kapubanner for mobile
Megjelent: 20 éve

EMMA - Tudásbázis

2004. április Összefoglalónkból részletes képet kaphat a munkaügyi adatbázis működésével és jogszabályi hátterével kapcsolatos alapvető tudnivalókról.

Mikor fogadta el a Parlament az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis alapjául szolgáló törvényt?

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis kialakításáról és bevezetéséről az Országgyűlés 2003. november 10-én hozott törvényt, amelyet a képviselők egy tartózkodás mellett, gyakorlatilag teljes egyetértésben fogadtak el.Ez a 2003. évi XCIV. törvény, amely egyes törvényeknek az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis létrehozásával összefüggő módosításait foglalja össze.

Mire terjed ki ez a törvény?

A törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§-át új (10) bekezdéssel egészítette ki, amely rendelkezik az EMMA létrehozásáról, meghatározza adattartalmát, és azoknak a körét, akik az adatokhoz hozzáférhetnek. A törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet készült a bejelentés, lekérdezés és ellenőrzés módjának szabályozásáról.

Milyen adatok lesznek induláskor az adatbázisban?

Az ONYF a vonatkozó, 2003. évi XCIV. törvény értelmében, az Adatbázist működtető szerv rendelkezésére bocsátja a munkavállalóknak és a munkaadóknak a 2002. és 2003. évekre vonatkozó, következő adatait:

  • a munkaadó adószáma, megnevezése, egyéb cégadatai a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerint;
  • a munkaadónál munkaviszonyban álló munkavállaló neve, születéskori neve, születési helye, születési dátuma, anyja neve;
    társadalombiztosítási azonosító jele.

    Továbbá az OEP 2004. január 1. és április 30. közötti adatai is folyamatosan feltöltésre kerülnek.

    Azon kívül, hogy mindenki lekérheti a saját adatait, fogják az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis tartalmát másra is használni?

    A nyilvántartás szolgál majd támpontul a munkaügyi ellenőrzést végző szervezet számára. Ezen túlmenően több mint száz különböző statisztikát lehet készíteni az adatbázisban szereplő adatokból - ezek képezik az alapját a hazai és az EU felé teljesítendő adatszolgáltatásnak. A Foglalkoztatási Hivatal különböző foglakoztatási statisztikákat fog készíteni az adatbázisban szereplő adatokból. A 2003.évi XCIV.törvény részletesen felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek adatokat kérhetnek, meghatározva a kérhető adatok körét is. A nyilvántartás adatainak elemzése hatékonyan fogja támogatni a foglalkoztatáspolitikát.

    A későbbiekben több adatot is tartalmaz majd a rendszer? Mikor várható a bővítés?

    A bővítésnek több iránya is lehetséges. Egyrészt a május 1-én induló rendszerben tárolt munkaviszonyokra vonatkozó adatok körének bővítése - a hatályban lévő adatvédelmi szabályok figyelembevételével - gazdagíthatják a szakmapolitika eszköztárát. Másfelől a nem a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszonyok irányába történő bővítés átfogó és teljes képet adhat a teljes magyar munkaerőpiacról. A bővítés lehetőségeinek vizsgálata elkezdődött, a szükséges szakmai, informatikai és jogi kérdések tisztázása után a rendszer dinamikusan fejleszthető.

    Kiknek van bejelentési kötelezettsége?

    Azon munkáltatóknak van bejelentési kötelezettségük, akiknek alkalmazottai munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Törvény) szabályozza.

    Mikortól van a munkáltatóknak adatbejelentési kötelezettségük az EMMÁ-ba?

    A rendszer indulásától, azaz május 1-től új munkaviszony létesítése, illetve megszűnése esetén.

    Mi értendő az "azonnali bejelentés" alatt?

    Az azonnali bejelentés alatt az értendő, hogy a munkaviszony keletkezését a munkáltatónak legalább addig az időpontig be kell jelentenie, ameddig a munkavállaló munkavégzés céljából a munkahelyén megjelenik, illetve a munkaviszony megszűnését legkésőbb a megszűnést követő munkanapon.

