Szerző: Molnár Marianna Megjelent: 6 éve

Ideje félretenni az előítéleteket: lányok férfias szakmákban

Idén április 25-én tartották a Lányok Napja nevű rendezvényt, melynek célja, hogy a lányok pályaválasztása ne függjön korábbi beidegződésektől, és az arra nyitottak karriert építhessenek a nők számára ma még talán tabunak számító mérnöki, informatikai területen - írja a szervezők közleménye. A Lányok Napján a vállalatok, intézetek és egyetemek látják vendégül a gimnazista lányokat, betekintést engednek számukra a műszaki terület kihívásaiba. Ennek tematikus részeként rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE) közösen az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a telekommunikációs és infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos foglalkozások népszerűsítésére létrejött, Európa-szerte megtartott Girls in ICT nevű eseményt.

A Lányok Napját már 2000 óta szervezik Németországban, ahol a részvevők száma néhány éve átlépte az egymillió főt. A NaTE tavalyi közleménye említi, hogy a hasonló rendezvényeket már évek óta szervező országokban a lányok érdeklődése kimutathatóan megnőtt a K+F, a műszaki és informatikai területek iránt.

"A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek rendszeresen részt vesznek a "Lányok Napja" programsorozatban egy idő után megnő a női munkavállalók aránya, sőt vannak olyan példák, hogy a már diplomás női munkavállalók ahhoz a vállalathoz szegődnek el dolgozni, amely annak idején kedvet csinált nekik a mérnöki, informatikai pályához" - emelte ki a program lehetséges hatásait dr. Groó Dóra, a NaTE elnöke.

Magyarországon a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) munkájának köszönhetően jöhetett létre a Lányok Napja, amely a tavalyi kezdet után idénre látványos növekedést könyvelhetett el. Szoboszlai Beáta, a NaTE ügyvezetője a HR Portal kérdésére elmondta, a Lányok Napján tavaly 3 városban 13 helyszínen 262, 9-11 osztályos lány vett részt, azonban idén a számok megsokszorozódtak. A csütörtöki eseményen 16 városból 31 cég, 10 egyetem illetve egyetemi kar, 5 intézmény és egy múzeum látott vendégül diáklányokat. A cégek között szinte kizárólag az informatikai és műszaki területek legjelentősebb képviselőivel lehetett találkonzi, mint például az Audi, a Bosch, a Morgan Stanley, a Microsoft, az IBM, a Vodafone, a Magyar Telekom, a National Instruments, a Budapesti Műszaki Egyetem két kara, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja valamint a Közlekedési Múzeum.

"A szervezés szempontjából az első alkalom volt a kritikus, de nem a cégek vagy egyetemek miatt, ők nyitottak voltak a kezdetektől. A lányok elérése volt a nehezebb feladat, mert el kellett nyernünk az iskolák bizalmát, hogy elengedjék a lányokat az eseményekre. Azzal is meg kellett küzdenünk, hogy a fiúk közt felzúdulást kelthet, hogy ők kimaradtak" - emlékezett vissza Szoboszlai Beáta ügyvezető. A második alkalomra azonban beértek az erőfeszítések: a tavalyi 262 résztvevő után idén majd' 1800 lány vett részt a programokon.

A NaTE ügyvezetője azt is kiemelte, hogy a nagyvállalatokat lelkesen vállalkoztak a feladatra. Szoboszlai Beáta szerint a multikat motiválhatja az Európai Uniónak az az új indítványa, amely javasolta, hogy a tőzsdén bejegyzett vállalatok igazgatóságában legalább 30 százalékra emeljék a nők arányát. De Szoboszlai Beáta szerint a multikra egyébként is jellemző az a modernebb felfogás, amely nem feltételezi, hogy ez a javaslat inkompetens nőket akarna benyomni a vezetőségbe. Azt is kifejtette, hogy ha ezáltal elfogadottabbá vagy általánosabbá válik, hogy egy nő ül a vezérigazgatói székben, az elfogadottabbá teheti a nőket a középvezetői és mérnöki pozíciókban is.

