Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 hónapja

Évi 358 milliárd eurójába kerül a közép- és kelet-európai vállalkozásoknak a munkaerőhiány

A megkérdezett cégek negyedének a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5%-os bevételkiesést jelent.

A közép- és kelet-európai (KKE) magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, amely akadályozza a növekedésüket is. A PwC 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket - csupán a magánvállalkozásokat vizsgálva. Viszonyításképp: ez több mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je. A KKE régió 15 országának 600 magánvállalkozásáról készített felmérést a PwC - CEE Private Business Survey 2019 címmel. A megkérdezett cégek negyedének elmondása alapján a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5%-os bevételkieséssel jár.

A szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban: csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a KKE régióban. Az EU-n kívülről érkező bevándorlás szigorodó korlátozása nehezíti a problémát, mint ahogy az is, hogy a beáramló képzett munkaerő Nyugat-Európában és Oroszországban keres jövedelmezőbb munkalehetőségeket. A régió magánvállalkozásai kiélezett versenyben állnak a munkavállalókért azokkal a multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyobb költségvetéssel és erősebb munkaadói branddel rendelkeznek. A régió demográfiai jellemzői - alacsony születési ráta, öregedő népesség és a gazdasági migráció - szintén súlyosbítják a helyzetet” - mondta Juhász Gergely, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársa.

„A magánvállalkozások számára létfontosságú, hogy párbeszédet folytassanak az oktatásért felelős szervekkel, hogy összhangot teremtsenek a vállalkozások igényei és a társadalmi elvárások között, figyelembe véve a szükséges felsőfokú képesítéseket” - tette hozzá Juhász Gergely.

A felmérésből az is kiderül, hogy a KKE régióban a magánvállalkozások több mint fele növekedésre számít a következő 12 hónapban, és csak 8%-uk prognosztizál alacsonyabb árbevételt. Horvátországban a vállalkozások 67%-a vár növekedést, Magyarországon 56% optimista, míg a legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50%) és Oroszországban (42%) találjuk.

„Az óvatos hozzáállás feltehetően a világszerte jellemző borúlátó hangulatot tükrözi. Sok közgazdász az amerikai-kínai kereskedelmi háború okozta bizonytalanságot látja a várhatóan 2019 után is folytatódó gazdasági lassulás hátterében. A KKE régióba vetett bizalmat tovább rombolják a Brexitet, az euróövezet stabilitását, valamint a nyugat-európai gazdaságok gyengeségét övező aggodalmak” - mondta Mészáros Balázs, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.

A felmérés szerint a cégvezetők 68%-a a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja, míg a megkérdezettek közel fele úgy tekint rá, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások. Csupán 35%-uk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló digitális megoldások kifejlesztésére. A KKE régióban a magánvállalkozásoknak csupán 23%-a tervezi, hogy befektetéseik több mint 5%-át fordítják a digitalizációra; összehasonlításképpen ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein - például Skandináviában - 35%.

Egyre több kelet- és közép-európai magánvállalkozás felismeri annak jelentőségét, hogy rendelkezzen a digitális átalakulásra vonatkozó stratégiával, azonban közülük sokan még csak a digitalizáció kezdeti szakaszában járnak” - tette hozzá Juhász Gergely.

PwC Magyarország

A felmérés eredményei a https://www.pwc.com/epbs2019 weboldalon érhetők el.

fotó: Pixabay
Follow hrportal_hu on Twitter