    Milyen költséggel jár a bejelentés?

    A bejelentés illetékmentes. Postai úton történő bejelentés esetén a postai költséget fizetni kell, az internetes bejelentés esetén az internet költséget és annak telefonköltségét.

    A rendszer indulásakor minden egyes munkáltatónak be kell jelentenie minden egyes alkalmazottját?

    Kizárólag a bekövetkezett változásokat (a munkaadók adataiban bekövetkezett változásokat, valamint a munkavállalókról a munkaviszony keletkezését és megszűnését) kell május 1-től bejelenteni. A május 1. előtti bejelentéseket nem kell megismételni. Így a munkáltatóknak csakis és kizárólag a 2004. május 1-jétől bekövetkezett változásokat kell bejelenteniük.

    A gyakorlatban hogyan zajlanak a munkáltatói bejelentések?

    A munkáltató a bejelentési kötelezettséget teljesítheti személyesen, bármely tone üzemmódú telefonon, interneten és postai úton.A személyes bejelentés csak a megyei munkaügyi központok kirendeltségein - illetékességi korlátozás nélkül - intézhető. A személyes bejelentés módja: a Kormányrendelet mellékletében lévő adatlap kitöltése és annak a kirendeltség ügyintézője részére történő átadása, amelynek tényét, azaz adatlap átvételét a kirendeltség munkatársa a munkáltató részére igazolja.A munkaadó a bejelentést postai úton - tértivevényes levél formájában - is megküldheti a Munkaügyi Nyilvántartó Központ részére. Az adatlap beszerezhető a fővárosi és megyei munkaügyi központok kirendeltségein. A munkaadó a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól nyolc napon belül tértivevényes levél formájában hivatalos igazolást kap a munkaviszony(ok) keletkezésének, illetve megszűnésének nyilvántartásba vételéről.

    Telefonon bejelentést tenni - bármely tone üzemmódú készülékről - a 185-ös szám hívásával lehet a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központjának ügyfélszolgálatánál. Ehhez az előzetesen megkért, a saját adatokhoz hozzáférést biztosító PIN kód szükséges. A munkaadó által közölt adatokat az ügyfélszolgálat ügyintézője közvetlenül számítógépbe rögzíti, és az adatfelvétel regisztrációs számáról a bejelentőt tájékoztatja.

    A munkaadó 2004. május 1-jétől a www.emma185.hu honlapot meglátogatva az Interneten keresztül - a saját adataihoz való hozzáférést biztosító PIN-kód alkalmazásával - is eleget tehet bejelentési.

    A 185-ös telefonszám ingyenes vagy díjköteles?

    Ingyenesen hívható bármely szolgáltatótól.

    Mobiltelefonról is hívható a 185-ös telefonszám?

    Bármely szolgáltatótól hívható.

    Honnan tud a munkáltató a bejelentéshez szükséges adatlapot szerezni?

    A fővárosi és megyei munkaügyi központok kirendeltségein, a Munkaügyi Közlönyből és az Internetről a www.emma185.hu honlapról.

    Az esetenként több tucat, vagy több száz munkaviszonyt bejelentő munkáltatók (pl. MÁV) egyenként kell minden munkaviszonyt bejelenteni?

    A rendszer internetes felülete hatékony támogatást nyújt az ilyen "tömeges" bejelentések adatait tartalmazó, megfelelő formátumú adatállományok fogadására is (szabványállomány feltöltése).

    Mi történik akkor, ha mondjuk egy céget felvásárol egy másik cég a munkavállalókkal együtt? Az új cégnek van valamilyen bejelentési kötelezettsége?