A nők rendkívül kis aránya (bőven 10 százalék alatt) az informatikai és mérnöki területeken onnan is eredeztethető, hogy az egyetemek ilyen szakjain a nők csak elenyésző arányban fordulnak elő. Szoboszlai Beáta a BME Villamosmérnöki és Informatikai karát említette példaként, ahol a hallgatóknak kevesebb mint öt százaléka lány. Ez az intézmény pedig a magasan képzett szakemberek egyik legfőbb magyarországi keltetője, a lányok itteni alulreprezentáltsága alapján lehet következtetni, hogy milyen kevés női szakember dolgozhat. Az ügyvezető azt is megemlítette, hogy nemcsak az iparból, hanem az egyetemek diákéletéből is nagyon hiányoznak a lányok, egyetemi látogatásai során a fiúk felől is azt hallja, hogy örülnének, ha több lenne a lány.

Az egyetemi életből is hiányoznak

Klasszikus vicc, hogy a BME Schönherz Zoltán Kollégiumában 1024 lány lakik, vagyis kettő a tizediken. Ennyire azért nem súlyos a helyzet, a kollégisták elmondása szerint minden szintre jut egy-egy négyágyas lányszoba a tizennyolc emeletes épületben. Sőt, pletykálnak egy emeletről, ahol az építészek vannak elszállásolva, akiknek a fele lány. A kollégium lakója, a harmadéves Németh Balázs kérdésünkre elmondta, elsőre mindannyiuknak nagyon furcsa volt, hogy a hatalmas előadókban úgy kell keresni a lányokat, de mára már hozzászokott az állapothoz. Azt is elmondta, hogy a lányok a tanulásban egyáltalán nem lógnak ki a sorból, sőt inkább az a jellemző, hogy néhány fiú az ő hátukon - jegyzeteiken, segítségükön - támaszkodik.

Az egyetemi rendezvények sarokpontja, hogy tömegesen kell lányokat meghívni ahhoz, hogy ne cserkésztáborra emlékeztessen az esemény. A BME Villamosmérnöki és Informatikai kar diákéletének szervezői komoly erőfeszítéseket tesznek a nemi egyensúly megteremtéséért. Egyrészt egész kampányokat szerveznek a lányok meghívására, például a híres Schönherz kupa egyik feladata az, hogy minél több lányt kell meghívni a kollégium bulijára. Csak az ér pontot, aki meg is jelenik. Másfelől klasszikusan nőies karokkal működnek együtt, például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karával közösen tartanak minden ősszel ökörsütést - történetesen interjúalanyunk is itt lelt párra. Balázs szerint azonban érezhető, hogy évről évre több a lány a villamosmérnöki karon - bár az újabb évfolyamon mért 8 százalékos arány még mindig nagyon kevés.

Az is jellemző, hogy a diákok a karon egyetemi pályafutásuk alatt mindössze 3-4 női tanárral találkoznak. Balázs elmondta, hogy tipikusan elméleti témákról tartanak órát, és valójában meglepődött, amikor gyakorlati, mérnöki munkához közel álló kurzuson női oktatóhoz került, akit egyébként kifejezetten jó tanárnak tart. Megszólalóink egyöntetűen azt mondták, hogy az oktatók tekintélyét, elismerését a hallgatók között cseppet sem befolyásolja a nemük.

Susánszky Eszter szintén harmadéves mérnök informatikus hallgató a BME-n, mobil infokommunikáció szakirányon tanul. Kérdésünkre, hogy szerinte mi tarthatja vissza a gimnazista lányokat a mérnöki szakoktól, elmondta, hogy sok az előítélet a hallgatókkal kapcsolatban, egészen pontosan "kívülről úgy tűnhet, hogy kockákkal és pattanásos, szocializációra képtelen fiúkkal van tele az iskola", holott szerinte közel sem ez a helyzet, és ő jó társaságra talált a tankörtársaiban. Az is riasztó, hogy távolról nagyon nehéznek tűnhet a tananyag, ám ezt a tévhitet csupán az ismerethiány táplálja, Eszter teljesíthetőnek tartja a követelményeket. Szoboszlai Beáta, a NaTE ügyvezetője szerint Európában általános, hogy a lányok félnek az informatikától, és azt hiszik, hogy a matek a fiúknak való.

