Félnek mediátort hívni a HR-esek a munkaügyi konfliktusokhoz

Az elmúlt évtizedben különböző kormányzati ciklusok alatt több törvény fokozatosan építette ki az állami segítséggel, közvetítéssel zajló mediáció, peren kívüli vitarendezés intézményeit, eljárásait. Legutóbb idén módosult, bővült jelentősen a mediáció, és már a bíróságokon is lehetőség van közvetítői eljárásra - mondta el Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a Perbeszéd helyett párbeszéd című, bírósági mediációról tartott konferencián hétfőn.

A miniszter szerint a mediáció sikerágazat. Egy olyan terület, ahol az állam nem mint hatóság, hanem mint támogató, ösztönző partner lép be a folyamatokba, és ehhez infrastruktúrával, szaktudással segítséget kell nyújtani. A szakmai rendezvény címét idézve Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy perbeszéd helyett párbeszédre van szükség polgár és polgár, polgár és állam között egyre több területen, hogy ez a szellem ne csak az igazságszolgáltatásban, hanem azon túl is egyre nagyobb teret nyerjen.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a mediáció előnyeit sorolva kiemelte, hogy ez a pereskedésnél lényegesen gyorsabb és olcsóbb vitarendezési mód, amely jelentősen csökkenti a bíróságok munkaterheit, és lehetőséget ad arra, hogy a bírák azoknak a jogvitáknak az eldöntésére koncentráljanak, ahol valóban semmi esély a felek közti megegyezésre. Továbbá a mediációban az ítélkező munkából nyugdíjazásuk miatt távozó nagy tapasztalatú bírákat tovább lehet foglalkoztatni. Ugyanakkor a szakember is kiemelte, hogy a peres eljárásokkal szemben a mediáció békés, a felek nem nyertesként vagy vesztesként lépnek ki belőle, hanem partnerként. A közvetítői eljárás egy újfajta vitakultúrát képvisel, melyben nem a másik legyőzése, hanem az egymás iránti megértés, bizalom és tisztelet jelenti a megoldást, ezért is kell támogatnia az államnak ezt a konfliktuskezelési módot, melyet egyébként az EU is szorgalmaz.

A munkaügyi mediáció jellemzői

A mediáció különböző területei nagyban eltérnek egymástól - kezdte a konferencián előadását Dr. Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) igazgatója, majd kifejtette, milyen sajátosságokkal jellemezhető a munkaügyi mediáció területe. A vitatípusok között megkülönböztethetünk egyéni vagy kollektív, érdek vagy jogvitákat. A munkaügyi mediátorhoz kerülő ügyek jellemzően érdekviták, viszonylag kevesebb jogvitára van példa. Bár nincs jogvita érdekvita nélkül, illetve az érdekvitákban a felek megpróbálnak jogi érdekeket is felhasználni - tette hozzá az igazgató.

Munkaügyi mediáció során a résztvevők a munka világának szereplői, munkáltatók, munkavállalók, vagy az érdekképviselet tagjai. Ezek a viták jellemzően összetettek, ennek következtében időben rendszerint elhúzódnak, a bértárgyalások például heteken át tartanak. A feleknek közben folyamatosan egyeztetni kell a háttérbázisukkal is, például a tulajdonossal vagy a dolgozói közösséggel, ez még komplikáltabbá, hosszabbá teszi a folyamatot. A munkaügyi vitákra jellemző továbbá, hogy a résztvevői tartós kapcsolatban állnak és szerepkonfliktus van közöttük. Ennél fogva nem annyira az érzelmek, hanem inkább az érdekek intenzívek. Az érzelmeket jól lehet kezelni a mediáció eszköztárával, az érdekekhez nehezebb hozzáférni - fogalmazott Kovács Géza.

