Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 1 éve

Így old meg valódi problémákat a Design Thinking

Hogyan lesz egy jó ötletből megvalósulás? Hogyan lehet egy szervezetben feltárni és megoldani a valódi problémákat? Mi van például amögött, ha egy cégnek nem sikerül megtalálni, bevonzani a fiatal, digitálisan is képzett munkaerőt? Ebben segít a Design Thinking módszertana. Hogyan is? Gere Péter innovációs tanácsadó, mentor, a téma szakértője ad betekintést.

A Design Thinking segítségével az emberek és szervezetek meg tudják oldani saját problémáikat, egy nagyon erős módszertani támogatással, bevonva a folyamatba a kollégákat, ügyfeleket, érintetteket, és bár lehet, hogy a vezetőt váratlan információkkal szembesíti, hatékonyan azonosítja a problémát, és indirekt módon még a szervezeti kultúrára is hat, hangsúlyozza Gere Péter, Senior Design Thinking coach. Amivel például annak is a végére lehet járni, hogy mi blokkolja a vállalati innovációt.

Miért történik az, hogy az esetek 90%-ában a jó ötletek elhalnak, nem valósulnak meg? A probléma általában abból fakad, hogy a helyzetek túlzottan komplexek, túlzottan sok összetevővel és érdekelttel, ami nem meglepő a mai VUCA („Volatility” = változékonyság, „Uncertainty” = bizonytalanság, „Complexity” = komplexitás, „Ambiguity“ = kétértelműség) világban. Ugyanakkor a módszertan lényege, hogy le kell csupaszítani a szituációt, megtalálni azt a két-három kulcsproblémát, aminek a gyors, hatékony megoldása áttételesen az egész helyzetre, folyamatra, szervezetre hathat.

A látszólagos probléma mögé kell tekinteni


Egy a szakembert felkereső cég számára komoly toborzási kihívást jelentett az olyan fiatalok megtalálása, akik digitálisan fogékonyak, tehetségesek. Elsőként tisztázni kellett, hogy egyáltalán mit jelentenek a kritériumok: Mit jelent számukra a fiatal? Mit a digitális fogékonyság? Aztán a folyamat során kiderült, hogy tulajdonképpen olyan frissen végzett, gazdasági irányból érkező fiatalok lennének a célcsoport számukra, akik nyitottak digitális transzformációban való részvételre.
A Design Thinking a problémák ügyfél- és felhasználó-központú megoldását jelenti. A design-tevékenység a múlt század vége felé egyre nagyobb teret nyert, emellett a szervezetek is tervezőként, ill. a változások alakítóiként kezdtek magukra tekinteni. Így indult el a Design Thinking megalkotása és elterjedése. Egy amerikai design ügynökség, az IDEO dolgozta ki a Stanford Egyetemmel együtt a módszertanát.
Ugyanakkor arra is fény derült, hogy ezek a fiatalok nem ismerik az adott céget, mert nincs jelen azokon a közösségi és egyéb platformokon, ahol ők; egyszerűen nem látható számukra. A valódi probléma tehát nem a fiatalok megtalálása volt, hanem az, hogy fel kell kerülni az ő térképükre, ahol a vezetés elgondolásával szemben valójában nem szerepelt a cég. Emellett ki kellett rántani a vállalatot és a menedzsmentet a komfortzónából, és választ kellett találni arra, hogyan lehet a munkájukat projektekben reprezentálni, hogyan lehet mindezt megmutatni a fiataloknak, akik elsősorban már nem munkahelyet, hanem közösséget keresnek. Tudatosítani kellett, hogy más típusú jelenlétre van szükség, mint korábban. Gere Péter szerint ezért nagyon fontos egy Design Thinking folyamat során a vezetői elkötelezettség, mert gyakran előfordul, hogy a probléma feltárása során egészen mást találnak, mint amire számítottak. Ennek elfogadásához pedig egyértelműen szükséges a vezető nyitottsága.

Gere PéterGere Péter, GP Inno-Consulting


Szakaszok


1. A módszertan lényege, hogy mélyre igyekszik menni a problémák megértésében. A szakember szerint az idő felét a probléma feltárása (első három szakasz) jelenti. Először is - a hatáskör szakaszban - el kell távolodni egy picit az aktuális dilemmától, bármilyen égető. Meg kell nézni, hogy mindenki számára ugyanaz-e a gond, kinek a számára kell megoldást találni. Mögé kell nézni, majd a rendelkezésre álló eszközrendszerrel megoldani.

2. Ha azonosítottuk a problémát, jön az megértés (empátia) szakasza, amikor azt kell - gyakran kvalitatív módszerekkel a kollégák, ügyfelek, érintettek bevonásával felmérni -, hogy mindez a célcsoportnak mit jelent, milyen a motivációs szint a változásra - vagy éppen mire van szükség. Fontos képesség, amit itt lehet gyakorolni, hogy belehelyezkedünk a másik gondolkodásába.

3. A harmadik a fókuszálási szakasz, amikor a sok megértésből, a feltárt problémákból kidolgozzuk, hogy min kell valójában változtatni, miben lehet nagyot lépni. Itt komoly szerepe van a megérzésnek, hogy mely kulcskérdések kezelésének lehet nekifogni hatékonyan. A komplexitás miatt a feltárt tényezők 70%-ával nem lehet foglalkozni, de valahol el kell kezdeni, méghozzá minél gyorsabban, hogy valamilyen kézzelfogható eredményre jussunk, hangsúlyozza a Design Thinking coach. Az agilitás egyik alapelve, hogy „start small, but start”. Vagyis kezdd kicsiben, de kezdd el. Az egész világot nem lehet megváltani, de egy-egy dologban lehet érdemben előre jutni.

