Használjunk a bér helyett valódi motivációs eszközöket
Hazánkban még mindig nagyon elterjedt nézet, hogy az alkalmazottak leghatékonyabban munkabérrel, illetve bér jellegű juttatásokkal motiválhatók, pedig igazán a szervezeti kultúra és a társas kapcsolatok ösztönzik jobb munkára az embereket - állítja a Motivit munkahelyi elégedettség és motivációs felméréseire hivatkozva.
Most motivál vagy demotivál a pénz?
Már 1954-ben Maslow az emberi szükségletpiramis felső csúcsára az elismertséget és az önmegvalósítást helyezte fő motiváló tényezőként. 1971-ben Edward Deci puzzle kirakós kísérletében bizonyította, hogy a pénz nem motiváló, sőt bizonyos esetekben demotiváló hatású. Ugyanúgy 1974-ben Mark R. Lepper is igazolta, hogy a jutalmazás negatívan befolyásolja a munka színvonalát. Mostanság a külföldi szakirodalmakban szintén egyre többet olvashatunk a bonuszrendszer demotiváló hatásáról olyan szervezeteknél, ahol a munkavállalók teljesítménye nehezen mérhető (például a bankok vagy az informatikai vállalatok, stb.).
Ahol a kiosztott bonusz nem kifejezetten jól mérhető és kiemelkedő teljesítményhez kötődik, hanem bizonyos időközönként a bér kiegészítését jelenti, ott az megszokássá válik, és elvárássá fejlődik. Ne feledjük továbbá, hogy hiába kezelik diszkréten a bonuszok nagyságát, az a kollégák között kitudódik és így megint érezteti demotiváló hatását. A bonusz legtöbbször negatív hatást eredményez. Ha valaki jó bonuszt kap, akkor Deci és mások kimutatott eredményei alapján demotiváltabb lesz. Ha a vártnál kevesebbet kap, akkor fellép a kognitív disszonancia. A disszonancia itt az a kellemetlen érzés, amit azért érez, mert vagy alulértékelték az adott munkavállaló erőfeszítéseit, vagy felértékeltek egy olyan másik személyt, akinek a munkájáról ő negatívabb véleménnyel van. A bonusz összegének megállapítása általában szubjektív ismérvek alapján történik, és ez csak a negatív hatásokat növeli, illetve a munkavállaló feladathoz való hozzáállásának megváltoztatását eredményezi - tehát szintén demotivációt érünk el vele.
Ez nem azt jelenti, hogy ezen szegmensek munkavállalóinak nem fontos a bér. Hezberg kéttényezős modelljében határozta meg a motiváció alapjait, úgymint a munkavégzéshez elengedhetetlen higiéniás szükségleteket (munkavégzés feltételei, munkabér, személyes kapcsolatok) és a motiváló tényezőket (felelősség, fejlődés, karrier lehetőség). A munkabér (és a bérjellegű juttatások) így "csak" egy alap higiénés tényező, ami szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló magasabb fokú szükségletei teret nyerhessenek. Ehhez a bérstruktúrának jól nyomon követhetőnek és kiszámíthatónak kell lennie.
Három tényezőn múlik a motiváció
Alapvető motivációként említhetjük még McClelland három tényezőjét, a teljesítmény-, a hatalom-, és a kapcsolati motívumot is. Ennek fényében, mi az alábbi motivátorokat emelnénk ki:
1. Értelmes munkavégzés: az emberek általában érdeklődésüknek megfelelően választanak maguknak foglalkozást. Ennek megfelelően pedig semmi nem motiválóbb, mint ha valaki meg tudja valósítani magát munkájában, és úgy érzi, hogy azzal ő fontos személlyé válik, illetve értéket teremt. Ezért került az első, legfontosabb helyre a munkavállaló képességeinek megfelelő és felelősségteljes feladatokat mint motiváló tényezőt.