A munka világában rengeteg érdekellentéttel lehet találkozni, ehhez képest kevesen fordulnak mediátorhoz. Az elnök szerint a relatív kevés esetszám azzal is indokolható, hogy a felek különböző erőpozícióban vannak, és ez az egyenlőtlenség növekedni látszik. A gazdasági válság számlájára is írható, hogy kiélezettebbek a győztes-vesztes játszmák, a hangsúly nem a megállapodásra való törekvésen van, nehezebb helyzetben a felek kevésbé tesznek engedményeket. Sok esetben tisztázatlanok a munkaügyi pozíciók, ez sem kedvez a mediáció térnyerésének, illetve - folytatta Kovács Géza, a munka világának szereplői nem szeretnek szerepelni. "A HR vezetők például úgy gondolják, hogy ha mediátort hívnak, akkor a vezetőik majd azt feltételezik, nem alkalmasak a HR vezető pozícióra" - említett egy jellemző félelmet az igazgató.

Hogyan lehet szakértői segítséget kérni?

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) 16 éve működik annak érdekében, hogy közreműködjön munkaügyi érdekvitákban, segítse a munkaügyi kapcsolatok kultúrájának fejlesztését, és az alternatív vitarendező eljárások terjesztését. Közvetítés, döntőbíráskodás, tanácsadás, tényfeltárás - ezek a szolgálat legfontosabb tevékenységei. A legfontosabb alapelvek és értékek pedig az eljárásban való önkéntes részvétel, a gyors és békés vitazárás, pártatlanság, etikusság, és a feleknek járó díjmentesség - ez utóbbira vonatkozóan az elnök megjegyezte, "sajnos ami ingyenes, az ma már inkább gyanús."

Kovács Géza a jogi környezetre is kitért, egy üres oldallal szemléltette előadásában, hogy a mediáció kikerült az új munkatörvénykönyvből. Bár ennek okára nem tudott választ adni, "azért a helyzet nem reménytelen" - fogalmazott. Újdonság, hogy a munkajog munkaügyi vita esetén felkínálja az egyeztető bizottság intézményét. A felek létrehozhatnak egy bizottságot, melynek tagjai mind a munkáltatók, mind az érdekképviseletek delegáltjaiból állnak össze, valamint meg kell egyezniük egy független bizottsági igazgató kiválasztásában. Az elnök szerint az MKDSZ tagjai alkalmasak lennének a semleges bizottsági elnöki poszt betöltésére.

Az MKDSZ szervezeti környezetéhez kapcsolódóan Kovács Géza elmondta, nincs önálló jogviszony, az intézmény az államigazgatás keretei közé van beszervezve. Az elnök szerint ebben az a pozitívum, hogy ez az állami környezet hitelesebbé teszi a működésüket. Ugyanakkor az MKDSZ rendkívül gyors reagálású szerv, amelyben nem a klasszikus bürokrácia folyamatai működnek. "Működése a mentőszolgálat funkciójához hasonló" - hangsúlyozta Kovács Géza, hozzátette, büszkeséggel mondhatja, hogy nyolcvan felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező szakember áll "készenlétben".

90 százalék feletti a sikerarány

A 16 év alatt 100 mediációs ügy futott át az MKDSZ "keze alatt", köztük nem egy súlyos konfliktus is akadt, a megegyezések sikerarányát tekintve pedig 90 százalék feletti az adat - folytatta az elnök. Emellett számokban kevésbé kimutathatóak a tényfeltárás, tanácsadás, preventív mediáció, szakmai programok által elért eredmények.

Az oktatásügyben is van értelme

Dr. Krémer András, a Mediációs Munkacsoport tagja arra mutatott rá előadásában, hogy a mediációs eljárásnak az oktatásügyben is van értelme, mind az igazgatási jellegű, mind a fegyelmi viták tekintetében. Volt már példa rá, hogy mediációs eljárással sikerült az összevonandó iskolák és az önkormányzat konfliktusát rendezni, vagy akár egy elmérgesedett gyerek-tanár vitát. A mediációs ügyek száma az oktatásügyi mediáció területén is elenyésző, ezen belül a sikeres megállapodások száma viszont itt is kiemelkedő.