Szerző: Cseke Balázs
Megjelent: 5 éve

Ez a frissen felvett egyetemisták jövőképe

Kedden nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, így idén 74 ezer fiatal kezdheti meg a felsőoktatást. Az országszerte megrendezett Pont Ott Parti budapesti helyszínére kilátogatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzős középiskolások milyen tervekkel készülnek az egyetemre, és hogy szeretnének-e a későbbiekben külföldre menni.

Habár a pontos adatok nem ismertek, de évről évre folyamatosan nő a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma. A HVG júniusi riportjában megkérdezett budapesti gimnáziumok végzős diákjainak 5-10 százaléka tanulna szívesen külföldön, de akad olyan iskola is, ahol a tavalyi 20 százalékról idén már 30 százalékra nőtt a külföldre készülők aránya. Ennek ellenére a kedden nyilvánosságra hozott felvételi pontszámok alapján a hazai egyetemekre jelentkező 111 ezer diák mintegy 67 százaléka, megközelítőleg 74 ezren kezdheti meg itthon a felsőoktatást.

Menni vagy maradni?

Az országszerte megrendezett Pont Ott Parti budapesti helyszínére kilátogatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a végzős középiskolások milyen tervekkel készülnek az egyetemre, és hogy szeretnének-e a későbbiekben külföldön tanulni vagy munkát vállalni.

Több diákkal beszélgetve igen meglepő eredményre jutottunk, ugyanis alig találtunk olyan érettségizőt, aki kifejezetten külföldön képzelné el a jövőjét. A megkérdezettek nagy része egyelőre annak örül, hogy sikerült bekerülnie az általa megjelölt képzésre, és még nem gondol a későbbiekre. Többen ugyan megemlítették az Erasmust, mint kiváló külföldi tapasztalatszerzést, de általában olyan válaszokat kaptunk, hogy inkább itthon képzelik el a jövőjüket.

"Nem tervezek külföldre menni, mert szerintem itthon is el lehet helyezkedni" - véli Ádám, akinek tavaly ugyan nem sikerült bejutni a SOTE általános orvosi szakára, de idén két tárgyból is újra letette az érettségit, és a jobb eredménnyel már elérte a megfelelő pontszámot. "Tudom, hogy sok országban ingyenes a felsőoktatás, de azt is bele kell kalkulálni, hogy nagyon drága a kinti megélhetés, az albérlet vagy a kollégium. Persze én is körülnéztem az interneten, hogy például Londonban vagy Bécsben milyen lehetőségek vannak, de mindenütt azt tapasztaltam, hogy nagyon magasak az árak."

Hogy a drága megélhetés mellett milyen más érv szól a külföldi továbbtanulás ellen, azt az ELTE matematika szakára felvételiző Tamás fogalmazta meg: "Itthon van a családom és a barátaim, meg én amúgy sem érzek magamban kalandvágyat, hogy feltétlenül ki akarjak menni külföldre".

Másként gondolja Ernő, a BME műszaki menedzser szakának leendő hallgatója, aki a diploma megszerzése után szívesen kipróbálná magát német nyelvterületen, mert - mint azt kifejtette - ott magasabb a fizetés és jobbak az életkörülmények is, mint itthon.

Sikerült összefutnunk két leendő bölcsésszel is, Mónival és Emesével, akik kevéssé izgultak a ponthatárok miatt, mert biztosak voltak benne, hogy sikerül bekerülniük az ELTE-re. Előbbi angol-német osztatlan tanárira, utóbbi romanisztikára készül. Nyelvszakosként tisztában vannak azzal, hogy fontos tapasztalat lenne nekik külföldön tanulni, de egyelőre csak az Erasmus ösztöndíjjal mennének idegen nyelvterületre, és 1-2 évet töltenének kinn. Hosszabb távú terveik iránt érdeklődve kiderült, hogy szívesebben maradnának itthon, valódi elképzelésük azonban még nincs.

Tudatos karrierépítés és diákmunka


András az ELTE bölcsészkarán kezdett két éve kommunikáció- és médiatudomány alapszakon tanulni, de az első év végén úgy érezte, a média mellett szeretne egy második diplomát is szerezni. "Szükség volt az egyetemen egy évre, hogy nagyobb rálátásom legyen a felsőoktatásra és tudatosabban tudjam építeni a karrierem. Rájöttem, hogy a média szakon megszerzett tudásanyaggal nem feltétlen tudok jól elhelyezkedni, de a jogot és a médiát ötvözve már elég jók az esélyeim a munkaerőpiacon" - mondja.

Most kihagy egy évet médián és elkezdi a jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Mivel mindkét képzésen önköltséges formában tanul, így egyelőre nem gondolkozik Erasmusban, mert egy esetleges csúszással még több félévet kéne fizetnie. Így is magának teremti elő a tandíjat, másfél éve dolgozik iskolaszövetkezeten keresztül egy moziban.

"Most megfelelő ez az állás, mert időben rugalmas, jól tudom a beosztást az egyetemi óráimhoz igazítani, de az utolsó egyetemi években már szeretnék a szakmában elhelyezkedni, hogy a diplomával lehetőleg minél hamarabb munkát tudjak kapni" - teszi hozzá.

Andráshoz hasonlóan Soma is tudatosan építi karrierjét, ő azért jelentkezik szabad bölcsészetre, hogy az alapképzés során megszerzett elméleti tudás után nagyobb eséllyel felvételizzen a Színművészeti Egyetem rendezői szakára.

"Ha nem sikerül most bejutnom, az se nagy tragédia, mert akkor kihagyok egy évet, és azalatt elkészítem a portfóliómat a színművészetire. Jövőre pedig már megpróbálok oda bekerülni" - mondja.

Sokakat idősebb barátaik vagy rokonaik is elkísérték az Infoparkban rendezett eseményre. A SOTE-ra készülő Reni bejutásáért együtt izgult vele Gábor és Dóri, akik arról számoltak be, hogy az orvosin eltöltött egy év alatt legfőképpen az önállóság tapasztalatával gazdagodtak. A középiskola után ugyanis hatalmas változást jelentett számukra, hogy az egyetemen már mindent maguknak kell intézniük. Míg Reni orvosként itthon szeretne segíteni, Gábor elmondta, hogy ő akár szívesen töltené a rezidensi időt más országban. Kiemelte, hogy a SOTE nemzetközileg is elismert, úgyhogy szerinte nem érdemes orvostanhallgatóként külföldre menni. Egyelőre az a fő cél, hogy megszerezze a diplomát, aztán majd kiderül, hol folytatja a jövőjét.

Összességében tehát a HR Portál minifelmérése azt mutatja, hogy az érettségi után a felvételizők közül kevesen gondolják úgy, hogy később külföldön tanulnának vagy dolgoznának, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy az a kb. 10-15 ezer diák, aki szeptemberben külföldön kezdi meg az egyetemi tanulmányait, nagy valószínűséggel nem vett részt a Pont Ott Partin, úgyhogy az ő véleményükről most nem tudunk beszámolni.

  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Augusztus 8-ig lehet pótfelvételire jelentkezni

Augusztus 8-án éjfélig lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Teljes cikk

Új varrodai tan- és termelőműhely ad munkát 16 embernek Tiszaroffon

A Belügyminisztérium (BM) Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósága saját költségvetésből létesítette a varrodát. Teljes cikk

Lézerközponttal bővült a Neumann János Egyetem Kecskeméten

Lézerlaboratóriumot alakítottak ki a Neumann János Egyetem kecskeméti bázisán. A Magyarországon hiánypótló beruházás infrastruktúrájának... Teljes cikk