Megjelent: 2 éve

Hogyan jutunk el a munkahelyre? Statisztikai adatok itthonról és külföldről

Mindenki életében fontos kérdés, hogy mennyit kell naponta utazni a munkahelyre, hogy mennyi időt, pénzt és energiát visz el. Ugyanakkor sokan inkább hajlandóak napi 2-3 órát ingázással tölteni, hogy jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést kapjanak. Nézzük, mit mondanak a statisztikai adatok.

Ingázás és munkába járás Magyarországon

A Lechner Tudásközpont statisztikai adatai szerint csaknem másfél millió magyar, összesen 1 340 831 fő dolgozott a lakóhelyétől eltérő településen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. A települések közül Budapest, Érd és Dunakeszi bocsátotta ki a legtöbb ingázót, s a legnépszerűbb célpont szintén Budapest volt, ahová 2 087 helységről járnak dolgozni.

Az ország ingázóinak közel 17%-át fogadó főváros után a 174 járásközpont közül Székesfehérvárra jártak a legtöbben dolgozni, ezt követi Győr és Miskolc.

A legtöbben fél – egy óra alatt érnek be a munkahelyükre (36%), de alig marad el ettől a maximum fél óra alatt beérők (34%) aránya. A községekben és kisebb városokban élők utaznak a legtöbbet: nekik 24, illetve 23 százalékuk minden nap legalább 1 órát utazik a munkahelyére. És nyilvánvalóan délután ugyanennyit vissza az otthonukba.

Ami a munkába járás módját illeti, magasan (53%) a tömegközlekedést használók voltak a legtöbben a válaszadók közül, a fővárosban 70 százalék választja inkább az ilyen jellegű utazást.

Saját autóba 35 százalékuk ül nap mint nap (ehhez jön még a céges autók, mellyel 5 százalék jár), még ennél is magasabb az autóhasználók aránya a megyei jogú városokban. A válaszadók közel fele így jut el nap mint nap dolgozni. Az adatok alapján az autót a tehetősebbek használják, illetve azok, akik tudnak parkolni a munkahelyük közelében, és nem kell aggódniuk a jármű épsége vagy a biztonságos autónyitás miatt. Az egészségesebb kerékpározást minden ötödik, a gyaloglást 16 százalék választja.

Mi a helyzet a külföldi munkavégzéssel?

Hozzávetőleg háromszázezerre tehető azon magyarok száma, akik külföldön dolgoznak, közülük nagyjából 72 ezren a határ menti területeken élnek, és legtöbbjük Ausztriában vállal munkát. Pontos adatok nincsenek a külföldön élő és munkát vállaló vagy a külföldre ingázó munkavállalók számáról, ugyanakkor a rendelkezésre álló statisztikák alapján viszonylag jól becsülhető a számuk. Egyfelől a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpia­ci felméréséből és a népszámlálási adatokból, másfelől pedig az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat gyűjtései alapján lehet eligazodni.

A KSH nyilvánosságra hozott munkaerőpiaci felméréséből becsülhető, hogy 2018-ban 110 ezer alá csökkent azoknak a külföldön dolgozó munkavállalóknak a száma, akiknek van magyarországi kötődésük, vagyis az adatfelvételkor ők vagy a családtagjaik megtalálhatók voltak itthon. E munkavállalók többsége a határ mentén ingázik vagy havonta egy-két hétre vállal munkát, ám a fennmaradó időt itthon tölti. Ők a magyarországi statisztikákban szerepelnek.

Azokat a munkavállalókat, akik hosszabb vagy akár rövidebb időre kiköltöztek, és jellemzően a családjuk sem él itt, a külföldi statisztikai hivatalok adatfelvevői érik el, ők mérik, így a magyar munkaerőpiaci felmérésekben már nem szerepelnek.

A távmunka

2021-ig akár háromszor annyi magyar is dolgozhat távmunkában, mint napjainkban. Számuk dinamikusan emelkedik. Kezdetben főleg IT munkakörök esetében volt népszerű a távmunka, ma már azonban egyre több területen általános, és a vállalatok biztosítják ezt a lehetőséget a dolgozóiknak.

A következő két évben várhatóan megduplázódik vagy megháromszorozódik a távmunkások száma. Magyarországon jelenleg az európai uniós átlag fele, hozzávetőlegesen 2,5 százalék a munkájukat folyamatosan távolról végzők aránya. Ugyanakkor az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek és technológia által kínált innovatív munkavégzési lehetőségeknek köszönhetően a távmunkások száma folyamatosan bővül.

Tapasztalataik szerint a munkavállalók szeretik és keresik a távmunka lehetőségeket, legalább alkalmi jelleggel. A foglalkoztatási forma iránti növekvő bizalom mellett ennek az az oka, hogy fejlett szoftveres megoldások érhetők el az otthon végzett munka mérésére, ellenőrzésére és szervezésére.

Ez egyfajta válasz is munkaadók részéről a munkavállalói igényre, emellett egyre több cég látja be, hogy a távmunkának munkaerő-megtartó jellege mellett számos gazdasági, társadalmi előnye van. Ilyen például az irodafenntartás költségeinek csökkenése vagy a munkahelyre bejárás okozta környezetterhelés elmaradásából keletkező társadalmi haszon.

A részleges távmunka lehetősége esetenként már juttatásként is megjelenik a multinacionális vállalatoknál. A sikeres távmunkához alapvetően fontos a vállalati kultúra fejlett foka, a munkavállaló oldaláról pedig igényli a magánélet és a munka egyensúlyban tartásának képességét.

Az utóbbi egy-két évtizedben a magyar társadalom a munkavállalás szempontjából sokkal mobilisebb lett, ami leginkább a 2004-es európai uniós csatlakozásnak köszönhető. Ennek következtében egyszerűbbé vált a külföldi munkavégzés, így a magyar dolgozók akár nagyobb távokat is hajlandóak megtenni a jobb körülmények érdekében. Hasonló mobilitás figyelhető meg az országon belül, hiszen az ingázás a legtöbb esetben a fővárosba vagy a megyei jogú helységekbe történik meg.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Újraindul a WELL Kanapé webinárium sorozata

A tavaszi sikeres WELL Kanapé webinárium sorozat októbertől ismét várja az érdeklődőket ingyenes előadásaira, melyet a WELL munkacsoport tagjai... Teljes cikk

Akár Barbadosról is dolgozhat távmunkában

Turistáknak ajánl 12 hónapra munkavállalói vízumot Barbados. Így akár a trópusi szigetről is lehet távmunkában dolgozni, és ott átvészelni a... Teljes cikk

Bicikliflottával könnyítik a dolgozók visszatérését

Ajándék kerékpárokkal ösztönzi a budapesti iroda dolgozóit a biztonságos és környezettudatos közlekedésre Balogh Levente, a Szentkirályi... Teljes cikk