Gazdaság és egyenlőtlenség - újrateremtődő munkahelyek Európában

Persze ez a folyamat nem most kezdődött, áll a PwC makroökonómiai elemzésében, hanem már húsz évvel ezelőtt, és alighanem a következő évtizedben is folytatódni fog. Ehhez olyan globális vagyis Megatrendek járultak hozzá, mint a technológiai fejlődés, ami a munkaerő egy részét háttérbe szorította a gyártási folyamatokban, azokat viszont, akik ennek a technológiának a kezelésére képesek a többiek fölé emelte javadalmazás tekintetében. A másik tényező a gazdasági erőtér keletre tolódása. Eddig keleten az alacsonyan képzett, de olcsó munkaerő volt vonzó, ez a folyamat azonban lelassulni látszik, ahogy a bérek abban a térségben is emelkedőben vannak, éppen a gazdasági fejlődés eredményeként. Mindezek a folyamatok nem csak a gazdaságra, hanem a társadalom egészére is hatással vannak.

Kína lassul

Ugyanakkor ott is, elsősorban Kínában, lassulóban van, az eddig rakétaszerű növekedés. Erre mutat a csökkenő export teljesítmény, és hogy az elemzők veszélyben látják a kitűzött 7,5 százalékos gazdasági növekedést. Ugyan a 12. Országos Népi Gyűlés átfogó reformokat fogadott el 2014-re Kínában, mindez veszélybe is kerülhet a gyengébb mutatók miatt. A közel egy évtizede tartó kínai hitelezési boom lehetséges következményei jelentős kockázatot jelentenek a bankok, az állami vállalatok és a helyi önkormányzatok közötti szoros összefonódások miatt. További nemteljesítések és a pénzügyi piac hullámzása lassíthatják, sőt akár meg is akaszthatják a kínai reformterveket.

Kína a GDP-je 180 százalékára adósodott el 2013-ra, és bár nyugati típusú banki összeomlások nem várhatók az állami szerepvállalás miatt, azért a befektetés és az üzletkötés kockázatosabb lesz, mint korábban. Bár Kína gazdasági növekedése európai sztenderdekkel mérve még így is figyelemre méltó, ez a legrosszabb adat a világgazdasági válság elindulása óta. A befektetések és az export vezérelte gazdaságról a fogyasztás vezérelt irányba elmozdulás nyilván csükkenteni fogja a növekedés gyorsulását, de csökkenti is Kína sérülékenységét a külső hatásokkal szemben és jobban fenntartható lesz, így ezekre a reformokra Kínának hosszú távon szüksége van.

Egyre nagyobbak a különbségek

Visszatérve az egyenlőtlenségek kérdéséhez, az egyik szemléletes mutató például az, hogy az Egyesült Államokban a legjobban kereső 10 százalék kapta az USA-ban kifizetett bérek 48 százalékát 2012-ben. Az egyenlőtlenségek már 20 éve egyre nagyobbak a G7 országaiban. Ehhez most a digitális forradalom járul hozzá, ahogy pár száz évvel ezelőtt az ipari forradalom indított el hasonló folyamatokat. Ugyanis bizonyos munkafolyamatokban az emberi munkaerő háttérbe szorult, korábban fizikai, most bizonyos esetekben mentális értelemben is.

A növekvő egyenlőtlenségeknek az IMF kimutatása szerint komoly hatása van az üzleti életre is, ugyanis minél nagyobb a társadalmi olló, annál kisebb a gazdasági növekedés is. Egy kiegyensúlyozottabb gazdaság ugyanis szilárdabb alapot teremt a belső keresletnek, nőhet a piacon a termékskála, a társadalmi stabilitás pedig szintén fontos összetevője a fenntartható gazdasági növekedésnek.

Az, hogy lassan Kínában is növekedésnek indulnak a bérek, visszahozhat állásokat Európában. Például Nagy-Britanniában a PwC szakértői úgy látják, hogy a következő évtizedben 100-200 ezer munkahely teremtődhet újra ennek következtében. Egy további lehetőség, hogy az alkalmazottak részesedést kapnak a cégekben, amelyhez így jobban is ragaszkodnak, és a kimutatások szerint ezek a cégek jobban is teljesítenek.