kapubanner for mobile
Megjelent: 4 hete

A szervezeti mediáció, mint ESG eszköz

A fenntarthatóság napjaink egyik legégetőbb társadalmi és egyben jogi kérdése. A vállalatok ma már nem elégedhetnek meg e téren a marketing szempontból jól hangzó projektekkel. Uniós célkitűzés, hogy a vállalatok fenntartható működését sokkal mélyebben kell vizsgálni és ezt transzparensebbé, valamint az azonos területen működő vállalatok tekintetében összehasonlíthatóvá kell tenni. A nagyvállalatokat ezzel kapcsolatban már az idei évre vonatkozóan jogi kötelezettségek is terhelik. A téma átfogó és többek között HR kérdéseket is magában foglal, sőt - elvi alapon megközelítve a kérdést – olyan témák is ide sorolhatók, mint például a munkahelyi konfliktuskezelés. Ha jobban megnézzük, a fenntarthatósági szemlélet és a szervezeti mediáció számos hasonlóságot mutat. Hanyu Henrietta és Kölcsey-Rieden Roland ügyvédek (COLAW Ügyvédi Társulás) írása.

Mediáció ESG Colaw Ügyvédi Társulás-

1. Mi az az ESG és miért kell beszélni róla?

A fenntarthatóság fogalma évekkel ezelőtt a környezetvédelem, éghajlatváltozás kapcsán került be a  köztudatba, és ez ma már a cégek számára sem figyelmen kívül hagyható téma. Az utóbbi időben egyre  gyakrabban találkozhatunk olyan rövidítésekkel, mint az ESG, CSR, vagy NFR. Ezek mindegyike  valahogyan a vállalatok fenntartható működésével van kapcsolatban.  

A legismertebb fogalom ezek közül talán az ESG, amely az environment: környezeti, social: társadalmi és governance: társadalomirányítási szavak angol nyelvű rövidítése, amely kapcsán tulajdonképpen arra  a kérdésre keressük a választ, hogy egy vállalkozás mennyire fenntarthatóan működik, és mit tesz annak érdekében, hogy a működése folytán minél kisebb környezeti károkat okozzon, illetve hogy a működésének a társadalomra minél kevesebb negatív következménye legyen. Az ezekkel kapcsolatos  információk begyűjtése, azok értékelhetősége és az összehasonlíthatóság elősegítése érdekében  határozott meg az Európai Unió különböző jelentéstételi, illetve átvilágítási kötelezettségeket a vállalatok  számára. Ezek a hazai jogba is átültetésre kerültek, illetve a végrehajtással kapcsolatos egyes  részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt vannak.  

Fontos kiemelni, hogy az ESG jóval többről szól, mint a környezetvédelem, vagy a társadalmi  felelősségvállalás. Utóbbi alatt a cégek eddig többnyire olyan projekteket értettek, mint például a közeli  játszótér felújítása, vagy egy óvoda kerítésének a lefestése. Az ESG azonban ettől egy lényegesen  komplexebb, új megközelítés, amelynek kapcsán az a várakozás, hogy a vállalatok működéséről, annak  fenntarthatóságáról minél reálisabb képet kapjunk, és láthatóvá váljanak a fenntarthatóság érdekében  tett lépéseik.  

Ugyan ez a téma eredetileg a tőkepiacok felől, a befektetések irányából indult ki, azonban az ESG – különösen a „social” és a „governance” dimenzió – a pénzügyi szempontokon túl olyan kérdéseket is  érint, mint például hogy az adott vállalatnak mik a társadalomra, az emberekre gyakorolt hatása, az  adott vállalkozás üzleti stratégiája mennyire tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat, mennyire  veszi figyelembe a vele kapcsolatba kerülők érdekeit.  

