Fiatalok külföldön - miért mentek el, miért térnének haza?

Az utóbbi öt évben a hazánkból külföldre kivándorlók számát országos szinten körülbelül 250-500 ezer fő közé becslik, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának 2,5-5 százaléka jelenleg külföldön dolgozik. Külföldön dolgozó fiatalokkal interjúkat és kérdőíves kutatást készítettem, arra keresve a választ, hogy a fiatal munkavállalók, akik az ország jövőbeli lehetőségeit, munkaerejét, és tudását jelentik, miért döntöttek amellett, hogy elhagyják az országot, illetve, hogy milyen lehetőséget látnak külföldön, amit idehaza nem. Kíváncsi voltam arra, hogy milyen változásnak kellene történnie véleményük szerint ahhoz, hogy ismét hazatérjenek. Nem reprezentatív felmérésem során 40 külföldön élő magyart kérdeztem meg arról, hogy melyik országban élnek, miért mentek ki, és milyen különbséget látnak hazánk és a között az ország között, ahol most élnek. A válaszolók legnagyobb arányban az Egyesült Királyságban, Olaszországban, és Németországban dolgoznak.

Miért mentek ki külföldre dolgozni?

A legtöbben a kimenetel okának a rossz anyagi körülményeket, az alacsony életszínvonalat és a munkalehetőségek hiányát nevezték meg. A válaszadók közül többen idehaza munkanélküliek voltak már hosszabb ideje, és semmilyen munkát sem találtak. Esélytelennek tartották az itthoni elhelyezkedést, ezért döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. Mások rendelkeztek munkával, csak az itthoni fizetésből nem tudtak megélni. Többen az anyagaik mellett az itthon kialakult negatív politikai helyzetet és társadalmi hozzáállást is megemlítették a kivándorlás okaként. Voltak olyanok is, akik pedig nyelvtanulási szándékból vagy kalandvágyból mentek ki külföldre. A megkérdezettek 48 százaléka végleg kint kíván maradni, míg csupán 15 százalékuk mondta biztosan, hogy haza fog térni egy idő után. A válaszolók 38 százaléka a válaszadáskor még bizonytalan volt, nem döntötték el, hogy végleg kint akarnak-e maradni. Ők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a hazai rossz gazdasági és foglalkoztatási helyzet megváltozna, szívesen hazajönnének.

Minek kellene megváltoznia, hogy hazatérjenek?

Az első helyen természetesen a kivándorlás okaként is megemlített területek javulása állt, mint a gazdasági helyet javulása és életszínvonal növekedése, és a több munkalehetőség. Ezek mellett többen úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi negatív politikai életnek is meg kellene változnia. Több válaszban is szerepelt még az emberek hozzáállásának, habitusának pozitívabb irányba való megváltozása, vagy a korrupció visszaszorítás, továbbá a munka jobb megbecsülését, a munkaadók emberségesebb hozzáállását a dolgozókhoz és a fizetés-árak közötti arány európai szintre való rendezését említették. A válaszolók úgy vélték, hogy hazánkban a fizetésekhez képest minden sokkal drágább, mint külföldön.

Miben látják a legnagyobb különbséget Magyarország és a között az ország között, ahol most élnek?

A válaszadók a legnagyobb különbségként a magasabb életszínvonalat, és a munkabért, a jobb gazdasági helyzetet és a jobban megbecsültebb munkavégzést nevezték meg. Mindenki válaszában egységesen szerepelt, hogy a kinti jövedelemből sokkal könnyebb megélni, ki lehet fizetni az albérletet, a kocsit, a számlákat, el lehet menni szórakozni és még félre is tudnak tenni belőle, amit idehaza sosem tudtak megtenni. Egyes vélemények szerint külföldön nagyon sok munkahely segíti a dolgozóit, elsősorban tapasztalat nélkül is felveszik az embert, és még segítenek is neki a tanulásba. Ezen kívül az emberségesebb, barátságosabb munkáltatói hozzáállás is többször szerepelt a válaszok között. A munkáltatók emberségesebbek, segítőkészebbek és támogatóbbak a munkavállalóik felé. Az egyénre való odafigyelés többeknél megjelenik, mint nagyobb különbség Magyarország és a befogadó országok között. Többen úgy vélik, hogy odakint a hangsúly inkább a szakmai tudáson van, mint azon hogy „ki kinek a kije”. Továbbá a bejelentett munkát hangsúlyozták még sokan. Ott ez alapfeltétel, amit nem szoktak a munkáltatók elsumákolni nyilatkozták többen. Egy Angliában dolgozó szerint nagy különbség még a két ország között, hogy nem fenyegetik az embert folyamatosan azzal, hogy elvesztheti bármikor az állását, sőt nagyon nehezen válnak meg egy-egy munkavállalótól. Tökéletesen működik a munkavállalók szakszervezete. Ha mégsem alkalmas a munkára valaki, akkor megpróbálnak neki egy másik pozíciót biztosítani, nem pedig kiteszik. A válaszadók mindegyike bejelentett munkát végez odakint. Többen megjegyezték, hogy ez csak hazánkban előforduló kérdés, és hogy odakint hatalmas büntetést kap az a vállalkozás, aki nem jelenti meg a dolgozóját. Egy Spanyolországban dolgozó válasza szerint 3000 eurós büntetést kapnak a vállalatok a be nem jelentett munkavállalók után.

Hogy állnak az ország lakosai a külföldi munkavállalókhoz?

A feltett kérdésre a válaszolók többsége pozitívan válaszolt. A válaszadók megjegyezték, hogy odakint is a teljesítés az első. Ez nem csak rájuk, mint külföldi munkavállalókra vonatkozik, hanem az ottani állampolgárokra is. Az a fontos, hogy mit és hogyan csinálnak és ez alapján ítélik meg az embereket. Többen a nyelvtudást alapvető elvárásnak nevezték meg egy jobb állás elérése esetén. Van olyan, aki szerint Angliában nagyon szeretik a magyarokat. Keményen, gyorsan és pontosan dolgoznak. Egy másik Angliában dolgozó személy pedig azt válaszolta, hogy a nyelvi nehézségeket (pl.: orvosnál, munkaügyi központban) nagyon segítőkészen kezelik, és próbálják megoldani. Mivel Angliában már sok éve rengeteg külföldi él, ezért megszokták őket, nem érzik kívülállónak a másik országból származókat, továbbá a diszkriminációt is nagyon büntetik.

Az Olaszországban dolgozóknál már nem ilyen pozitív minden válasz, mint az angoloknál volt. Volt olyan vélemény, aki szerint az olaszoknál nem nézik jó szemmel a külföldieket, nem kezelik egyenlően a külföldieket és az ottani állampolgárokat. A Spanyolországban dolgozók is pozitívan nyilatkoztak. Véleményük szerint a spanyolok szeretik a mentalitásbéli különbséget, szeretik az itthonról hozott jó munkamorálunkat. Továbbá minden munkát megbecsülnek odakint, legyen az egy McDonaldsban kiszolgáló munka vagy egy irodai alkalmazott.

A finneknél és a Svájcban dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy semmilyen különbségtételt nem tapasztalak ők, mint külföldi munkavállalók és a hazai dolgozók között. Egy Németországban dolgozó válaszolta azt csupán, hogy úgy érzi a németek alárendelt félként kezelik a külföldieket, rajta kívül mindenki úgy nyilatkozott, hogy egyenlően bánnak velük a németek, és segítőkészek.

Mikó Eszter
humánpolitikus
emberi erőforrás tanácsadó hallgató