Megjelent: 6 éve

Felnőttkorba ért az SSC-szektor Magyarországon

images

images

NEXON OUTSOURCE szolgáltatás

Garantált minőség, teljes körű felelősség.
Bízza ránk bérszámfejtését és HR-adminisztrációját! Legyen a feladat és a felelősség is a miénk! Szakértő munka-társaink 60 ezer munkavállaló bérszám-fejtését végzik. Kiegészítésként ajánljuk:

- korszerű munkaidő- és HR-szoftver felhőszolgáltatásban


- elektronikus bérjegyzék

- teljes körű cafeteria adminisztráció


További információ:

- Mi a felmérés legfőbb üzenete?

- Amit már eddig is tudtunk, de most a számok is alátámasztották: az üzleti szolgáltató szektor egy igen jelentős munkahelyteremtő tényező, ez az az iparág, amely Magyarország számára a jövőt jelenti. Azzal teremtünk értéket, hogy az emberek tudását használjuk és hasznosítjuk. Nem lehet más iránya az országnak, mint hogy a tudásintenzív gazdaságba invesztáljon.

- Nagyon sokféle szám jelent már meg eddig a piac méretéről. Mi a HOA álláspontja ebben a kérdésben?

- Régóta nagy hiányt éreztünk a magyar SSC-piacot tekintve, hiszen nem volt eddig hazai felmérés hagyományos benchmarking szempontból. Kutatásunkkal egy olyan bázist szerettünk volna bemutatni az itteni szereplőknek, ahol "almát hasonlítunk össze almával", azaz ugyanarról az iparágról beszélünk, ugyanazon a lokáción. Azt kellett tisztáznunk mindenekelőtt, hogy mit tekintünk szolgáltató központnak. Vannak tradicionális centerek, amikor a cég saját adminisztrációját központosítja, vannak a köztes verziók, például egy banki call center, amely egyfajta szolgáltatást nyújt. És vannak az egészen újszerű szervezetek, például a sales vagy K+F központok. A mi kutatásunk egyértelműen a hagyományos SSC-kre irányult. Nagyjából 30 ilyen nagy SSC-t illetve outsourcing központot tartunk számon. Ebből 24-en töltötték ki a felmérést. A kitöltő cégek összesen mintegy 14 ezer magasan képzett, megfelelő nyelvtudással rendelkező embert foglalkozatnak. A becsléseink szerint mintegy 25 ezer főt foglalkoztatnak az SSC-k, ami úgy gondolom, elég jelentős szám.
Pintér Mónika, a HOA elnökségi tagja. Több mint 15 éves szolgáltató központi felsővezetői tapasztalattal rendelkezik. 2010-től a DLM Consulting Kft. Megosztott Szolgáltató központok üzletágának folyamatoptimalizálási igazgatója. 2013-ban Mónika vezette a HOA SSC benchmarking felmérést.


- Melyek a legfrissebb a trendek, hol tart ma Magyarországon az SSC-piac?

- Nemzetközileg a 80-as évek elején a NASA amerikai központjából "indult el" a szolgáltató szektor. Magyarországra 1992-ben érkezett az első központ. A piac mára teljesen átalakult, egy önálló iparággá nőtte ki magát, önálló szabályokkal, folyamatokkal, bevált gyakorlatokkal. Míg régen alapvetően azok a cégek hoztak létre európai SSC-központot, amelyeknek volt már bármilyen európai operációja, ma éppen azért, mert egy önálló iparág, olyan cégek is érkeznek Európába, amelyeknek semmilyen tevékenységük nincs itt. Jelenleg Kelet-Közép-Európa egyik szolgáltatóipari nagyhatalma vagyunk. "SSC-bevonzás" szempontjából Lengyelországot tekintjük legfőbb versenytárunknak.

- Hova települnek Magyarországon a szolgáltató központok?

- Nagyon fontosnak tartottuk megvizsgálni, hol hoznak létre szolgáltató központokat, illetve melyek az alapfeltételei annak, hogy egy SSC létrejöjjön. Még mindig Budapest központú ez az iparág. Földrajzi összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a szolgáltató központokban dolgozók 83 százaléka fővárosi székhelyű centerek alkalmazottai. Emellett még Debrecen és Székesfehérvár a foglalkoztatottak számát tekintve a legjelentősebb vidéki helyszínek.

- Milyen méretűek a hazai központok?

- Nálunk viszonylag nagy szolgáltató központok találhatóak, azaz 200-300 fő felettiek. Viszonylag kevés az egész kicsi SSC. És persze vannak az "óriások" is, amelyek akár több ezer főt is foglalkoztatnak.

- Az eddigi elképzelésekhez képest mely számok szereztek meglepetést a felmérést összesítve?