    A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából a munkaadó személyében bekövetkezett jogutódlást úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd munkáltatóval fennálló munkaviszony megszűnik, és a jogutód munkaadóval új munkaviszony létesül. Tehát a jogelőd köteles bejelenteni a munkaviszony vagy munkaviszonyok megszűnését, illetve a jogutód köteles bejelenteni az új munkaviszonyt vagy munkaviszonyokat.

    Mi az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis bevezetésének célja?

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis bevezetésének fő céljai:

  • hozzájárulni a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez;
  • a munkaerőpiac átláthatóságának javítása;
  • megteremteni a munkaügyi ellenőrzés megfelelő feltételeit azáltal, hogy már a munkába lépéstől egyértelműen ellenőrizhető lesz a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítése;
  • biztosítani az EU által előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis bevezetése hogyan javítja a munkaerőpiac átláthatóságát?

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis a bejelentés nélküli foglalkoztatás elleni fellépés hatékony eszköze lehet.

    Várhatóan milyen hatása lesz az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis bevezetésének?

    Egyrészt javítja a munkaerőpiac átláthatóságát (statisztikák készítése, a munkaerő piacon való mozgások nyomon követése, ennek megfelelő támogatások, programok beindítása stb.). Emellett pozitív társadalmi hatást vált ki mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében, mivel oldja a munkaviszonyok regisztrálásának hiányából adódó jogbizonytalanságot.

    Ki az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis működtetője?

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist a Foglalkoztatási Hivatalon belül létrejövő Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti.

    Mi a Munkaügyi Nyilvántartó Központ feladata?

    A Munkaügyi Nyilvántartó Központ feladatai:

  • a munkaviszonyok létesítésének és megszűnések bevitele az adatbázisba, a bejelentések visszaigazolása,
  • az adatok valódiságának ellenőrzése,
  • PIN kód generálása és kiadása,
  • az adattulajdonosok (munkaadók, munkavállalók) egyedi információ igényeinek kielégítése,
  • a munkaügyi ellenőrzés szerveinek információkkal való ellátása,
  • a nyilvántartási rendszer ügyfélszolgálatának működtetése,
  • az információ feldolgozó központ biztonsági feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása, statisztikai kimutatások biztosítása.

    Kiknek az adatai szerepelnek az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisban?

    Azon munkavállalók adatai szerepelnek az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisban akiknek munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Törvény) szabályozza.

    Milyen adatokat tartalmaz az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis?

    A nyilvántartás a munkaviszonyra vonatkozó legfontosabb adatokat tárolja, melyek körét a 2003. évi XCIV. törvény határozza meg. Ezek: a munkavállaló személyi adatai, TAJ száma, állampolgársága, személyi alapbére, munkaidejének hossza, iskolai végzettsége és szakképzettsége, valamint a munkaadó azonosító adatai.

    A munkavállalók kézhez kapnak a korábbihoz hasonló munkakönyvet, amely tartalmazza a bejelentett adataikat?

    Nem, a nyilvántartásnak nem célja a korábban használt munkakönyv visszaállítása. A bejelentett adatokat a munkavállalók nem kapják meg írásos formában. Adataikhoz telefonon, az interneten vagy a megyei munkaügyi központok kirendeltségein férhetnek hozzá. Ezen kívül, a munkavállaló és a munkaadó a saját adataival kapcsolatban a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól írásban, postai úton is kérhet tájékoztatást.

    Hogyan tekinthetők meg az EMMA adatai?

    Mind a munkaadó, mind a munkavállaló az adatbázisban lévő saját adatait - ellenőrzés céljából - a kérésére rendelkezésre bocsátott egyéni azonosító PIN-kód felhasználásával ismerheti meg telefonon vagy interneten. A saját adatok megtekintésére személyesen is lehetőség van a természetes adatok igazolásával, az adatokat tartalmazó okmányok bemutatásával. A munkavállaló és a munkaadó a saját adataihoz a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól írásban, postai úton is kérhet tájékoztatást.

    Más is hozzáférhet a munkavállalók adataihoz?