4. A megoldási szakasz (második három szakasz) elindításánál érdemes minél nagyobb merítéssel dolgozni, vagyis bátorítania kell a folyamat facilitátorának a résztvevőket, hogy minél tágabb megoldási lehetőségekben gondolkodjanak, az sem baj, ha ezek kifejezetten radikális dolgok. Az ötletelésből ki kell venni a gátakat, mint például a költségvetés vagy egyéb akadályok. Ezeket később le lehet hozni a realitás szintjére, ugyanakkor éppen a szabadon engedett ötletek, a komfortzónából kilépés segíthet out of the box megoldásokat találni. Utána újra össze lehet zárni a folyamatot, leszűkíteni a lehetőségeket, kiválasztani a legjobbnak tűnő megoldást, amit ez után ki is kell próbálni.

5. Meg kell építeni, majd el kell kezdeni működtetni a prototípust,...

6. majd tesztelni. Ha ugyanis itt kiderül, hogy valami a folyamat során nem volt jó, akkor vissza lehet lépni a korábbi szakaszokhoz. Ennek kapcsán fontos, hogy nem szabad beleszeretni egy-egy ötletbe, megoldásba, hiszen ha nem működik megfelelően, akkor el kell engedni.

Végül jön az utolsó, de bizonyos értelemben a legfontosabb lépés, a bevezetés. Ugyanis, ha egy ilyen agilis munkát, amit egy Design Thinking folyamat jelent, nem követ valódi változás, bevezetés, akkor a benne résztvevők elveszítik a hitüket nem csak az eszközben, hanem gyakran a vezetőben is. Ezért a vezetői nyitottság nagyon lényeges, hogy bármi is a vezető előzetes feltételezése, szembesülni tudjon a folyamat során feltárt eredményekkel, és beálljon a szükséges változások mögé.

Gere Péter munkábanGere Péter munkában
Kis befektetéssel, jelentős eredmény
Gere Péter egy iskolai példát hozott. Az iskola igazgatója, amely megkereste, azt szerette volna elérni, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat az iskolában, hatékonyabban tanuljanak. A helyzet feltárása során az igazgató meglepetésére kiderült, hogy nem az oktatás módszertanával vagy az oktatókkal van a diákoknak a legnagyobb baja, hanem az iskolai környezettel.
Gere Péter innovációs tanácsadóként és Design Thinking coachként dolgozik magyar és külföldi vállalatokkal, szervezetekkel és egyetemekkel. Célja a kreativitás és innovációs készség, az ügyfélközpontúság, ügyfél- és munkavállalói élmény és agilis problémamegoldás támogatása.
Nagy többségük azt mondta, hogy sokkal jobban tudnának tanulni, ha a környezet jobban hasonlítana az otthonukra. Ez aránylag kis befektetéssel megoldható környezetmódosítás, az osztálytermeket kellett átrendezni. Azonban, ha az igazgató ragaszkodik az eredeti prekoncepcióihoz és nem hajlandó a változtatásra, akkor az egész folyamat kudarccal végződhet, ráadásul a diákok úgy érezhetik, hogy az ő véleményük nem számít.

Egy cégnél szintén a munkakörnyezet volt az egyik jelentős probléma. Az ötletelésből az derült ki, hogy milyen jó az atmoszférája egy sörkertnek, amit jó lenne megvalósítani a munkahelyi mindennapokra szabva (extrém ötlet). Végül a folyamat során kiderült, hogy a munkavállalóknak nem a sörre vagy éppen a tárgyi feltételekre volt igazán igényük, hanem a hangulatot szerették volna megvalósítani, amit sörcsapok nélkül, beszélgetős, babzsákos sarkokkal meg lehetett oldani (realitás).
A szervezetekben hasonló módon fel lehet tárni a fájdalmas pontokat, újra keretezni a recruitment folyamatot vagy éppen a kommunikációt, ha éppen azt nem tartják elég hatékonynak a kollégák. Kialakítani az ideális meeting kultúráját, termékeket, szolgáltatásokat, ügyfélfolyamatokat fejleszteni vagy stratégiát alkotni. A folyamat abban is segítséget jelent, hogy ne silókban gondolkodjanak a vállalati területek, működjenek együtt, hiszen a változásaik hatnak egymásra. Ezért is fontos több terület és hierarchiaszint bevonása.

A Design Thinking módszer lényege, hangsúlyozta Gere Péter összefoglalóan: a komplexitás feloldása, érintettek bevonása, 2-3 kulcsprobléma/kulcsszükséglet kiválasztása, fókuszálás és megoldás.
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Május a vállalati Sokszínűség Hónapja

Egyedülálló szülők, nők, romák, kisgyermekesek, ötven felettiek, megváltozott munkaképességűek - mindenkinek kihívást jelentett az elmúlt év. ... Teljes cikk

Ingyenes tananyagokkal segíti a kkv-ket a Google

Az év végéig a Google 50 ezer magyar kis- és közepes vállalat, induló cég és magánszemély digitális fejlesztését segíti díjmentes online... Teljes cikk

A dolgozók fele kiégettnek érzi magát - így éltük meg a “Covid-évet”

A legrosszabb a bizonytalanság érzése - válaszolták a legtöbben a HR Portál friss online felmérésében, amelyben a munkavállalók a... Teljes cikk