Megjelent: 6 hónapja

Így javítaná az Európai Bizottság a digitális platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeit

Intézkedéscsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása és az unióban működő digitális platformok fenntartható növekedésének támogatása érdekében.

Napjainkban több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkavégzési platformokon keresztül az EU-ban, 2025-re pedig várhatóan a 43 millió főt is eléri a számuk. E dolgozók túlnyomó többsége valóban önfoglalkoztató, de a becslések szerint 5,5 millióan helytelelenül kerültek ebbe a kategóriába. 2016 és 2020 között a platformgazdaság bevételei közel az ötszörösükre, becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra nőttek.

A digitális munkavégzési platformok új lehetőségeket teremtenek a vállalkozások, a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára, továbbá javítják a fogyasztók szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az új munkamódszerek azonban új kihívásokkal is járnak. Nehezebbé vált az emberek foglalkozási viszonyának helyes besorolása, ami egyes esetekben nem megfelelő szintű munkavállalói jogokat és szociális védelmet eredményezett. Emellett az algoritmusok használata a platformalapú munkavégzésben kérdéseket vethet fel az elszámoltathatósággal és az átláthatósággal kapcsolatban.

Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a digitális munkavégzési platformokon keresztül dolgozók élhessenek az őket megillető munkavállalói jogokkal és szociális juttatásokkal. A munkavállalók az algoritmikus irányítás (azaz a munkahelyi vezetői funkciókat támogató vagy felváltó automatizált rendszerek) használata tekintetében is további védelmet kapnak.

Az egységes uniós szabályok nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és ezáltal lehetővé teszik a digitális munkavégzési platformok számára, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac gazdasági potenciálját és az egyenlő versenyfeltételeket.

A javasolt irányelv egyik célja annak biztosítása, hogy a digitális platformokon keresztül munkát vállaló személyek a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal rendelkezzenek.

Az irányelvjavaslat felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek alapján ellenőrizhető és megállapítható, hogy a platform munkáltatónak minősül-e. Ha a platform legalább két kritériumnak megfelel, akkor jogilag vélelmezhető, hogy munkáltató. Ezért ilyen esetben a platformon keresztül munkát végző személyeket megilletik a munkavállalói státusszal járó munkaügyi és szociális jogok.

A munkavállalónak minősülő dolgozók számára ez a minimálbérhez való jogot (amennyiben az adott tagállamban van minimálbér), a kollektív tárgyalással, a munkaidővel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogot, a fizetett szabadsághoz való jogot, valamint a munkahelyi balesetekkel szembeni hatékonyabb védelmet, a jobb munkanélküliségi és betegségi ellátást, illetve öregségi nyugdíjat jelenti.

A platformoknak jogukban áll megtámadni vagy megcáfolni ezt a minősítést, de ilyen esetben a munkaviszony hiányának bizonyítási terhe rájuk hárul. A Bizottság által javasolt egyértelmű kritériumok tehát erősítik a platformok jogbiztonságát, csökkentik a perköltségeket és megkönnyítik az üzleti tervezést.

Az irányelv növeli az algoritmusok digitális munkavégzési platformok általi használatának átláthatóságát, biztosítja a munkakörülmények tiszteletben tartásának emberi nyomon követését, és jogot biztosít az automatizált döntések megtámadására. Ezek az új jogok a munkavállalókat és a valódi önfoglalkoztatókat egyaránt megilletik.

A nemzeti hatóságok gyakran nehezen férnek hozzá a platformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz. Ez különösen akkor bonyolult, ha a digitális munkavégzési platformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi.

Javaslatával a Bizottság nagyobb átláthatóságot fog biztosítani azáltal, hogy tisztázza a nemzeti hatóságok felé fennálló munkabejelentési kötelezettségeket, és fel fogja kérni a platformokat, hogy tegyék elérhetővé a nemzeti hatóságok számára a tevékenységeikre és a platformokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó kulcsfontosságú információkat.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és az összes érintett szereplőt, hogy terjesszenek elő konkrét intézkedéseket a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása érdekében. A cél a digitális átállás előnyeinek kiaknázása és az európai szociális piacgazdaság védelme. Az EU emellett jó példával kíván elöl járni, és szeretne hozzájárulni a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális szabályozás kidolgozásához. Erre azért van szükség, mert a platformok határokon átnyúló módon működnek, tehát határokon átnyúló szabályozási megközelítést tesznek indokolttá.