A 28 éves, mérnök informatikus végzettségű Buga Zsófia elmesélte, hogy sokan kételkedtek benne, amikor elhatározta, hogy mérnök lesz. Azt mondogatták, hogy nem fogja bírni az egyetemet, és hogy a mérnök pálya nem lánynak való. Elhatározta, hogy megmutatja, sikerül a képzési időn belül befejeznie az egyetemet. Elmondása szerint még most is sokan hitetlenkednek, hogy sikerrel járt és a szakmában is elboldogul. Az édesanyja is féltette, hogy túl nagy fába vágta a fejszéjét, de a szintén informatikus apa bízott a lányában.

Zsófia karrierjét a szakdolgozati konzulense indította be. Az üzleti informatikus szakirányon tanuló lánynak a Praktikernél ajánlottak adatbányász munkát, vásárlói kosarak elemzésével foglalkozott, erre írt kódokat. Később a Vodafone csábította el hasonló feladatra, bár jelenleg a marketinghez közelebb álló feladatot végez. Zsófia elmondása szerint az üzleti világban sohasem érzékelte, hogy "fiúnak kellene lennie". Az egyetemi karrierje során azonban találkozott olyan idősebb oktatóval, aki megjegyezte, örül neki, hogy vannak lányok az óráján, de figyelmeztetett: az informatika férfi szakma. Megint más szívesen fogadta a lányok jelenlétét, sőt az ő arcát még az előadáson is meg tudták jegyezni a tanárok, nem kellett bizonygatnia, hogy bejárt az órára.

Zsófia szerint is az ismerethiány miatt nem jelentkeznek a lányok mérnöki szakokra. Azt hihetik, hogy férfias szakma, pedig nőiesebb vonalai is vannak - például ő az emberek vásárlási szokásait elemezte, most pedig marketinges feladatokat is végez, illetve nem kizárólag a számítógép előtt tölti a munkaóráit.

A BME Villamosmérnöki és informatikai karának PR vezetője, Dallos Györgyi elmondta, hogy a BME második alkalommal vesz részt a Lányok Napja programban, 2013-ban 3 kar ajánlott programot: Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Kar. Jellemzően azok a karok vesznek részt, ahol az egyetemi átlaghoz képest alacsony a lányok aránya - a BME VIK-en az átlag 5 százalék, de tavaly az új felvettek között már 8 százalék volt a lányok aránya, míg ez a gazdaságtudományi, építész, vegyész szakokon akár 50 százalékot is elérhet.

Dallos Györgyitől megtudtuk, hogy a Lányok Napja mellett a középiskolákat is közvetlenül felkeresi a kar roadshow keretében, ahol az előadók között mindig van nő, s a középiskolásoknak és a gólyáknak készített kiadványokban mindig külön, célzott írások szólnak lányoknak. Dallos szerint a BME végzősei közül a lányok és a fiúk elhelyezkedései esélyei között nincs különbség, hisz a műegyetemi diploma jó belépő a munkaerőpiacra. A VIK hallgatói a végzés után 3 hónapon belül találnak állást.

A BME VIK PR vezetője elmondta, vállalati HR vezetők többször jelezték, hogy hatékonyabb és eredményesebb azokban a kutatócsoportokban a munka, ahol kiegyenlített a nemek aránya, de legalábbis vannak női kutatók a csapatban - hasonló tapasztalatról számolt be a cég közleményében a Morgan Stanley toborzási vezetője, Váradi Judit is.

