Hadakoznak az Út a munkába programmal az önkormányzatok

- Jézusom, akkor most nekünk kell eldöntenünk a segélyezettekről, hogy ki alkalmas dolgozni és ki nem? - fordul polgármester kollégájához az egyik Fejér megyei kistelepülés vezetője. - Pontosan. És ebből még nagy balhék lesznek - jósolja a kérdezett faluvezető. A fenti párbeszédet a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ által szervezett székesfehérvári konferencián kapta el a Népszabadság tudósítója, amelyen a Fejér megyei települések polgármesterei vettek részt, hogy tájékozódjanak, milyen feladataik lesznek az önkormányzatoknak az Út a munkához program megvalósítása során. A munka nagyobbik része ugyanis az önkormányzatoké lesz, így a program sikere is elsősorban rajtuk múlik - szögezte le Soós Ferenc, a regionális munkaügyi központ főigazgató-helyettese.

Segélyreform indul

A januárban indult program jelentősen átalakítja a szociális segélyezés rendszerét, mégpedig úgy, hogy a segélyezettek nagy részét - közcélú feladatok kijelölésével - munkához juttatja, illetve a 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel sem rendelkező fiatalokat képzésekre kötelezi, és csak keveseknek garantálja továbbra is a segélyt. Például az 55 éven felülieknek, a kiskorú gyermeküket egyedül nevelőknek, valamint az egészségügyi okokból dolgozni képtelen embereknek.

Kossa Lajos, Aba polgármestere szerint a megvalósítás számos feszültséggel fog járni, hiszen az önkormányzatoknak maguknak kell eldönteniük, kinek nem jár majd a jövőben a segély. Ott, ahol nem vállalják fel az ezzel járó felelősséget, konzerválni fogják a jelenlegi állapotokat - véli a polgármester. A faluvezetők többségét az is aggasztja, hogy a jövőben nem tudnak majd közhasznú munkásokat foglalkoztatni, mert az Út a munkához program keretében belépő közfoglalkoztatottak elvégzik előlük a feladatokat. - Nem kaszáltathatjuk le naponta az árokpartot! - fakadt ki az egyik polgármester. Hasonlóan gondolkodott erről Weisengruber Imre, Káloz polgármestere, ahol évek óta működik egy húsz-harminc fős közmunkáscsapat. - Jól dolgoznak, könnyű irányítani őket. Hozzájuk csatlakozik majd a segélyezettek közül várhatóan 30-40 ember. Csakhogy annyi munkát nem tudunk adni, hogy a régieknek és a most belépőknek is jusson - mutatott rá a település vezetője.

Megszűnhet a feketemunka

Ezzel együtt talán valamelyest visszaszorul a feketemunka - reméli Baranyák István, Sárszentágota polgármestere. Egy kis faluban pontosan tudni lehet, kik azok, akik eddig felvették a segélyt, de közben feketén eljártak dolgozni. "Nálunk szakmunkások is vannak köztük. Most majd választaniuk kell: elmennek árkot tisztítani, vagy legálisan elhelyezkednek a szakmájukban" - magyarázta a polgármester.

A legtöbb településen anyagi okok miatt örülnek a program indításának. A közmunkaprogramban ugyanis a közmunkások béréhez az állam általában 70 százalékos támogatást nyújt, míg a közfoglalkoztatásban 95 százalékos lesz ez az arány – mutatott rá Soós Ferenc. A rendelkezésre állási támogatáshoz már csak 80 százalékos állami rész jár, így a településeknek az az érdekük, hogy valóban munkát találjanak az embereknek.

Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke szerint az önkormányzatoknak nyitottabban kell gondolkozniuk, mint eddig: az ároktisztítás, a temetőgondozás és a parkrendezés mellett új feladatokat is találhatnak például az egészségügyben vagy kulturális, illetve szociális területen. Soós Ferenc pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy kistelepüléseknek célszerű lenne kistérségi szintű közös közfoglalkoztatási tervet készíteniük, így beoszthatnák, hogy a közfoglalkoztatottak faluról falura járva egész évben folyamatosan dolgozhassanak. Azokban a falvakban vagy kistérségekben, ahol legalább 50-100 ember lép be a programba, érdemes közfoglalkoztatás-szervezőket alkalmazni, akiknek a bérét a Munkaerő-piaci Alap biztosítja.

Népszabadság