Hét százalékra nőhet a munkanélküliség Magyarországon

Magyarországon a KSH adatai szerint 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, a tényleges adat azonban jóval magasabb lehet ennél - idézi a Pénzcentrum a bank elemzését.

A statisztikai hivatal szerint a munkanélküliek száma 174 ezer fő volt idén a negyedik hónapban, a Portfolio becslései szerint azonban a valós szám elérheti a 280 ezret. A különbség oka, hogy az állásukat elvesztett emberek nagy része egyelőre hivatalosan nem munkanélküli, csak inaktív, illetve a korlátozások miatt egyelőre nem kerestek munkát.

Az Erste szakemberei szerint elsősorban a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhető, hogy a hivatalos adatokban alig látszik a járvány hatása. Sok esetben például a határozatlan idejű munkaszerződések felmondása esetén még hónapokig tart a felmondási idő, ami alatt a foglalkoztatottság folyamatos a statisztikában. Vagyis a leépítések nagy része csak néhány hónapos késéssel jelenik meg a hivatalos adatokban.

Emellett az elemzők szerint a munkahelyüket elvesztők nem jelennek meg automatikusan a munkanélküliek között, különösen igaz ez azokra, akik nem keresnek másik állást, mint például a nyugdíjasok. Nem világos az sem, hogy az egyéni vállalkozók milyen arányban regisztrálják magukat munkanélküliként. Mindemiatt a bank szakértői az inaktivitás érezhető emelkedését várják a régió munkaerőpiacain.

Tovább torzítják a munkanélküliségi statisztikákat az ingázók, akik abban az országban kerülnek be a hivatalos statisztikába, ahol élnek. Ez Magyarország esetében főként az ausztriai munkavállalók nagy száma miatt befolyásolja az adatokat.

Az Erste Bank elemzői szerint a recesszió elkerülhetetlen a régió országaiban, így a következő hónapokban a munkanélküliség is emelkedni fog. Horvátországban, Romániában és Szerbiában kétszámjegyű lehet idén az átlagos munkanélküliségi ráta,
Magyarországon pedig 7 százalék lehet.

A hatások megjelenését befolyásolja a felmondási idő letöltése és az állami intézmények kapacitáshiánya miatti lassú regisztráció, a frissen végzettek elhelyezkedési üteme, a turisztikai szektor talpra állásának üteme, valamint az ingázók helyzete.

Az állami bértámogatási programok és a távmunka terjedése ugyanakkor jelentősen csökkentheti a negatív hatásokat.