- Úgy gondoltuk a kutatás előtt, hogy azon központok, amelyek mérete megfelelő, igénybe vettek már valamilyen központi támogatást. A felmérés nem ezt mutatta. Csupán az SSC-k mintegy fele vett igénybe bármilyen állami vagy EU-s támogatást. Az igénybe vehető támogatások tekintetében a válaszadók 54 százaléka élt valamilyen támogatási lehetőséggel, melyeket jellemzően a Magyar Államtól, vagy valamilyen EU-forrásból kaptak. Tekintettel arra, hogy a válaszok többsége a nagyvállalatoktól érkezett, feltételezhető, hogy az iparág egészét tekintve a támogatások igénybevételének intenzitása 50 százalék alatt van.

A fluktuáció viszont határozottan javuló tendenciát mutat. A céget elhagyók átlaga 13 százalék évente. Ez annak is köszönhető, hogy az SSC-k 95 százaléka kínál dolgozóinak valamilyen karrierfejlesztési program lehetőséget, és ugyancsak 95 százalékuk végeztet dolgozói elégedettség felméréseket, ez utóbbit 71 százalékos elkötelezettségi mutatóval. A mutatók egyértelműen egy fejlett SSC-piacra jellemzőek, ahol már kialakult az SSC munkakultúra megtartó hatása.

Meglepett bennünket az ország kockázatnak jelentőséget tulajdonító válaszadók nagy száma is. A kutatás kitért ugyanis az ország versenyképességének vizsgálatára is. A válaszadók megnevezték a szerintük legnagyobb kockázatokat. Ezek gyakoriságuk sorrendjében: a munkaerő fluktuációja, elérhető beszélt nyelvek száma, szakértelem, majd az ország kockázat. Tekintettel arra, hogy az SSC-k szolgáltatásaikat offshore nyújtják, jelentős, a válaszadók 38 százaléka tart az ország-kockázattól. Ezért is egy nagyon fontos kérdés, mert az utóbbi időben nagyon lelassult az új szolgáltató központok érkezése az országba. Új centereket nem igazán tudtunk bevonzani, míg például Lengyelországban egyre több központ nyílik.

Az iparág növekedési rátája viszont így is magas, több mint 16 százalék, amely 2300 tervezett munkahely megteremtését jelzi előre. Tehát amely vállalat már itt működik évek óta, újabb projekteket hoz be. Ez azt jelenti, ha a központ jó minőséget tud produkálni, ha tudja hozni a jövedelmezőséget és egy jó menedzsmenttel rendelkezik, akkor itt tudjuk tartani az országban, Célunk tehát az, hogy a jelenlegi szolgáltatók is nőjenek, és újakat is tudjunk bevonzani.

- Igaz-e, hogy tőlünk távol-keleti országokba telepítenek át központokat?

- Egy SSC folyamatosan fejlődik, van egy természetes útvonala. Elindul egy tranzakcionális, egyszerűbb tevékenységgel, ezt követően növekedni kezd, sztenderdizálni, automatizálni. Gyakorlatilag gépesítik a tranzakcionális folyamatokat. Ekkor szokott bekövetkezni, hogy az a rész, amely elég sztenderdizált már, elvándorol olcsóbb országok irányába. Most már kevésbé Indiába, sokkal inkább a Fülöp-szigetekre, Malajziába, Vietnámba. Indonéziával is próbálkoznak, de ott az infrastrukturális háttér még nem igazán adott. Helyette hozzánk inkább a magasabb hozzáadott értékű egyéb szolgáltatások érkeznek. Ez a piac fejlődése. Olyan tevékenységeket is elkezdtek a cégek központosítani, amelyről 15 éve még csak nem is álmodtunk. Adózás, értékesítési tevékenység, vevő kiszolgálás stb. Úgy gondolom, mindenképpen egy pozitív folyamat Magyarország szempontjából, hogy sokkal értékesebb munkát tudunk adni az itt dolgozó embereknek.

A HOA SSC-kutatás teljes szövege itt érhető el.

Az interjút készítette: Szabó Zoltán, operatív igazgató, HOA

A szakmai szövetség kutatási eredményeinél optimistábban látja a helyzetet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal - erről számolt be a napi.hu oldalon megjelent tegnapi cikk. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke, Kerekes György arról számolt be, hogy az SSC-szektorból érkező befektetői megkeresések az utóbbi egy-másfél évben növekvő tendenciát mutatnak. A HITA által kezelt közel 100 projektből 28 szól SSC-kről, ami - abban a szigorúan elméleti esetben - ha mind realizálódik, 7,4 ezer új munkahelyet eredményezhet - írja a napi.hu.

Suhajda Attila, a HOA elnöke viszont az említett cikkben a fenti interjút is megerősítve úgy nyilatkozik, hogy bár Magyarország szinte mindig ott van a legnépszerűbb befektetési célpontok között - erre alapul a HITA optimizmusa is -, ám a végső döntésnél a leggyakrabban már nem hazánkat választják. Tóth Vazul, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója úgy látja, Magyarország és Budapest vonzereje változatlan, az SSC-szektor itthoni szerepvállalása sikertörténetnek számít.

