Háromszáz jelöltön kell keresztül verekednie magát a HR-esnek a megfelelő ember megtalálásához
Kevés a jelentkező, hosszú ideig tart a toborzás, a jó jelöltek felszívódtak. Egy kutatás alapján a világ számos országában a magyarországihoz hasonló kihívásokkal szembesülnek a vállalatok. A toborzással foglalkozó cégek legújabb módszerei kivétel nélkül a digitális világ eszközeire épülnek.
Világszerte jelentős változás zajlik a munkaerőpiacon. A vállalatok olyan szakembereket keresnek és olyan szaktudással, melyek korábban nem léteztek. Európa, Észak-Amerika és Ázsia számos országában az egy-egy pozíció betöltéséhez szükséges átlagos keresési idő megnőtt, és a cégek egyre nehezebben találják meg az új munkatársakat. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia megoldások tömegével szüntetik meg a munkaköröket, miközben más területeken súlyos szakemberhiány tapasztalható. A fiatal generációk igényeinek kiszolgálására új technológiákat kell alkalmazni és új foglalkoztatási formákat kell kialakítani.
“A munkatárs keresési idő megnövekedése már csak annál is furcsább, mert ma már szinte mindenki elérhető” - mondja Toldi Gábor, a toborzók képzésével foglalkozó Social Talent magyarországi partnere. Mint mondja,
akkor lehet sikeres a toborzó, ha meg tudja szólítani azokat, akik ha nem is feltétlenül tekintik magukat aktív álláskeresőnek, de megfelelő üzenettel mégis fel lehet kelteni az érdeklődésüket.
"Érdekes azt látni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire szervesen illeszkednek a nemzetközi trendekbe" - mondja Toldi Gábor. Növekszik az átlagos keresési idő, egyre több jelöltet kell megtalálni ahhoz, hogy a végén valamelyikük sikeresen betöltse az állást, bizonyos szakmákban pedig a jelöltek felszívódtak. A képzett munkaerő hiánya szakmánként eltérő módon és mértékben, de mindenhol gondként jelentkezik" - véli a Social Talent partnere.
A startup egy másik munkaerő toborzó céggel közösen nemzetközi kutatás keretében vizsgálta a keresési szokások változását. A mintegy ezer, toborzással foglalkozó szakember megkérdezésével végzett kutatás szerint egyértelműen nő a közösségi média szerepe és a passzív jelöltek megszólításának fontossága, a megkérdezettek 37 százaléka a közösségi médiát tekinti a munkaerő keresés elsődleges terepének.
Az ezer megkérdezett szakember szerint az első körben beazonosított jelöltek alig 28 százalékát keresik meg végül a cégek, közel háromnegyedük esetében nem az adott pozícióhoz illő jelölteket dobnak ki a keresőrendszerek. A megszólított 28 százaléknyi jelölt 72 százaléka viszont nem válaszol, vagyis újból csak alig negyedüknek van esélye a rövidített listára kerülésre. Közel háromszáz embert kell első körben beazonosítani és megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen egy sikeres jelölt, akit felvehet a vállalat.
A szakember szerint a cégeknek világosabban kell megfogalmazniuk, mit képviselnek, és erre alapozva, pontosan mit is kínálnak, másrészt sokkal pontosabb, célzott keresést kell végezniük.
“A munkatárs keresési idő megnövekedése már csak annál is furcsább, mert ma már szinte mindenki elérhető” - mondja Toldi Gábor, a toborzók képzésével foglalkozó Social Talent magyarországi partnere. Mint mondja,
akkor lehet sikeres a toborzó, ha meg tudja szólítani azokat, akik ha nem is feltétlenül tekintik magukat aktív álláskeresőnek, de megfelelő üzenettel mégis fel lehet kelteni az érdeklődésüket.
"Érdekes azt látni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire szervesen illeszkednek a nemzetközi trendekbe" - mondja Toldi Gábor. Növekszik az átlagos keresési idő, egyre több jelöltet kell megtalálni ahhoz, hogy a végén valamelyikük sikeresen betöltse az állást, bizonyos szakmákban pedig a jelöltek felszívódtak. A képzett munkaerő hiánya szakmánként eltérő módon és mértékben, de mindenhol gondként jelentkezik" - véli a Social Talent partnere.
A startup egy másik munkaerő toborzó céggel közösen nemzetközi kutatás keretében vizsgálta a keresési szokások változását. A mintegy ezer, toborzással foglalkozó szakember megkérdezésével végzett kutatás szerint egyértelműen nő a közösségi média szerepe és a passzív jelöltek megszólításának fontossága, a megkérdezettek 37 százaléka a közösségi médiát tekinti a munkaerő keresés elsődleges terepének.
Az ezer megkérdezett szakember szerint az első körben beazonosított jelöltek alig 28 százalékát keresik meg végül a cégek, közel háromnegyedük esetében nem az adott pozícióhoz illő jelölteket dobnak ki a keresőrendszerek. A megszólított 28 százaléknyi jelölt 72 százaléka viszont nem válaszol, vagyis újból csak alig negyedüknek van esélye a rövidített listára kerülésre. Közel háromszáz embert kell első körben beazonosítani és megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen egy sikeres jelölt, akit felvehet a vállalat.
A szakember szerint a cégeknek világosabban kell megfogalmazniuk, mit képviselnek, és erre alapozva, pontosan mit is kínálnak, másrészt sokkal pontosabb, célzott keresést kell végezniük.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés
Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik,... Teljes cikk
Közel 1000 pályázót hozott be ez a toborzási kampány - esettanulmány
„Százból öt! Te benne vagy?” Ezzel a címmel indított tavaly októberben toborzási kampányt a HungaroControl. A cél legalább 700 jelentkező... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felmérés: egyre több álláshirdetés említi az AI-t, de kontextus nélkül 2 hete
- Felpörgeti a toborzást a CATL Debrecenben – duplájára nőhet a dolgozói létszám 3 hete
- Fluktuációs kihívásokkal küzd a kékgalléros munkaerőpiac 4 hete
- Pilótaválság a láthatáron: a légitársaságok munkaerőhiánya új szintre lépett 1 hónapja
- Toborzási roham a BMW-gyárban – ekkora bért kínálnak a kezdőknek 1 hónapja
- Számos nemzetközi pozíciót költöztet Budapestre az UNICEF 1 hónapja
- Csökken az újságírószakma vonzereje - avagy mit üzennek a média szakos diákok? 2 hónapja
- BMW, Lego, Suzuki: toborzás és képzés az automatizálás árnyékában 2 hónapja
- Meghallgattuk helyetted a hazai HR podcastokat – és most elmondjuk, melyik éri meg az idődet! 2 hónapja
- Felmondani az öregek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet 2 hónapja
- Több mint 40 új munkatársat keres a Revolut Magyarországon 2 hónapja



Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?