Hogyan segíthet a dolgozókon és a munkaadókon a kormány?
Az mfor.hu cikke szerint a bérköltség átvállalása a munkaadóknak és a munkavállalóknak is segítséget nyújthatna.
Az mfor.hu összeszedte, hogyan tudna segíteni a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került dolgozókon a magyar kormány. Mint írják, a bérköltségek átvállalása óriási segítséget nyújtana mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak, és számos európai ország vezetése jelentős mértékű hozzájárulásról döntött. A portál szerint három hónapos időszakra 500 ezer munkavállaló ilyen formán történő támogatása és ugyanennyi munkahely megtartása 275 milliárd forintot igényelne. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatcsomagjában minden ágazat javaslatai között feltűnik a bérköltségekhez való hozzájárulás.
Az élelmiszergazdaság területén működő vállalkozások a technikai munkanélküliség bevezetését javasolják. Eszerint a munkaadó csak nettó bért fizetne, teljesen adó- és járulékmentesen. Ebben az ágazatban az üzemek ideiglenesen sem állhatnak le, működés szempontjából pedig vannak kritikus munkakörök, minden körülmények között ellátandó feladatokkal. A javaslat alapján azoknak, akik ilyen munkát végeznek, pótlékot kellene fizetni, amit az állam állna.
A turizmusban egy Válság Kiegészítő Béralap felállítását szorgalmazzák, melyből az állam bérköltség-hozzájárulást fedezne. A javaslat szerint ha a munkáltató a garantált bérminimum 20-60 százalékát kifizeti, akkor ebből az alapból az állam a fizetést 60 százalékra egészítené ki. Ezen a területen tehát állami segítséggel mintegy 84 ezer forintos nettó fizetés lenne elérhető.
Az élelmiszergazdaságban működő cégek azt javasolják, hogy az állam vállalja át a munkabért rendes szabadság esetén, vagy a dolgozó táppénzre legyen jogosult. Az ipari vállalkozások azt tartanák jó döntésnek, ha fizetés nélküli szabadság esetén az állam fizetné a dolgozó után az egészségügyi járulékot.
Az MKIK azt is javasolta, hogy a dolgozóknak adott természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói adókat csökkentsék minimálisra, vagy teljesen töröljék el.
A Szakszervezetek Együttműködő Fóruma a következő intézkedéseket javasolja a külföldi példák alapján
• Rezsitámogatás, amire Romániában jelenleg 3 hónapra jogosulnak az érintettek.
• Spanyol minta alapján a lakhatási költségek átvállalása is szóba jöhetne.
• A rászorulók adósságának elengedése.
• Moratórium a munkáltatói kölcsönökre.
• Görög példa alapján a karanténban lévők adómentességet is kaphatnak.
• Mint az már itthon is többször felmerült, fontos lenne a munkanélküli segély jogosultsági idejének 3-ról 9 vagy 12 hónapra történő meghosszabbítása, emellett legalább a minimálbér szintjére kellene emelni a segély összegét, vagy alapjövedelemmel kombinált segítséget nyújtani erre az időszakra.
• Differenciáltan a rászorulók esetében drasztikusan emelni kellene a családi pótlékot.
Németországban áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani a lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt, Csehországban pedig a 13 évnél fiatalabb gyerekekre felügyelő szülők az átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő térítésben részesülnek, amíg szünetel az iskolai oktatás.
Mfor.hu
Az élelmiszergazdaság területén működő vállalkozások a technikai munkanélküliség bevezetését javasolják. Eszerint a munkaadó csak nettó bért fizetne, teljesen adó- és járulékmentesen. Ebben az ágazatban az üzemek ideiglenesen sem állhatnak le, működés szempontjából pedig vannak kritikus munkakörök, minden körülmények között ellátandó feladatokkal. A javaslat alapján azoknak, akik ilyen munkát végeznek, pótlékot kellene fizetni, amit az állam állna.
A turizmusban egy Válság Kiegészítő Béralap felállítását szorgalmazzák, melyből az állam bérköltség-hozzájárulást fedezne. A javaslat szerint ha a munkáltató a garantált bérminimum 20-60 százalékát kifizeti, akkor ebből az alapból az állam a fizetést 60 százalékra egészítené ki. Ezen a területen tehát állami segítséggel mintegy 84 ezer forintos nettó fizetés lenne elérhető.
Az élelmiszergazdaságban működő cégek azt javasolják, hogy az állam vállalja át a munkabért rendes szabadság esetén, vagy a dolgozó táppénzre legyen jogosult. Az ipari vállalkozások azt tartanák jó döntésnek, ha fizetés nélküli szabadság esetén az állam fizetné a dolgozó után az egészségügyi járulékot.
Az MKIK azt is javasolta, hogy a dolgozóknak adott természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói adókat csökkentsék minimálisra, vagy teljesen töröljék el.
Külföldi példák
A Szakszervezetek Együttműködő Fóruma a következő intézkedéseket javasolja a külföldi példák alapján
• Rezsitámogatás, amire Romániában jelenleg 3 hónapra jogosulnak az érintettek.
• Spanyol minta alapján a lakhatási költségek átvállalása is szóba jöhetne.
• A rászorulók adósságának elengedése.
• Moratórium a munkáltatói kölcsönökre.
• Görög példa alapján a karanténban lévők adómentességet is kaphatnak.
• Mint az már itthon is többször felmerült, fontos lenne a munkanélküli segély jogosultsági idejének 3-ról 9 vagy 12 hónapra történő meghosszabbítása, emellett legalább a minimálbér szintjére kellene emelni a segély összegét, vagy alapjövedelemmel kombinált segítséget nyújtani erre az időszakra.
• Differenciáltan a rászorulók esetében drasztikusan emelni kellene a családi pótlékot.
Németországban áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani a lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt, Csehországban pedig a 13 évnél fiatalabb gyerekekre felügyelő szülők az átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő térítésben részesülnek, amíg szünetel az iskolai oktatás.
Mfor.hu
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Vajon milyen a Jó főnök?