A napi.hu írása szerint az eltérő tapasztalatokat részben az magyarázhatja, hogy a HOA felmérésében a mintegy 80 hazai SSC-ből 24-en vettek részt, miközben a HITA által közzétett tapasztalatok kizárólag a hivatal által kezelt projektekre alapoznak, és nem feltétlenül mutatnak országos képet. Ennek egyik oka, hogy a befektetési projektekbe sokszor külső tanácsadó cégek vonják be a HITA-t, a megbízó vállalat kilétének felfedése nélkül. Az ilyen esetekben gyakran hiányos információkat kap a hivatal a döntés pontos folyamatáról és a negatív döntések hátteréről, így arról nem is tudnak általános elemzéseket készíteni. Mindemellett előfordul az is, hogy a befektetési döntésekről - legyen az pozitív vagy negatív - csak utólag értesülnek, így nem derül fény a döntés okaira. Hozzátették ugyanakkor, hogy nagy érdeklődés mutatkozik Magyarország iránt, ám ezen az érdeklődések jelentős része bizalmas projekt, amelyre más szereplőknek - köztük a HOA-nak - nincs rálátása.

Lengyelország vonzereje részben a jóval nagyobb költségvetéssel rendelkező, így hatékonyabb és erősebb országmarketinggel, valamint azzal magyarázható, hogy eredményesebben pozicionálják nagyobb vidéki városaikat - véli Suhajda Attila. Tóth Vazul kiemelte, hogy ott az elmúlt öt évben - részben állami szerepvállalással - komoly erőforrásokat fordítottak ezek fejlesztésére, propagálására.

Magyarországon a változtatáshoz olyan összehangolt gazdaságpolitikai stratégiára volna szükség, amely lehetővé tenné, hogy a 2014-ben induló uniós költségvetési időszakban EU-forrásból, a helyi önkormányzat szerepvállalásával indulhasson meg irodafejlesztés. A HOA elnöke elmondta, hogy együttműködnek a vidéki nagyvárosok vezetésével az ágazat fejlődését támogató programok kidolgozásában.

Magyarország versenypozíciójának romlása a szövetség által megkérdezett cégek szerint alapvetően munkaerőhöz kötődik: egyrészt nagy a fluktuáció, mert a viszonylag kevés képzett szakembert egymástól csábítják el a központok, másrészt kevés a szakképzett és nyelvet beszélő munkaerő. A válaszadók emellett az országkockázatot emelték ki, ami - szalonképesen fogalmazva - a hektikus jogalkotás, a folyamatosan változó adózási és szabályozási környezet kritikáját jelenti. A befektetők számára az erősen átpolitizált gazdaság, a terjeszkedő állami szerepvállalás sem számít jó pontnak. Suhajda Attila szerint a munkaerőhöz kötődő kockázati tényezőkben az elvándorlás is jelentkezik, hiszen épp a nyelvtudással rendelkezők vállalnak külföldön munkát.

Suhajda Attila bírálta a nyelvoktatás és a szakképzési rendszer változtatásait is. Előbbi kapcsán megjegyezte: felfoghatatlan, hogy a nyelvoktatás miért nem kap kiemelt szerepet az alap- és középfokú oktatásban. A szövetség szerint nem szerencsés, hogy a szakképzési rendszer átalakulásával lényegében megszűnt a készségek képzésének támogatása, Az új rendszer nem veszi figyelembe, hogy a gazdaság kétharmadát a szolgáltatószektor adja, azon belül pedig a tudásintenzív ágazatok erősödnek, a munkavállalóknak pedig a versenyképességüket, rugalmasságukat elősegítő, kompetencia alapú képzésekre volna szükségük. Ha ezen a téren nem változik a helyzet, akkor a szektor komoly szakember utánpótlási problémákkal nézhet szembe, lévén, hogy a felmérésben résztvevő cégek két éven belül mintegy 16 százalékos bővülést terveznek. Suhajda Attila hozzátette, hogy a szaktárca nyitott a probléma megoldására és körvonalazódik egy áthidaló megoldás.

www.napi.hu
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Új trendek az SSC szektorban

A Kinnarpsnál tartották szakmai összegzésüket az SSC szektor résztvevői és döntéshozói. Fókuszban a szektort érintő új trendek voltak, az... Teljes cikk

500 fővel és új irodával indítja az újévet a LogMeIn Magyarországon

A LogMeIn továbbra is itthon fejleszti legfontosabb távoli elérést, webes kommunikációt és jelszókezelést segítő szoftvereit, ide került a belső... Teljes cikk

500 munkahelyet teremtett Szegeden a BP Globális Szolgáltató Központ

Egy évtizede érkezett Magyarországra a BP Globális Szolgáltató Központja, amely budapesti székhelye mellett 2017-ben Szegeden is irodát nyitott. A... Teljes cikk