Megjelent: 7 éve

Így értékelje a munkavállalókat

Akár a negatív, akár a pozitív visszajelzések motiváló erővel hatnak a munkavállalókra: amit jól csinál, abban megerősödik, amit nem jól csinál, abban igénye lesz a változásra. A visszajelzések hiánya demotiváló, a motivációját vesztett munkavállaló pedig nem lesz termelékeny. Ugyanakkor az értékelések tiszta vizet önthetnek a pohárba, hatásukra vezetői döntések megalapozottabbakká válnak, a szervezet pedig sikeresebbé.

Egy jól kidolgozott és rendszeres értékelési rendszer jó a munkavállalónak, mert elősegíti fejlődését, helyre teszi önbecsülését ugyanakkor jó a munkáltatónak is, mert ezáltal, növekszik a hatékonysága. Amennyiben rendszeres értékelések zajlanak egy szervezetben, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ki segíti, és ki hátráltatja a szervezetet, kik az értékes munkavállalók, és kik azok, akik csak balanszként lógnak a cégen.

Egy értékelési rendszer bevezetése során számos tényezőre figyelni kell. Az értékelés nem lehet személyeskedő, nem sérthet személyiségi jogokat, valamint nem lehet olyan tényezőket értékelni, amelyek nem függenek össze a munkavégzéssel.

Hasonlóan felkészültnek kell lenni az értékelések lebonyolításánál is. Az értékeléseknek rendszeresnek kell lenniük, ugyanakkor nem lehetnek túl gyakoriak: 1-2 hónap alatt nem következik be érdemi fejlődés, másrészt a túl gyakori értékelések inkább zaklatásnak tűnnek. Mindenkit értékelni kell, és lehetőleg mindenkit (munkakörtől, beosztástól és hierarchia-szinttől függetlenül) ugyanazon szempontok alapján. Az értékeléseket úgynevezett "értékelő-fejlesztő" beszélgetések során kell a munkavállalókkal megbeszélni. Nem fordulhat át hibáztatásba, a cél a munkavállaló segítése, fejlesztése, nem pedig a stresszelése, földbe döngölése. Nem értékelhetünk csak egy-egy kollégát, mert ebben az esetben az értékelés könnyen zaklatássá válik, és alkalmas lesz arra, hogy az adott munkavállalót megalázzuk, vagy vele valamilyen –pozitív vagy negatív- megalapozatlan kivételt tegyünk.

Felmerül a kérdés, hogy ki értékeljen? A legelterjedtebb megoldás az úgynevezett 180 fokos értékelés. Ebben az esetben felülről lefelé, mindenki az alá közvetlenül beosztottakat értékeli. Ennél fejlettebb szervezeti kultúra esetén érdemes lehet az úgynevezett 360 fokos értékelések bevezetése, amelyek során nem csupán a vezető értékel, hanem a kollégák és a beosztottak is.

A nem megfelelően átgondolt munkavállalói értékelések számos veszélyt hordozhatnak. Ha a folyamat hibáztatássá fajul, a munkavállalók nem várni fogják, hanem rettegnek majd tőle. Ha az értékelő nem tud elvonatkoztatni a személyes prekoncepcióitól, akkor inkább vélemény-nyilvánítás, ítéletalkotás lesz belőle, mintsem értékelés. Célszerű törekedni arra, hogy lehetőség szerint objektív szempontok szerint értékeljünk, azonban bizonyos fokig megjelenhet benne az értékelő szubjektív ítélete is, azonban az objektív és a szubjektív elemeket megfelelő arányban kell szerepeltetni az értékelésben. Minél nagyobb a szervezet, az értékelésnek annál objektívebbnek kell lenniük, az objektivitást elősegíti, ha a munkakörök pontosan meg vannak tervezve, a szervezet egy tudatos tervezési folyamat eredményeképpen épül fel. Minél nagyobb és minél versenyképesebb a szervezet, annál valószínűbb, hogy a veszteségek – átfedések és hiányok – elkerülése érdekében a szervezet pontosan meghatározott keretek közt tervszerűen van felépítve, a pontosan meghatározott munkaköröket pedig olyan személyekkel töltjük be, akik képesek az adott munkakört betölteni, és eredményességüket, megfelelőségüket a munkakörhöz meghatározott KPI-kel mérjük. A KPI-k (Key Performance Indicators, Kulcs Teljesítménymutatók) meghatározása az értékelési rendszer alapja. Ebben határozzuk meg, hogy tulajdonképpen mit is várunk az adott munkavállalótól, mi alapján fogjuk megítélni, hogy ő jól, vagy rosszul végezte a munkáját. Amennyiben az adott munkavállalóra, adott munkakörre nem állapítottuk meg ezeket a mutatókat, addig az értékelés jó eséllyel csupán személyeskedés, az értékelő tényekkel alá nem támasztott szubjektív véleménynyilvánítása lesz, mely nem motiválni, hanem ellenkezőleg, demotiválni fogja a munkavállalókat.

Hoffmann Gábor Csaba
Munkajogi- és HR-tanácsadó
EU-Jobs Kft.
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mennyit keres egy raktáros vagy egy értékesítő az Euronics-nál?

A műszaki kereskedő átlagosan 7 százalékkal emelte a béreket, szinte minden munkakörben. Teljes cikk

Ezt kérdezik a nagy tanácsadócégek állásinterjún

Sokan szeretnének bejutni a legnagyobb könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadással foglalkozó cégekhez, ami azonban nem könnyű, hiszen nagy a... Teljes cikk

Krónikus betegek és fogyatékkal élők: rejtett érték az álláspiacon

Magyarországon még mindig számos előítélet övezi a krónikus betegek vagy a fogyatékkal élők munkavállalását, holott a súlyos látássérültek... Teljes cikk