2. Jó vezető: egy cég akkor sikeres, ha alkalmas, szakmailag fejlett, jó kommunikációs képességekkel rendelkező, szociálisan is magas szinten álló vezetőkkel rendelkezik. Motiváció szempontjából kiemelném a szociális képességeket, mert az a vezető képes jól motiválni beosztottjait, aki ismeri az minden egyes beosztott igényét.
3. Csoport és szervezeti kultúra: szinte egyenrangú az előzővel. Egy szakmailag kellően jó, inspiráló, támogató csoportban, ha a csoporttagok között inkább a kooperáció, mint a versenyszellem dominál, kiváló motivációt találhatunk. Fontos, hogy a csoporttagok szerepei megosztottak legyenek. Ha csak egy apatikus, demotivált csoporttag van, aki folytonosan hangot ad negatív véleményének, az egész csoportot megmérgezi és a csoport csökkent teljesítmény fog mutatni. Ha viszont egy talán szakmailag gyengébb taguk van, aki olyan képességekkel rendelkezik, mint a többi nem (pl. kapcsolódás motivált), akár a csoportmorál pozitív befolyásolására is képes.
4. Nyílt kommunikáció: tartalmazza az információs csatornák pontos meglétét és a lehetőséget, hogy bármely munkavállaló bármely problémájával megtalálhassa a megfelelő célszemélyt.
5. Folyamatos elismerés: nemcsak a vezető részéről, de az egy csapatban dolgozó kollégák részéről is fontos.
6. Tiszta jövőkép: mindig legyen tiszta a szervezet támogatása az önmegvalósítási lehetőségekről. A nyílt kommunikáció segítségével és a vezető támogatásával legyen mód olyan képzés, átképzés, feladat ajánlására, ami egyaránt hasznos a szervezetnek és az adott munkavállalónak is, hogy az fejlődési igényét kielégíthesse.
A Motivit hangsúlyozza, hogy a fenti motivációs ötleteinket olyan cégeknél végzett vizsgálataink alapján állította össze, ahol a teljesítmény nehezen mérhető, a kreativitás a meghatározó a munkában és a munkavállalók átlagos, vagy átlag feletti jövedelemmel rendelkeztek. Olyan vállalatnál, ahol magas volt a fizikai munkások aránya, szintén pozitív korreláció mutatkozott az alternatív ösztönzők és a teljesítmény között. Itt a dolgozók a jövedelmet mint motiváló tényezőt magasra helyezték ugyan (vagyis hajlandóak voltak többet is dolgozni), de minőségbeli javulást nem eredményezett a pénzbeli jutalmazás. Pozitív motivációt a szervezeti kultúra és a társas kapcsolatok eredményeztek.
Mayländer Edina
Motivit.hu
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk
Közel 460 munkavállaló teljesítményét jutalmazta idén a Volánbusz kitüntetéssel, illetve elismeréssel – közülük mintegy 300 autóbusz-vezető... Teljes cikk
Jártamban-keltemben a minap, megkérdezték tőlem, hogy tudnék-e valami jótanáccsal szolgálni egy bevezetés előtt álló, egészen friss... Teljes cikk
- Most érdemes dönteni, ki vegye át a családi vállalkozást 2 hónapja
- Az MSZP a közművelődési dolgozók béremelését javasolja 2 hónapja
- "Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat." - interjú Urbán Anitával, a Güntner Globál stratégia igazgatójával 3 hónapja
- Pályázati lehetőségek a kulturális és kreatív szektorok számára 4 hónapja
- Jégvirágok 4 hónapja
- Kedvesség a munkahelyen: versenyelőny vagy gyengeség? 4 hónapja
- Innováció a teljesítményértékelésben: egy új út a minőségi visszajelzésekért 5 hónapja
- HR-igazgatóból ügyvezető? - Hogyan változik a HR szerepe a jövő munkahelyén? 5 hónapja
- A kiégés szervezeti védőfaktorai 6 hónapja
- Jönnek a Z vezetők: mit tud ez a generáció? 6 hónapja
- Szervezeti kultúra: a vezetők és munkavállalók közös feladata 6 hónapja