kiképzésük, amely nem annyira versenyképes a 14 héten belül érkező külföldi vendégmunkásokkal” - mondja Jáhny Ákos.

Néhány ezer fővel lehetne növelni a nyugdíjas munkavállalók számát is. Igaz, sokan közülük életkorukból fakadóan gyári, fizikai munkára korlátozottan vethetőek be.

A gyesről visszatérők körében is lehetne növelni a létszámot. A versenyszférában látni jó példákat arra, hogy a kismamák igényeire, bioritmusukra alakítottak ki műszakokat.

“Ha ma egy vállalkozás szeretne megfelelő számban munkavállalókat toborozni, akkor ki kell lépnie a komfortzónából, elhagyni az évtizedes rutinokat és minden lehetőséget meg kell vizsgálnia. Elképzelhető, hogy a mix belsős állományból, diákokból, nyugdíjas munkavállalóból, kölcsönzött munkaerőből áll össze” - fogalmaz.

Végezetül hozzáteszi: “Lehet, hogy egyszerűbb az ázsiai vendégmunkások felé fordulni. De először a magyaroknak adjunk munkát! Magyarul beszélnek, a határokon belül élnek. Ha a cégek ezzel a hozzáállással keresnek a hazai álláspiacon munkaerőt, és minél több magyar munkaerőt sikerül bevonni az elsődleges munkaerőpiacra, annál kevesebb, nagyobb összköltségű külföldit kell felvenniük. Ehhez rugalmasság, türelem és tudatosság kell.”