A Bizottság egyben nyilvános konzultációt is indít egy iránymutatás-tervezetről, amely az uniós versenyjognak az egyéni önfoglalkoztatók, azaz az olyan személyek kollektív szerződéseire történő alkalmazásáról szól, akik teljes mértékben önállóan dolgoznak, és másokat nem foglalkoztatnak.

Az iránymutatás-tervezet célja, hogy jogbiztonságot teremtsen, és biztosítsa, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza egyes, viszonylag hátrányos helyzetű (például egyenlőtlen alkupozícióval rendelkező) önfoglalkoztatók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kollektíven javítsák munkakörülményeiket, beleértve a javadalmazást is. Az iránymutatás-tervezet mind az online, mind az offline helyzetekre kiterjed.

„Mivel egyre több munkahely jön létre a digitális munkavégzési platformok révén, tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk mindazok számára, akik ilyen munkából tesznek szert jövedelemre. Irányelvjavaslatunk elő fogja segíteni, hogy a platformokon keresztül dolgozó színlelt önfoglalkoztatókat a megfelelő foglalkoztatási státuszba sorolják, ily módon biztosítva számukra az ezzel járó összes szociális jogot. A platformokon tevékenykedő valódi önfoglalkoztatók a jogállásukkal kapcsolatos fokozott jogbiztonság előnyeit élvezhetik majd, továbbá új biztosítékok lépnek életbe az algoritmikus irányítás buktatóinak elkerülésére. Ez fontos lépés a digitális gazdaság szociális szempontjainak erősítése terén" - mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „A digitális munkavégzési platformok fontos szerepet játszanak gazdaságunkban, mivel innovatívan működnek, munkahelyeket teremtenek és segítenek kielégíteni a fogyasztói keresletet. Ennek az üzleti modellnek a középpontjában maguk az emberek állnak, akiknek joguk van a tisztességes munkakörülményekhez és a szociális védelemhez. Ezért ma új szabályokat terjesztünk elő a digitális munkavégzési platformokkal kapcsolatos jogbiztonság erősítése és a platformgazdaságban dolgozók jogainak védelme érdekében, hogy mindenki a lehető legjobban ki tudja használni a platformokban rejlő lehetőségeket.”

„A lehető leginkább ki kell aknáznunk a digitális platformok munkahelyteremtő potenciálját. Ugyanakkor arról is gondoskodnunk kell, hogy ne bizonytalan munkaviszonyok, hanem minőségi foglalkoztatást kínáló munkahelyek jöjjenek létre, ahol a platform-munkavállalók biztonságban és kiszámítható körülmények között dolgozhatnak" - tette hozzá Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

A jogalkotási eljárás következő szakaszában az Európai Parlament és a Tanács megvitatja a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló bizottsági irányelvjavaslatot. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

 

  • 2022.05.27Lean Fórum – Digitális Transzformáció Konferencia A program kialakítás alatt. A képzésre jelentkezés a jegyek menüpont alatt, vagy a következő telefonszámon: 06-1-201-1237 Részletek Jegyek
  • 2022.05.30AmCham HR Dream Day – motiváció és megtartás Találkozzunk a Kopaszin, ahol a Gallup londoni partnere beszél a nemzetközi HR trendekről, a legelismertebb hazai szakértőkkel együtt gondolkodunk motivációról, megtartásról, produktivitásról és adatvezérelt HR megoldásokról. Részletek Jegyek
  • 2022.07.21 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Öt év alatt kétszeresére nőttek az irodák kialakítási költségei

Az épületgépészeti és a bútorasztalos munkák drágultak a legnagyobb mértékben. Teljes cikk

A home office és a hibrid éra ellenére is töretlen az irodaházak népszerűsége

A pandémia ellenére is az irodaházak uralták a magyarországi kereskedelmi ingatlanpiacot, míg a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ingatlanok iránt... Teljes cikk

Nem lesz tartós a hibrid munkavégzés - ezt gondolja a Google volt HR vezetője

Laszlo Bock, a Google volt HR igazgatója szerint a hibrid munkavégzés 3-5 évig fog tartani, utána pedig visszatérnek a dolgok a pandémia előtti... Teljes cikk