    Minden munkavállaló, illetve munkáltató csakis és kizárólag a saját adatait tekintheti meg. Az EMMA kialakításakor maximálisan figyelembe vettük a megfelelő védelem kialakítását. Az Adatbázisból a munkaadó és a munkavállaló saját adatait - ellenőrzés céljából - a kérésére rendelkezésére bocsátott egyéni PIN-kód felhasználásával ismerheti meg. Ez a bejelentéshez hasonló módon történhet: személyesen - a megyei munkaügyi központok kirendeltségein -, bármely tone üzemmódú telefonon, Interneten vagy postai úton. Az EMMA adataihoz a 2003. évi XCIV. törvényben felsorolt szervek (pl. OMMF, ONYF, OEP, APEH stb.) a törvényben megszabott módon hozzáférhetnek.

    Kiknek az adatai szerepelnek majd az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisban?

    A 2004. május 1-jén hatályba lépő új törvény a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Törvény) hatálya alá eső munkaviszonyokra ír elő bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis a munkaadók és a velük munkaviszonyban álló munkavállalók adatait fogja tartalmazni.

    Ez azt jelenti, hogy, például, a közalkalmazottak nem szerepelnek majd a rendszerben?

    Az EMMA indulásakor nem tartalmazza a közalkalmazottak adatait, erre a törvény esetleges kiterjesztésével kerülhet sor.

    A közalkalmazottak és köztisztviselők adatai miért nem szerepelnek a rendszerben?

    E foglalkozatási jogviszonyokat külön törvény szabályozza, amely alapján ezek követhetőek és elemezhetőek.

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis megfelel az EU előírásoknak?

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázishoz hasonló nyilvántartási rendszerek működnek az EU-ban, tehát ilyen szempontból a rendszer EU-konform.

    Milyen szankciókra számíthatnak azok a munkáltatók, akik nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek?

    A bejelentési kötelezettséget elmulasztó munkáltatók számára a jelenleg érvényben lévő, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott szankciók lesznek továbbra is érvényesek. A nyilvántartás segítségével a korábbinál sokkal hatékonyabban lesznek ellenőrizhetők a munkaadók, könnyebben lesznek feltárhatók az esetleges visszaélések.

    Azon kívül, hogy mindenki lekérheti a saját adatait, másra használják majd az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis tartalmát?

    Az adatbázis szolgál majd támpontul a munkaügyi ellenőrzést végző szervezet számára. Ezen túlmenően több mint száz különböző statisztikát lehet készíteni az adatbázisban szereplő adatokból, ezek képezik az alapját a hazai és az EU felé teljesítendő adatszolgáltatásnak. Az EMMA adatainak elemzése hatékonyan fogja támogatni a foglalkoztatáspolitikát.

    Mi célt szolgál ez a rendszer? Miért van rá szükség?

    Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis bevezetésének fő céljai:

  • hozzájárulni a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez;
    a munkaerőpiac átláthatóságának javítása;
  • megteremteni a munkaügyi ellenőrzés megfelelő feltételeit azáltal, hogy már a munkába lépéstől egyértelműen ellenőrizhető lesz a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítése;
  • biztosítani az EU által előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.

    Hol lehet érdeklődni a kirendeltségek nyitvatartási idejéről?

    A kirendeltségekkel kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók a www.afsz.hu és a www.emma185.hu weboldalon. A kirendeltségek telefonon is nyújtanak felvilágosítást.

    Mi az a PIN-kód?

    A PIN-kód a munkavállalók és a munkaadók egyedi azonosító kódja, egy öt számjegyből álló számkombináció. A PIN-kód használata nem kötelező. Azoknak lesz rá szükségük, akik a rendszer szolgáltatásait telefonon, illetve Interneten is igénybe kívánják venni. Az azonosító kód (PIN kód) a munkaadó adószámával vagy adóazonosító jelével, illetve a munkavállaló TAJ számával együttesen azonosítja a telefonon vagy Interneten szolgáltatást igénybevevőket. Csak a PIN kód tulajdonosok ismerik a saját kódjukat.