A nagyvállalatoknál várják a női mérnököket, mégis kevesen vannak

Egy ipari automatizálással foglalkozó cég HR-ese (aki azt kérte, hogy ne említsük a vállalat nevét) elmondta, hogy náluk a körülbelül 25 fős mérnökcsapatnak hozzávetőleg 5 női tagja van, vagyis kiemelkedően magas 20 százalék körüli az arányuk. Ezek a nők többnyire vegyészek és épületgépészek, akik kifejezetten férfiasnak tartott területen dolgoznak, az építkezésekre is kijárnak és tökéletesen megállják a helyüket. A HR-es szerint a csapatoknak kifejezetten jót tesz, ha bekerül egy-egy nő, mert új szemléletet, új prioritásokat hozhat a csapatba, az ő területükön pedig nagyon hasznos a többféle látásmód. Szerinte a közösségnek is mozgatórugói ezek a nők, mindamellett, hogy szakmailag ugyanolyan felkészültek, mint férfi kollégái. Vezetői szinten ennél a cégnél nem találunk mérnöknőt.

A Vodafone-nál a programokkal kapcsolatban elmondták, hogy a nap folyamán a lányok megismerkedtek a technológiai területen dolgozó női munkatársainkkal, akikkel arról beszélgettek, hogy épül fel egy mobilhívás. Itt elsősorban a technológiai háttérről és a terület feladatairól volt szó. A Discover Program egyik frissdiplomása is bemutatkozott, ő azokról a kihívásokról és sikerekről beszélt, amiket a területen tapasztalt. A lányok személyes élménnyel is gazdagodhattak: ellátogattak az irodaház tetején lévő bázisállomáshoz és a Vodafone laborjához is.
A Vodafone Magyarország is szervezett programokat a lányoknak, náluk a technológiai területen, ahol főként informatikusok és mérnökök dolgoznak, jelenleg 10 százalékos a nők aránya, és továbbra is a férfiak jelentkezése dominál, de egyre több pályázat érkezik női jelöltektől.

A vállalatnak stratégiája is van a nők arányának növelésére. A céljuk, hogy minden évben egy fővel növeljék a női közép- és felsővezetők számát a technológiai területen. Ennek érdekében többféle módon támogatják a női munkatársakat abban, hogy idővel egyre nagyobb felelősséget vállalhassanak. Egyrészt folyamatosan tájékoztatják őket a lehetőségeikről, valamint belső vállalati képzéseket is biztosítanak számukra. Másrészt a kommunikációs osztály fontosnak tartotta kiemelni kismama és mentor programjukat is.

A Morgan Stanleytől megtudtuk: a pénzügyi szolgáltató budapesti IT részlegének jelenleg 15 százaléka nő. Ők 3 éve megalakították a "Women in IT" csoportot, amelynek egyik fontos célja az informatikai karrier népszerűsítése a középiskolás és egyetemista lányok körében. "Az IT karrier egy valós lehetőség a lányok előtt, mint a saját példám is mutatja" - mondta Terge Zsuzsa, a Morgan Stanley egyik vezető szoftverfejlesztője a cég közleménye szerint. "A Morgan Stanley-nél nagyszerűen együtt tudnak dolgozni nők és férfiak, a vegyes környezet pozitív hatással van az eredményekre. A női munkavállalók minden segítséget megkapnak, hogy összeegyeztethessék a karriert és a gyermekvállalást. A kollégák folyamatosan tartják a kapcsolatot az otthontartózkodó kismamákkal, akik minden szakmai és emberi segítséget megkapnak, hogy a kiesett időszak után zökkenőmentes legyen a visszatérés" - tette hozzá Terge Zsuzsa.

A magyarországi Microsoft lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a Lányok Napján próbálják elérni a középiskolás lányokat, hanem megszervezik a DigiGirls programot is, melynek lényege, hogy valós női karrierutak megismerésén keresztül enged bepillantást a Microsoft mindennapi életébe. Szeretnének képet adni arról, milyen nagy lehetőségek rejlenek az informatika világában.

