Félmillió forint felett is kereshet már egy kékgalléros: összeért a szakmunkás - mérnök bérolló

Mennyit keres egy tapasztalt szakmunkás vagy technikus ma Magyarországon?

Mi az ipari, gyártási, logisztikai vonalon mozgunk, itt keresünk szakembereket, és közvetítjük vagy kölcsönözzük ki őket, de általánosságban is elmondható, hogy az elmúlt 6-8 évben nagy változás zajlott le, a megkereshető jövedelmek megduplázódtak. Míg 2015-ben egy gyári karbantartó vagy szerviztechnikusi alapbér bruttó 310-380 ezer forintos sávban mozgott, most már nem ritka az ötössel vagy hatossal kezdődő bruttó fizetés ilyen munkakörökben, sőt, speciálisabb tudást igénylő szakmák esetében még ennél magasabb lehet. Egy kezdő gépészmérnök Pest megyében pedig körülbelül szintén egy bruttó 500-600 ezer forintos sávban tudja elindítani a karrierjét. Összeért a bérolló: egy jó szakember hazaviszi a kezdő mérnöki fizetést, nem ritkán már annál többet is.

Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy a bérezést sok minden befolyásolhatja, a cég profilja, elhelyezkedése, profitabilitása, nagysága, az egyéb juttatások köre stb. Nincs két ugyanolyan cég, és ez igaz a bérekre is, de trendekről, sávokról, nagyságrendekről tudunk beszélni.

A béren kívül milyen elemek tehetnek egy céget vonzóvá a technikusok előtt?

A nettó bér a lényeg. Őket ez érdekli. Lehet varázsolni, ilyen-olyan juttatásokat ígérni, de amikor állást váltanak, ez fog dönteni. A szerviztechnikusi munkaköröknél még a céges autó magánhasználata is lehet döntő tényező.

Kik most a legkeresettebbek ezekben az iparágakban?

A statisztikák nem csalnak, a sort a villamosmérnökök vezetik, majd a mechatronikai mérnökök következnek. Az egyéb mérnöki munkakörök általában is keresettek, a technikusok, szakmunkások viszont fokozatosan jöttek fel a hiányszakmák közé az elmúlt pár évben, ami egyben az állások betöltésének nehézségeit is nagyban erősítette. Minden villamossággal kapcsolatos középfokú végzettség extrém módon keresett, mind az automatizálással kapcsolatos területeken, mind a megújuló iparágakban – gondoljunk csak a napelemekre, klímaszerelőkre, épületgépészeti szakemberekre. Amikor az építőipar fellendülő ágban van, a hiány csak tovább fokozódik, hiszen itt is hasonló képzettségű szakemberekre van szükség, és könnyű az átjárás a területek között. Konstans hiány van még szerviztechnikusokból, autószerelőkből, műanyagipari technikusokból is.

Vannak-e földrajzi különbségek, hol könnyebb, hol nehezebb a helyzet?

Voltak, de ma már nem releváns, nem lehet erre toborzási stratégiát alapozni. Bérek tekintetében Budapest, Pest megye után már ott lohol Győr, Szombathely, Veszprém, Tata, Székesfehérvár, Eger és Kecskemét is, jön föl Miskolc és Debrecen. A déli megyék kicsit le vannak maradva és a keletiek is, de már nem szignifikánsak a különbségek. Költöztetni munka miatt például már nem tudunk, mert a bérkülönbség nem teszi ki az albérlet árát.

Milyen módszerekkel lehet a technikusokat és más kékgalléros szakmunkásokat megtalálni?

A Job Impulse közvetítési üzletága alapvetően a nehezebb vezetői-, mérnöki-, logisztikai-, és beszerzői pozíciókra specializálódott, de az elmúlt évek során felvettük a komolyabb képességeket igénylő szakmunkás és technikusi kereséseket is a portfóliónkba. Direkt megkeresési módszerekkel dolgozunk, ami minket igazol: ma már egy klasszikus hirdetéssel igen nehéz jó jelöltet találni. Mi megkeressük őket, előszűrjük, és csak utána küldjük ki a megbízónknak. Időigényesebb, nagyobb erőforrást igényel, de a piac már hajlandó megérteni, hogy ennek ez az ára.

Miért van kevés szakmunkás, technikus Magyarországon?

Nem az egyik pillanatról a másikra történt. Nyugat-Európában ez a trend már lezajlott, csak nekik több évtizedük volt rá, nekünk sokkal kevesebb. Én négy fő okot látok: a legfőbb és legszomorúbb ok a társadalom elöregedése. Nincs elég „utánpótlás”, évről-évre drasztikusan csökken a munkaerőpiacra frissen belépők száma. Miközben a foglalkoztatottak összlétszáma 7 év alatt nagyjából 500 ezerrel növekedett, a 15-24 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma csökkent. Sovány vigasz, hogy sok más európai ország is küzd ezzel, de ráadásként ez is fokozza a versenyt és a bérek emelkedését.

A második a gazdaság dinamikus növekedése: míg 2015-ben 4.2 millióan dolgoztunk átlagban Magyarországon, addig 2022 végére már 4.7 millióan. Kellenek a dolgos kezek.

A harmadik ok: a képzési rendszer, és a szakmunkák megítélése. Nem „menő” most szakmát tanulni, és az elmúlt évtizedekben sem volt az. Sokkal kevesebb ember indult el ezen az úton, mint az előző generációkban, és ahogy ők nyugdíjba mennek, nincs, aki a helyükbe lépjen. Talán a bérek emelkedése hoz átképződő tartalékokat, de a hiányt ez sem fogja megszüntetni.

A negyedik ok pedig a migráció: Nyugat-Európa leginkább ezt a réteget szívta-szívja el a legjobban képzett réteg mellett. A trend 2019-ben megfordulni látszott, de itt is komoly számok vannak, amik befolyásolják a magyar piacot.

Hogyan tudja egy toborzó cég megkönnyíteni a céges HR-es munkáját?

Egy kisebb cég nem fizet elő önéletrajz-adatbázisokra, nem vesz prémium hozzáférést a közösségi média felületein, és nincs ideje, sem energiája, és sokszor szakértelme sem napi 8 órában jelölteket keresni, hívogatni, interjúztatni. Nem életszerű, mert nem termeli ki a költségeket. Maximum hirdet, hírverést csap és bízik a szerencséjében. Egy toborzó cég viszont megteheti, mert eloszlanak a költségei, erre specializálódott. Időt, szakértelmet és pénzt spórolhat az a munkaadó, amely szakmunkások, technikusok közvetítésére specializálódott szolgáltatónak adja ki a jelöltek megtalálását.

A nyitóképen Varga Csaba