    Ki kaphat PIN-kódot?

    Minden munkáltató és minden munkavállaló kérhet saját PIN-kódot. Ezen kívül hivatalból a munkaügyi ellenőrök is rendelkezni fognak saját PIN-kóddal, amely lehetővé teszi, hogy hozzáférjenek az adatbázis legfrissebb adataihoz.

    Mi ezeknek a PIN-kódoknak a funkciója?

    A munkáltatói PIN-kód lehetővé teszi, hogy használatával a munkáltató telefonon vagy interneten gyorsan és egyszerűen eleget tudjon tenni bejelentési kötelezettségének. A munkavállaló a PIN-kód segítségével telefonon vagy interneten bármikor hozzáférhet saját, bejelentett adataihoz és ellenőrizheti azokat.

    A munkáltató csak PIN-kóddal tehet eleget bejelentési kötelezettségének?

    Nem, azonban a cél az, hogy a munkáltatók minél gyorsabban és egyszerűbben eleget tudjanak tenni bejelentési kötelezettségüknek. A PIN-kód segítségével igénybe vehető telefonon, illetve Interneten történő ügyintézési lehetőség ezt szolgálja. A bejelentés emellett személyesen és postai úton is megtehető.

    Ki használhatja a munkáltatói PIN-kódot?

    A munkáltatói PIN-kódot az adott munkáltatónál a munkaügyi adatszolgáltatásért felelős dolgozók használhatják a munkahelyükön az adatvédelmi törvénynek megfelelően kialakított belső eljárásrend szerint. A PIN-kód elvesztéséből, illetve illetéktelen felhasználásából eredő károkért a munkaadó felelős.

    Egy munkáltató egy PIN kódot használ, vagy minden egyes személy, aki az adott munkáltatónál munkaügyi adatszolgáltatásért felelős, külön PIN-kódot kap?

    Minden munkáltató egy PIN-kódot kap csak, amellyel önmaga rendelkezhet. Tehát eldöntheti, hogy ki, vagy kik azok a személyek, akik ismerhetik és használhatják a PIN-kódot. Ugyanakkor a PIN-kód szükség esetén vissza is vonható és új igényelhető.

    Hogyan kaphatom meg a PIN-kódomat?

    A PIN-kódot személyesen és írásban lehet igényelni. A PIN-kód átvétele csak a munkaügyi kirendeltségeken személyesen történhet az igénylő munkaadó, illetve munkavállaló azonosító adatainak ellenőrzésével.

    Már most is lehet PIN-kódot igényelni?

    Nem, a rendszer május 1-jei indulásától kezdődően lehet PIN-kódot igényelni személyesen munkaügyi kirendeltségeken, vagy írásban a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól.

    Milyen iratokat kell magammal vinnem a PIN-kódom kiváltásához?

    A munkavállaló azonosítása személyi okmányainak bemutatásával történik. Abban az esetben, ha a munkavállalót más személy képviseli, a képviselő részére adott két tanú által aláírt, vagy közjegyző által hitelesített meghatalmazás és személyi okmányainak ellenőrzése alapján történik az azonosítás. Személyi okmányok: a munkaadó, munkavállaló, illetve meghatalmazottjuk személyazonosságukat az alábbi személyi okmányokkal igazolhatják:

  • régi típusú személyi igazolvány, mely lakcímet is tartalmaz,
  • régi típusú személyi igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
  • személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

    Milyen iratokat szükségesek, ha cég számára akarok PIN kódot kiváltani?

    Amennyiben saját nevében jár el: személyi okmányai és a cégiratok másolatainak bemutatása szükséges. Abban az esetben, ha a munkaadót más személy képviseli, az azonosítás két lépcsőben történik. Először a meghatalmazottat azonosítják a részére adott cégszerűen aláírt meghatalmazás és személyi okmányainak ellenőrzése alapján, majd azt vizsgálják a cégiratok másolatai alapján, hogy jogosult-e a kérelemben szereplő cég nevében eljárni.