Másrészt egyik legsikeresebb programjuk a 2011 tavaszán indult az 'Opening Windows - Női Karrierek' rendezvénysorozat, mely mára több mint 400 nőt mozgósít. Célja, hogy exkluzív fórumot teremtsen az informatikai területen dolgozó, a terület iránt érdeklődő, vagy egyszerűen karrierjükkel és női szerepükkel tudatosan foglalkozó nők számára.
Az elmúlt 3 évben növekvő tendencia mutatkozik a női munkavállalók arányában - ez az érték jelenleg 20 százalék, a felsővezetők körében pedig 45 százalék a Microsoftnál. A cég tudatos utánpótlás-tervezési programjának és a recrutiment stratégiának is szerves része ennek a fejlesztése.

A politika is megszólalt az esemény kapcsán. Szalai Piroska, a nők foglalkoztatásáért felelős kormánybiztos az Európai Parlamentben vett részt a Girls in ITC - "Nők az infokommunikációban" rendezvényén. Az MTI-nek elmondta: a kormánynak fontos, hogy bővüljenek a nők lehetőségei a területen. Szalai úgy tudja, hogy ebben az ágazatban a női foglalkoztatás 12 százalékkal nőtt 2012-ben Magyarországon.

Megosztott felelősség = több gyerek

A nők karrierépítésével kapcsolatban feltétlenül előkerül a gyermekvállalás kérdése. Szoboszlai Beáta, a Lányok Napját szervező NaTE ügyvezetője szerint, amíg van lehetőség három évig otthon maradni a gyermekkel, és ezt ez időt nem kötelező megosztani az apával, vagyis a gyermekvállalással járó feladatok elsősorban a nőkre, és nem a teljes családra hárulnak, addig nem történhet gyökeres változás a nők foglalkoztatásában. Minél képzettebb a nő, annál nagyobb a gyerekvállalás áldozati költsége, annál többet veszít karrierje feladásával. A magyar kismamáknak gyakran nehéz a visszatérés a munkaerőpiacra a gyes lejárta után. Sokan újabb gyereket vállalnak, mások végleg a háztartásnak, gyereknevelésnek szentelik a napjaikat. A NaTe ügyvezetője szerint a részmunkaidős foglalkoztatás és a job sharing, egy-egy pozíció megosztásának elterjedése is sokat lendítene a nők helyzetén, de ez sem történhet meg addig, amíg az adminisztrációs és adóköltségek ezt veszteségessé teszik a vállalatok számára.

Egy korábbi cikkben Vajta László, a BME VIK dékánja azt mondta: "nem merném állítani, hogy az informatika nőies szakma, de azt vakon hiszem, hogy a hölgyeknek is nagyszerű választás. Jóllehet másodlagos, ám korántsem elhanyagolható szempont, hogy az informatika, technológiáját tekintve, ideálisan alkalmas a távmunkára. Ha tehát egy lány már a pályaválasztáskor gondol a jövőre, a családalapításra, ezt is érdemes mérlegelnie."

Egyszer a "nőies szakma" előítéletét is szeretnék lebontani

Szoboszlai Beáta elmondta, hogy német mintára a Boys' Dayt is meg szeretnék rendezni, amely a történelem jelen állása szerint nőiesnek számító tanári, szociális és egészségügyi pályát népszerűsítené a fiúk körében. Ezzel azonban még kivárnak néhány évet, amíg a társadalom kicsit nyitottabbá válik az ötletre. Egyébként is törekszenek arra, hogy a kényes témának számító gender kérdésekkel óvatosan bánjanak, vagyis arra, hogy túl merész kezdeményezésekkel ne keltsenek visszatetszést a tradicionálisnak számító magyar társadalom és politika szemében. Persze könnyebbnek tűnik a magas presztízsű, jól jövedelmező mérnöki pálya felé terelgetni a lányokat, mint a fiúkat a presztízsét vesztett tanári pálya felé. Szoboszlai szerint azonban számítani lehet arra, hogy ha egy szakmában újra több férfi fog dolgozni, annak automatikusan nőni fog az elismertsége is.

A Nők a Tudományban egyesület egyébként nem kap állami támogatást, az egy százalékos befizetésekből és szponzoraik segítségével szervezték meg a programokat és hozták létre az esemény honlapját, ami regisztrációs felületként is szolgál az eseményekhez.
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár