Így vonhatják le a tartásdíjat a fizetéséből

Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér.

Mikor lehet helye levonásnak?

A Munka Törvénykönyve alapján munkabérből való levonás kizárólag jogszabály (munkavállalói adó és járulék levonás), végrehajtható határozat (bírósági, közigazgatási határozat, például gyerektartás, szabálysértési bírság, köztartozások, stb. estén.) vagy – a munkavállaló hozzájárulásával – a munkáltatói követelés kielégítése érdekében lehetséges. Ez utóbbi esetben hozzájárulás hiányában a követelést (a munkabér-előleg kivételével) csak fizetési felszólítás útján lehet érvényesíteni.

A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen letiltással a munkavállaló bankszámláján, illetve végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással is.

Miből lehet levonni?

Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér. A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott olyan jövedelem, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel (betegszabadságra kifizetett összeg, végkielégítés, bónusz, jutalom is), kivéve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat.

Milyen összeg vonható le összesen?

Általános szabály szerint a levonás maximális mértéke a nettó munkabér 33 százaléka, de egyes esetekben a levonás a munkabér 50 százalékáig is terjedhet (pl. tartásdíj, szüléssel kapcsolatos költség, tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás). Több letiltás foganatosítása esetén is legfeljebb a munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás.

Amennyiben több letiltás terheli a munkavállaló munkabérét, azokat a jogszabályban meghatározott sorrendet követve lehet levonni:

gyermektartásdíj,

jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

egyéb követelés,

a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Mentesül azonban a levonás kötelezettsége alól a munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét – jelenleg 28 500 forintot – meg nem haladó része („levonásmentes munkabérrész”), kivéve a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítésének vonatkozásában.

A nettó munkabérnek azon része esetében, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis a 142 500 forintot, 33 vagy 50 százalékot meghaladó mértékű is lehet a levonás.

A levonásmentes munkabér vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy maga a munkavállaló sem adhat „engedélyt” a munkáltatónak olyan mértékű levonásra, aminek következtében legalább ekkora összeget munkabérként nem kapna meg. Ezen rendelkezés alapja az, hogy ez az összeg a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

Tartozásigazolás

A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kötelező kiállítania egy igazolást arról, hogy milyen tartozások terhelik a munkavállaló bérét, s azokat milyen jogszabály, határozat alapján, kinek a részére kell levonni. Ezt az igazolást akkor is ki kell adnia a munkáltatónak, ha a munkavállalónak nincsen tartozása.

Új munkaviszony létesítése esetén a munkavállaló köteles a tartozásigazolást az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazoláson szereplő összeget –a letiltásra irányadó szabályok betartása mellett – a munkabérből levonni.

Köteles-e a munkáltató levonni az összeget? Igen!

A munkáltatónak tehát kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. Ezzel összefüggésben legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell az adóst a letiltásról, illetve intézkednie kell arról, hogy a munkabér kifizetésének napján a tartozás levonása megtörténjen, és az kifizetésre kerüljön a végrehajtást kérőnek. A munkáltató további kötelezettsége, hogy a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítse.

A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Abban az esetben, ha a munkáltató alkalmazottja szándékosan nem teljesíti valamely tartozás levonását, az alkalmazottat terheli a felelősség.

Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM Blog