Ez a távolság öli meg a céged - itt egy forradalmi megoldás

A cégek növekedésével párhuzamosan szinte törvényszerűen megjelenik egy sajátos szervezeti betegség. A Haier Csoport alapítója, Zhang Ruimin évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy amint egy vállalat elég nagyra nő, senki sem marad teljesen immunis ezzel a kórral szemben. A tünetek mindenki számára ismerősek: a döntéshozatal lelassul, a felsővezetés egyre távolabb kerül a tényleges munkát végző munkavállalóktól és az ügyfelektől, a kockázatvállalási kedv alábbhagy, a kezdeti vállalkozói szellem pedig lassan felőrlődik. 

Tateishi diagnózisa: A két körforgás

A problémát azonban nem Zhang Ruimin nevezte el először. Évtizedekkel korábban egy japán mérnök, Kazuma Tateishi, az Omron alapítója már pontosan megfogalmazta a jelenséget. 1983-as újévi beszédében figyelmeztette munkatársait arra, hogy a cég megbetegedett az úgynevezett „nagyvállalati szindrómában”. 

Tateishi 1989-ben megjelent, The Eternal Venture Spirit című könyvében két, egyetlen központ körül forgó hurokkal ábrázolta a folyamatot. A középpontba a legtöbb cég által végső célként kezelt profitot helyezte (bár ez a központ lehetne a szervezet célja vagy bármilyen más érték is). 

A rossz irányba forgó hurok (nagyvállalati szindróma): A megnövekedett bürokrácia kommunikációs fennakadásokhoz és késésekhez vezet. Ez annyira elaprózza a felelősséget, hogy végül senki sem érzi magáénak a feladatokat, ami lerontja a hatékonyságot és lassan elszívja a piaci részesedést. Ez az örvény minden egyes fordulóval egyre lejjebb húzza a nyereséget; ez a hanyatlás önerősítő spirálja. 

A helyes irányba forgó hurok (hosszú távú növekedési ciklus): Egy valós társadalmi igényre válaszolva új technológia jön létre, amely új termékeket eredményez. Ez növeli a piaci részesedést, visszahozza a profitot, a nyereség pedig finanszírozza a vállalat azon képességét, hogy felismerje és kielégítse a következő társadalmi igényt. Ez a megújulás önerősítő spirálja.  Egy vállalat soha nem áll egy helyben: mindig vagy az egyik, vagy a másik irányba forog. 

A probléma gyökere: a távolság

Ha közelebbről megvizsgáljuk a nagyvállalati szindróma ciklusának elemeit – a bürokráciát, a kommunikációs késedelmeket és a szétszóródott felelősséget –, mindegyik egyetlen közös gyökérre mutat rá: a távolságra. Távolság tátong a felsővezetés és az első vonalban dolgozók között, az egyes részlegek között, valamint a vállalat és az általa kiszolgált emberek között. 

Amikor a Haier nekilátott, hogy kigyógyítsa magát ebből a betegségből, nem érte be felületi kezelésekkel. A cél az volt, hogy teljesen kitörjenek a rossz hurokból, és áttérjenek a jóra. Az általuk kidolgozott RDHY-modell egyenesen a probléma gyökerét támadta meg, a válaszukat pedig úgy nevezték el: Zero dstance (nulla távolság). 

A Zero distance és Zero boundaries koncepciója

Az elmúlt két évtizedben a Haier lebontotta a hagyományos hierarchiáját, és a vállalatot több ezer mikro-vállalkozás hálózatává szervezte át. Ezek a kis csapatok startuphoz hasonlóan működnek, és teljesítményüket nem a főnökük felé mutatott lojalitás, hanem a felhasználók számára teremtett érték alapján mérik. A gyógymód lényegében a belső piacgazdaság bevezetése volt: a vezetői utasítások helyett a belső piaci erők osztják el a munkát. 

A modell két fő pillérre épül:

Zero distance (nulla távolság): A fizikai, információs és érzelmi korlátok lebontása a szervezet és az általa kiszolgált emberek között. A kínálatvezérelt működésről az igényvezérelt működésre való átállást jelenti, ahol a belső politika helyett a felhasználók szükségletei határozzák meg a prioritásokat. 

Zero boundaries (nulla határ): A cég körüli falak feloszlatása a csapatok, a funkciók, valamint a vállalat és beszállítói, partnerei vagy akár versenytársai között. Ennek eredményeként egy zárt erőd helyett nyitott ökoszisztéma jön létre. 

A ZeroDX Awards és a keresés

A Haier tíz éve rendezi meg éves fórumát Kínában ezen gondolatok előmozdítására. Ehhez kapcsolódik a ZeroDX Awards (Zero Distance Excellence), amelyet a Haier két partnerével – Gary Hamel és Michele Zanini MLab nevű szervezetével, valamint a Thinkers50 részét képező BEA-val – közösen szervez. A díj azokat a szervezeteket ünnepli világszerte, amelyek a gyakorlatban is ezen elvek alapján építkeznek.  Korábban olyan cégek nyerték el az elismerést, mint az ugandai SINA vagy a dániai HR-ON. A szervezők jelenleg is várják a jelöléseket olyan vállalatok részéről, amelyek lebontották a belső falakat, és rendkívül közel kerültek az ügyfeleikhez, munkatársaikhoz és közösségükhöz.  A jubileumi, 10. RDHY Modell Fórumra és a ZeroDX Awards átadójára idén szeptembereben kerül sor Qingdaóban, a Haier székhelyén, az InterContinental Hotelben. A háromnapos esemény programjában a Haier meglátogatása (szeptember 20.), a fórum és a díjátadó (szeptember 21.), valamint választható kulturális programok (szeptember 22.) szerepelnek.

A teljes írás a Corporate Rebels hírlevelében olvasható.