2. Az ESG mint új megközelítés: a fenntarthatóság jelentősége a foglalkoztatásban

A vállalatok működése legközvetlenebb módon az általuk foglalkoztatottakra hat, így - még ha első  látásra nem is teljesen nyilvánvaló - a téma HR kérdéseket is magában foglal. A fenntartható működés  azt is feltételezi, hogy a vállalatok jól, fenntartható módon bánnak a munkavállalóikkal, sőt, az is fontos  számukra, hogy olyan beszállítókkal dolgozzanak együtt, akik hasonló standardok mentén  tevékenykednek, tiszteletben tartják az emberi és munkavállalói jogokat, és nem alkalmaznak például gyermekmunkát, nem zsákmányolják ki a munkavállalóikat a gyors növekedés és a profitmaximalizálás  érdekében.  Ha jobban belegondolunk, ez a szemlélet azt kívánja meg, hogy a vállalatok – más erőforrásokhoz hasonlóan - a munkaerőt ne rövid távon kihasználni akarják, hanem hosszú távú együttműködésben gondolkozzanak, amelynek – ahhoz, hogy az valóban működőképes legyen - mindkét fél számára kölcsönösen előnyösnek kell lennie. Ennek a minimum feltétele, hogy a munkaadók betartsák a  foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, és ennek keretében például különösen a munkavédelemre  hangsúlyt fektessenek, felismerve azt, hogy a munkavállalók testi-lelki egészségének védelme, annak  megőrzése, ezáltal a hosszú távú munkaképesség fenntartása közös érdek.  

A hosszú távú jó együttműködéshez továbbá az is szükséges, hogy a munkáltató a döntései során  figyelembe vegye a munkavállalók jogos érdekeit is. Ide kapcsolódóan az érzelmi szükségletek sem elhanyagolhatók. A béremelés és a különféle juttatások sem helyettesíthetik ugyanis azt, hogy a munkavállalóval a vezetői és munkatársai tisztességesen bánjanak, korrekt módon viselkedjenek, hogy a különböző munkahelyi helyzetekben partnerként kezeljék őket, legyen befolyásuk az őket érintő döntésekre. Ezek jelentősen növelik a munkavállalók biztonságérzetét, jóllétét, elégedettségét, így elősegítik a jó kapcsolat, a munkaviszony fenntartását.

3. A szervezeti mediáció, mint ESG eszköz

A munkaadóknak az ESG szempontrendszernek való megfelelés érdekében tehát a HR politikájukat is  újra kell gondolniuk. Ehhez egy fontos kérdésfeltevés, hogy a fenntartható foglalkoztatás, a  munkaviszonyok fenntarthatósága tekintetében milyen kockázatokkal kell számolni, és ezek  minimalizálása érdekében milyen intézkedéseket tudnak tenni.
Ilyen kockázati tényező a munkavállalókat a munkájukkal összefüggésben érő pszichoszociális  megterhelés, amely a munkavégzés jellegének a megváltozásával – pl. képernyős munkavégzés,  távmunka elterjedésével - egyre inkább számottevő tényező. Talán kevésbé közismert, de a  pszichoszociális kockázatok körébe tartoznak többek között a konfliktusok is. Azt mindenki jól tudja,  hogy a konfliktus az élet velejárója és nincs olyan szervezet, amelyben ne lennének nyílt vagy rejtett  konfliktusok. Akinek volt már valaha bármilyen konfliktusa, azt is tudja, hogy érzelmileg milyen  megterhelő a konfliktusban benne lenni és mennyi értékes időt és energiát vesz el a konfliktus kezelése,  azon túl, hogy a konfliktus miatti stressz egészségi károkat is okozhat.

A munkaadóknak a munkavédelem körébe tartozó, tehát tulajdonképpen jogi kötelezettségük és  felelősségük is, hogy felismerjék a munkaszervezetben lévő konfliktusokat és lépéseket tegyenek azok káros hatásainak a megelőzésére, illetve enyhítésére. Ha a fenntarthatósági szemlélet felől közelítjük  meg ezt a kötelezettséget, könnyen belátható, hogy nem mindegy, hogy a konfliktusok kezelésére  milyen eszközt választunk. Ha ugyanis a szervezetünket az ESG szempontrendszere szerint működtetjük, akkor olyan konfliktuskezelési módszert kell találnunk, amelynek az eszköztára kompatibilis ezzel a szellemiséggel és amely alapvetően a munkaviszony fenntartására, a munkahelyi kapcsolatok építésére fókuszálva kezeli a nézetkülönbségeket.

Ha összevetjük a fenntarthatósági szemlélet elvi alapjait és a mediáció jellemzőit, számos párhuzamot  fedezhetünk fel. A mediáció (más szóval közvetítés) egy demokratikus elvek szerint működő alternatív vitarendező eljárás, amely során a feleket egy független, pártatlan harmadik személy, a mediátor segíti abban, hogy a közöttük lévő konfliktusokat, vitás kérdéseket mindannyiuk számára elfogadható módon rendezzék. A fenntarthatósági szemlélettel való párhuzam, hogy a mediáció során is alapvetően a felek  közötti kapcsolat javítása, fenntartása a cél. A konfliktus feloldásának a folyamatában fontos szerepet  játszik az érdekek, szükségletek feltárása és annak elősegítése, hogy a felek kölcsönösen előnyös  megoldásokat találjanak a vitájuk rendezésére, és a megállapodásuk valóban működőképes,  hosszú távon betartható és fenntartható legyen. A mediáció során fontos továbbá a kölcsönös tisztelet,  a másik fél meghallgatása, a fair bánásmód, egymás egyenrangú partnerként kezelése, ahogyan az is,  hogy a felek felhatalmazva érezzék magukat arra, hogy az őket érintő kérdéseket befolyásolják, a  megoldást saját kezükbe vehessék, amelyért cserébe természetesen felelősséget is kell vállalniuk.

Az ESG szemlélet véleményünk szerint azt követeli meg, hogy a munkahelyi konfliktusok kezelése során - az erőből való megoldások, fegyelmi intézkedések, pereskedés helyett - a konstruktív és hosszú távon működő megoldásokra törekedjenek a vállalkozások és ehhez a szemlélethez illő konfliktuskezelési módszert válasszanak, amilyen például a szervezeti mediáció.

4. Mit tegyünk, hogy a fenntarthatósági követelményeknek megfeleljünk?  

A fentiekből jól látszik a téma komplexitása és az, hogy a fenntartható működésre való átállás alapvető  szemléletváltást és alapos előkészületet igényel. A foglalkoztatási kérdések, és ezen belül a  munkavédelem, a konfliktuskezelés a fenntartható működésnek csak egy kis szelete, az ESG szerinti  működés azonban megkívánja, hogy a vállalatok a fenntarthatóság körébe tartozó kérdéseket ilyen  mélységig elemezzék és a céges politikájukat ezekhez az elvekhez, értékekhez igazítsák. Össztársadalmi  szempontból pedig kulcskérdés, hogy az adatgyűjtés, jelentéstétel teljesítésén túl a vállalatok valós  működése is a fenntarthatósági szemléletet tükrözze. Úgy véljük, hogy ennek például fontos indikátora lesz az, hogy egy vállalkozás hogyan kezeli a szervezeten belüli konfliktusokat, ahogyan az is, hogy van-e az adott vállalatnál munkavállalói érdekképviselet, partnerként kezelik-e őket. Azoknak a cégeknek,  amelyek a fenntartható működés iránt valóban elkötelezettek, az említett témákat valós tartalommal kell  kitölteniük. Ez jelenthet egy olyan szintlépést, amely az adott vállalatot az ESG szempontoknak  formálisan megfelelő konkurens vállalatokhoz képest megkülönbözteti.  

Mind a téma komplexitása, de a konkrét jogszabályi kötelezettségek és határidők is indokolják, hogy a  témával a cégvezetők és HR vezetők már most behatóbban foglalkozzanak. Az átvilágítási kötelezettség  és az ezzel kapcsolatos riportolás a különböző méretű vállalkozások tekintetében 2025-től lépcsőzetesen  indul, és fontos, hogy az nem korlátozódik egy-egy vállalatra, hanem a teljes ellátási láncot érinti, vagyis  előbb-utóbb valamilyen minőségben szinte minden vállalat találkozni fog az ESG-vel és az ezzel  kapcsolatos kötelezettségekkel. Érdemes tehát mielőbb felkészülni.

A cikkben foglaltak tájékoztató jellegűek és szerzők szakmai véleményét tükrözik. A cikk az érintett  témát a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívás céljából dolgozza fel, amely nem minősül jogi  tanácsadásnak.

Hanyu Henrietta és Kölcsey-Rieden Roland, COLAW Ügyvédi Társulás

 

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Profi programozók önkéntes munkája segítheti a fogyatékkal élő embereket, hogy munkához jussanak

A digitalizáció nem csak a pénzügyi világot alakította és alakítja át, de többek között a karitatív szervezetek munkáját is hatékonyabbá... Teljes cikk

ESG-intézkedések - ilyen különbségek vannak a kkv-k és a nagyvállalatok között

A vállalatok nagy többsége szerint az ESG a jövőben rendkívül vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából – mutat rá a BDO... Teljes cikk

Sok vállalat a HR-re bízza a társadalmi felelősségvállalást, de forrást nem igazán ad hozzá

A hazai cégek elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás (CSR) tekintetében, de távol vannak attól, hogy valódi megoldásokat nyújtsanak a... Teljes cikk