    Hol lehet a PIN kódot igényelni?

    A megyei munkaügyi központok kirendeltségein személyesen és a Munkaügyi Nyilvántartó Központnál írásban postai úton.

    Hogyan kérhetem le adataimat az interneten?

    Az internetes adatlekéréshez előzetesen PIN-kódot kell igényelni. A PIN-kód használatával bármikor az Interneten keresztül is lekérdezheti adatait.

    Miért kell a PIN kód? Csak PIN kóddal lehet az új munkaviszonyt bejelenteni?

    Nem, a PIN-kód használata csak a telefonon, illetve Interneten történő ügyintézéshez kell. Azoknak a munkáltatók, akik levélben, vagy személyesen intézik adatszolgáltatásukat, nem szükséges PIN-kódot igényelniük.

    A munkavállalónak csak személyesen lehet PIN kódot kérni?

    PIN kódot igényelni levélben a Munkaügyi Nyilvántartó Központtól vagy személyesen a fővárosi és megyei munkaügyi központok kirendeltségein lehet. A PIN-kódot átvenni csak személyesen lehet a kirendeltségeken. A személyes ügyintézés során a kirendeltségen az okmányok bemutatásakor elvégzik a kérelmező azonosítását, így biztosítva, hogy csak a kérelmező munkavállaló kapja meg a személyes PIN-kódot.

    A munkáltató hivatalos képviselőjének személyesen kell bemenni a kirendeltségekbe a vállalati PIN kódért vagy elintézhetik meghatalmazott útján is?

    A munkáltatói PIN-kódot személyesen a hivatalos képviselő vagy meghatalmazottja intézheti a hivatalosan kitöltött és aláírt kérelemmel.

    Lehet a PIN kód ügyintézéshez időpontot kérni, vagy mindenkinek sorba kell állni az ügyintézéshez?

    A munkaadók és a munkavállalók a Munkaügyi Nyilvántartó Központ által küldött értesítés birtokában az ott megjelölt időben, az illetékes kirendeltségeken személyi okmányaik bemutatását követően, zárt borítékban kapják meg az azonosító kódjukat tartalmazó ügyiratot. Az átadás során a kirendeltségi ügyintéző ellenőrzi a munkaadók és munkavállalók személyazonosságát és átvételi jogosultságát. Ebben az esetben képviselő nem járhat el, csak a munkaadó cégjegyzésre jogosult képviselője, illetve a munkavállaló saját maga veheti át a PIN-kódot tartalmazó borítékot.

    Mi a teendő, ha elfelejtem a személyes PIN kódomat?

    Be kell jelenteni személyesen vagy írásban, és ha szükséges, új PIN kódot lehet kérni.

    Mi a teendő, ha a vállalati PIN kódot felejtem el?

    Be kell jelenteni személyesen vagy írásban, és ha szükséges, új PIN kódot lehet kérni.

    Megváltoztatható-e a PIN-kód és milyen gyakran?

    Tetszés szerint. A változtatás azt jelenti, hogy a meglévőt megszüntetik, és új PIN kódot igényelnek, vagy Interneten lecserélik.

    Van a PIN-kód változtatásának díja?

    Nincs, a PIN-kód változtatás díjmentes.

    Mi a teendő, ha elveszítem a PIN kódomat?

    Le kell tiltani. A letiltás valamennyi bejelentési módon lehetséges. De leggyorsabb a 185-ös hívószámon telefonos bejelentéssel.

    Mi a munkáltató teendője, ha az adatbázisban hibás adatok talál?

    Kifogással élhet a Munkaügyi Nyilvántartó Központnál, mely megtehető írásban postai úton, vagy a megyei munkaügyi központok kirendeltségein személyesen.
    • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

    A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

    Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

    Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk

    TB kiskönyv pótlása

    Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk