Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 9 éve

Félnek mediátort hívni a HR-esek a munkaügyi konfliktusokhoz

Az elmúlt évtizedben különböző kormányzati ciklusok alatt több törvény fokozatosan építette ki az állami segítséggel, közvetítéssel zajló mediáció, peren kívüli vitarendezés intézményeit, eljárásait. Legutóbb idén módosult, bővült jelentősen a mediáció, és már a bíróságokon is lehetőség van közvetítői eljárásra - mondta el Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a Perbeszéd helyett párbeszéd című, bírósági mediációról tartott konferencián hétfőn.

A miniszter szerint a mediáció sikerágazat. Egy olyan terület, ahol az állam nem mint hatóság, hanem mint támogató, ösztönző partner lép be a folyamatokba, és ehhez infrastruktúrával, szaktudással segítséget kell nyújtani. A szakmai rendezvény címét idézve Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy perbeszéd helyett párbeszédre van szükség polgár és polgár, polgár és állam között egyre több területen, hogy ez a szellem ne csak az igazságszolgáltatásban, hanem azon túl is egyre nagyobb teret nyerjen.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a mediáció előnyeit sorolva kiemelte, hogy ez a pereskedésnél lényegesen gyorsabb és olcsóbb vitarendezési mód, amely jelentősen csökkenti a bíróságok munkaterheit, és lehetőséget ad arra, hogy a bírák azoknak a jogvitáknak az eldöntésére koncentráljanak, ahol valóban semmi esély a felek közti megegyezésre. Továbbá a mediációban az ítélkező munkából nyugdíjazásuk miatt távozó nagy tapasztalatú bírákat tovább lehet foglalkoztatni. Ugyanakkor a szakember is kiemelte, hogy a peres eljárásokkal szemben a mediáció békés, a felek nem nyertesként vagy vesztesként lépnek ki belőle, hanem partnerként. A közvetítői eljárás egy újfajta vitakultúrát képvisel, melyben nem a másik legyőzése, hanem az egymás iránti megértés, bizalom és tisztelet jelenti a megoldást, ezért is kell támogatnia az államnak ezt a konfliktuskezelési módot, melyet egyébként az EU is szorgalmaz.

A munkaügyi mediáció jellemzői

A mediáció különböző területei nagyban eltérnek egymástól - kezdte a konferencián előadását Dr. Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) igazgatója, majd kifejtette, milyen sajátosságokkal jellemezhető a munkaügyi mediáció területe. A vitatípusok között megkülönböztethetünk egyéni vagy kollektív, érdek vagy jogvitákat. A munkaügyi mediátorhoz kerülő ügyek jellemzően érdekviták, viszonylag kevesebb jogvitára van példa. Bár nincs jogvita érdekvita nélkül, illetve az érdekvitákban a felek megpróbálnak jogi érdekeket is felhasználni - tette hozzá az igazgató.

Munkaügyi mediáció során a résztvevők a munka világának szereplői, munkáltatók, munkavállalók, vagy az érdekképviselet tagjai. Ezek a viták jellemzően összetettek, ennek következtében időben rendszerint elhúzódnak, a bértárgyalások például heteken át tartanak. A feleknek közben folyamatosan egyeztetni kell a háttérbázisukkal is, például a tulajdonossal vagy a dolgozói közösséggel, ez még komplikáltabbá, hosszabbá teszi a folyamatot. A munkaügyi vitákra jellemző továbbá, hogy a résztvevői tartós kapcsolatban állnak és szerepkonfliktus van közöttük. Ennél fogva nem annyira az érzelmek, hanem inkább az érdekek intenzívek. Az érzelmeket jól lehet kezelni a mediáció eszköztárával, az érdekekhez nehezebb hozzáférni - fogalmazott Kovács Géza.
A munka világának szereplői nem szeretnek szerepelni - ez alól csak egyes (szakszervezeti) vezetők kivételek - egészítette ki tapasztalatait a HR Portálnak Kovács Géza. "Ők olykor pont azért nem kívánják közel engedni magukhoz a mediátort, mert attól tartanak, "elorozza" tőlük a megegyezés által learatható babérokat - holott erről szó sincs, éppenséggel tiltja az etikai kódex, hogy a mediátor bárhol bármikor konkrét ügyről nyilatkozzon. Bármelyik éppen sztrájkolni kívánó szakszervezetnek szívesen felajánljuk a segítséget, legkésőbb holnap reggel."


A munka világában rengeteg érdekellentéttel lehet találkozni, ehhez képest kevesen fordulnak mediátorhoz. Az elnök szerint a relatív kevés esetszám azzal is indokolható, hogy a felek különböző erőpozícióban vannak, és ez az egyenlőtlenség növekedni látszik. A gazdasági válság számlájára is írható, hogy kiélezettebbek a győztes-vesztes játszmák, a hangsúly nem a megállapodásra való törekvésen van, nehezebb helyzetben a felek kevésbé tesznek engedményeket. Sok esetben tisztázatlanok a munkaügyi pozíciók, ez sem kedvez a mediáció térnyerésének, illetve - folytatta Kovács Géza, a munka világának szereplői nem szeretnek szerepelni. "A HR vezetők például úgy gondolják, hogy ha mediátort hívnak, akkor a vezetőik majd azt feltételezik, nem alkalmasak a HR vezető pozícióra" - említett egy jellemző félelmet az igazgató.

Hogyan lehet szakértői segítséget kérni?

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) 16 éve működik annak érdekében, hogy közreműködjön munkaügyi érdekvitákban, segítse a munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztését, és az alternatív vitarendező eljárások terjesztését. Közvetítés, döntőbíráskodás, tanácsadás, tényfeltárás - ezek a szolgálat legfontosabb tevékenységei. A legfontosabb alapelvek és értékek pedig az eljárásban való önkéntes részvétel, a gyors és békés vitazárás, pártatlanság, etikusság, és a feleknek járó díjmentesség - ez utóbbira vonatkozóan az elnök megjegyezte, "sajnos ami ingyenes, az ma már inkább gyanús."

Kovács Géza a jogi környezetre is kitért, egy üres oldallal szemléltette előadásában, hogy a mediáció kikerült az új munkatörvénykönyvből. Bár ennek okára nem tudott választ adni, "azért a helyzet nem reménytelen" - fogalmazott. Újdonság, hogy a munkajog munkaügyi vita esetén felkínálja az egyeztető bizottság intézményét. A felek létrehozhatnak egy bizottságot, melynek tagjai mind a munkáltatók, mind az érdekképviseletek delegáltjaiból állnak össze, valamint meg kell egyezniük egy független bizottsági igazgató kiválasztásában. Az elnök szerint az MKDSZ tagjai alkalmasak lennének a semleges bizottsági elnöki poszt betöltésére.

Az MKDSZ szervezeti környezetéhez kapcsolódóan Kovács Géza elmondta, nincs önálló jogviszony, az intézmény az államigazgatás keretei közé van beszervezve. Az elnök szerint ebben az a pozitívum, hogy ez az állami környezet hitelesebbé teszi a működésüket. Ugyanakkor az MKDSZ rendkívül gyors reagálású szerv, amelyben nem a klasszikus bürokrácia folyamatai működnek. "Működése a mentőszolgálat funkciójához hasonló" - hangsúlyozta Kovács Géza, hozzátette, büszkeséggel mondhatja, hogy nyolcvan felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező szakember áll "készenlétben".

90 százalék feletti a sikerarány

A 16 év alatt 100 mediációs ügy futott át az MKDSZ "keze alatt", köztük nem egy súlyos konfliktus is akadt, a megegyezések sikerarányát tekintve pedig 90 százalék feletti az adat - folytatta az elnök. Emellett számokban kevésbé kimutathatóak a tényfeltárás, tanácsadás, preventív mediáció, szakmai programok által elért eredmények.

Az oktatásügyben is van értelme

Dr. Krémer András, a Mediációs Munkacsoport tagja arra mutatott rá előadásában, hogy a mediációs eljárásnak az oktatásügyben is van értelme, mind az igazgatási jellegű, mind a fegyelmi viták tekintetében. Volt már példa rá, hogy mediációs eljárással sikerült az összevonandó iskolák és az önkormányzat konfliktusát rendezni, vagy akár egy elmérgesedett gyerek-tanár vitát. A mediációs ügyek száma az oktatásügyi mediáció területén is elenyésző, ezen belül a sikeres megállapodások száma viszont itt is kiemelkedő.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Minden csúcsot megdöntött a mobilkommunikáció a 2. hullám alatt

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió... Teljes cikk

Szerény, de érezhető fejlesztésekre ösztönözte a járvány az ügyfélszolgálatokat

Tízből 3 magyar szerint az ügyintézés még mindig a hétköznapi nyűgök egyik minősített fajtája. Minden második ember viszont úgy véli, a... Teljes cikk

Megszűnik a távirat április végén

A Magyar Posta Zrt. április 30-án, 174 év után kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és a Posta-Világfax szolgáltatást. Teljes cikk