Így befolyásolják a 2025-ös jogszabályi változások a bérszámfejtést

2025 január elsejétől a minimálbér havi összege 290.800 forintra emelkedett, ami heti szinten 66.860 forintot jelent. Ettől az évtől kezdődően napi szinten a minimálbér 13.380 forint, órabérként pedig 1.672 forinttal lehet számolni. A szakmai minimálbér, vagyis a garantált bérminimum havi összege 348.800 forintra nőtt. Heti bontásban ez 80.190 forintot, napi szinten 16.040 forintot, míg órabérként 2.005 forintot jelent.

A táppénz napi maximális összege 19.387 forint, míg a Gyermekgondozási díj (GYED) legmagasabb havi összege 407.120 forint. A járulékfizetés alsó határa 87.240 forint lett.

Ezek az adatok alapvetően befolyásolják a munkáltatók kötelezettségeit és a bérszámfejtési folyamatokat, ezért érdemes naprakészen követni a változásokat.

Változások a társadalombiztosítási járulék terén

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján 2025. január 1-jétől emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A jelenlegi havi 11.300 forintos járulék 11.800 forintra nő, míg a napi díj 380 forintról 390 forintra emelkedik.

A törvény külön kitér arra is, hogy milyen jövedelmek képezik a társadalombiztosítási járulék alapját, ha Magyarországnak nemzetközi szerződés vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában szja-előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor milyen jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

• „az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

• „a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.”

Személyi jövedelemadó emelkedések

2025. július 1-étől a családi kedvezmény összegei növekednek.

o 1 kedvezményezett eltartott esetén 66.670 Ft-ról 100.000 Ft-ra

o 2 kedvezményezett eltartott esetén 133.330 Ft-ról 200.000 Ft-ra

o 3 vagy több eltartott esetén 220.000 Ft-ról 330.000 Ft-ra emelkedik eltartottanként.

o Tartósan beteg gyermek után további 100.000 Ft összegű kedvezmény vehető igénybe.

- 2026. január 1-étől ismételten változik a családi kedvezmény összege

o 1 kedvezményezett eltartott esetén 100.000 Ft-ról 133.340 Ft-ra

o 2 kedvezményezett eltartott esetén 200.000 Ft-ról 266.660 Ft-ra

o 3 vagy több eltartott esetén 330.000 Ft-ról 440.000 Ft-ra emelkedik eltartottanként.

o Tartósan beteg gyermek után további 133.340 Ft összegű kedvezmény vehető igénybe.

2025. január 1-jétől a családi kedvezményt, az elsőházasok kedvezményét, valamint a 25 év alattiak kedvezményét csak a magyar állampolgárok, az EGT tagállamok állampolgárai, valamint a Magyarországgal határos nem EGT tagállamok állampolgárai (Ukrajna, Szerbia) vehetik igénybe.

Azok a munkavállalók, akik az év első félévében összegszerűen nyilatkoztak a családi kedvezmény igénybevételéről, 2025 második félévében módosító nyilatkozatot kell tenniük a növelt összegű kedvezmény érvényesítéséhez.

Az idei évtől a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezménye 576.601 forintról maximum havi 656.785 forintra nő.

Béren kívüli juttatások 2025-ben

A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP kártya 2025. évben laktásfelújításra is használható a számlán 2025. január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben felhasználásig utalt támogatás 50%-a.

Továbbá bővül az SZJA tv. 71§ (1a)-(1b) bekezdésében foglalt béren kívüli juttatások köre:

•  2025. január 1-től bevezetésre kerül a SZÉP kártya juttatáshoz kapcsolódó Aktív Magyarok alszámla. Az új alszámla keretösszege évi 120.000 Ft. Ezt meghaladó kifizetés egyes meghatározott juttatásnak minősül.

•  Az alszámlára való utalásról külön kell nyilatkozni (választható). Naptári fél évente maximum 60.000 Ft összegben nyilatkozhat a munkavállaló, továbbá nyilatkozni kell, hogy az előző összeg legalább 80%-a már felhasználásra került.

•  Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalónak lakhatási támogatás jogcímen adott juttatás. A támogatás mértéke évi 1.800.000 Ft, ha a jogviszony egész évben fennáll. Amennyiben a munkavállaló betölti a 35. életévét, a támogatás mértéke a keretösszeg tizenketted részének (havi 150.000 Ft) hónapokra arányosított, 35. életévében betöltése hónapjáig számított összege. A támogatáshoz szükséges a munkavállaló által bemutatott lakáscélú hitelszerződés vagy bérleti szerződés. A munkáltató az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról. A részletszabályozást még nem hirdették ki.

Új, adómentesen adható juttatások

2025. január 1-jétől adómentes lesz a munkáltató által kiosztott borravaló.

Adómentesnek minősül az a juttatás is, amelyet a magánszemély kártalanítás, kárpótlás, kártérítés, sérelemdíjként vagy vagyoni elégtételként kap, kivéve a jövedelempótló kártalanítást, kártérítést, kárpótlást és a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat.

A Magyar Államkincstár (MÁK) által kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben tanulói jogviszonnyal vagy csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai alapképzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek számára biztosított ösztöndíj is adómentessé vált 2024. december 1-jétől.

Adómentessé válik a kötött felhasználású Diákhitel II. konstrukció havi törlesztő részleteinek megfizetéséhez és akár a hitel visszafizetéséhez adott munkáltatói juttatás is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy vagy bérlet is adómentes lesz az adóévben, legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben.

Nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lesz a reprezentáció és üzleti ajándék is, ha azt a kifizető a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény vagy nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.

Szociális hozzájárulási adó változások

A 182/2024. (VII. 8.) Vészhelyzeti rendelkezés beépül a Szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe (SZOCHO tv.). Ennek értelmében a munkaerőpiacra lépő kedvezmény 2024.augusztus 1-ét követően létesített munkaviszonyra tekintettel a foglalkoztatás első évében 100%, ezt követően további 6 hónapig 50% összegű kedvezmény illeti meg a foglalkoztatót.

A munkaerőpiacra lépők utáni SZOCHO kedvezmény minden olyan egész hónapra megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.

A SZOCHO törvény 17/A.§ (1) a) pontja szerint ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója esetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti az adókedvezményt azon képzésben részt vevő személy esetében, aki a szakirányú oktatást a szakképzésről szóló törvény 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti, és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz. Ezt a szabályt először a 2024. december 31-ét követően induló képzések esetében kell alkalmazni.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményéhez kapcsolódó önköltség és alapnormatíva mértéke 2025. január 1-től:

•  Önköltség összege: 1.200.000 Ft/fő/év

•  Alapnormatíva összege: 650.000 Ft/fő/év

Munka törvénykönyvét érintő módosítások (2012. évi I. törvény)

•  2025. január 1-jétől a vendéglátó- és szállodaiparban a munkaidőkeret akár 24 hónapra (2 évre) is kiterjeszthető lesz.

•  Az a munkavállalók, akik szavazatszámláláson vesz részt, és a szavazás napján beosztása meghaladja a 8 órát, mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól 2 óra időtartamban.

•  Az apák számára gyermekük születése után járó 5+5 nap pótszabadságot a születést követő két hónap helyett négy hónapig tudják igénybe venni.

•  A szülői szabadságot, amely a gyermek 3 éves koráig 44 nap, nem kötelező a tárgyévben igénybe venni, és évközi belépés esetén sem szükséges arányosítani.

További változások

A 2010. évi LXXV törvény változásai az egyszerűsített foglalkoztatást (EFO) érintik:

•  2025. január 1. és 2025. január 31. között létesített EFO-s munkaviszony esetén a fizetendő közteher összege idénymunka esetén 1.500 Ft/nap, alkalmi munka esetén 2.900 Ft/nap, filmipari statiszta esetén pedig 8.700 Ft/nap lesz.

•  2025. február 1-től a foglalkoztatás közterhe nő. Idénymunka esetén a minimálbér 0,75%-a, azaz 2.200 Ft/nap; alkalmi munka esetén a minimálbér 1,5%-a, azaz 4.400 Ft/nap lesz. Filmipari statiszta esetében nincs változás, továbbra is a minimálbér 3%-a marad.

•  2025. július 1-től maximalizálják az egy évben egyszerűsített munkanapok számát. Egy munkavállaló az összes foglalkoztatót együttvéve maximum 120 naptári napot dolgozhat egyszerűsített munkaviszony keretében. A foglalkoztatóknak lehetőségük lesz lekérdezni a munkavállaló korábban teljesített napjait, így elkerülve a túlfoglalkoztatást.

Hatályát veszti a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet. helyébe a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet lép. Az új rendelet szerint felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

2025. január 1-jétől életbe lép a TEÁOR’25 osztályozó rendszer is.

A mulasztás miatt kiszabható bírságok növekednek 2025. január 1-jét követően:

•  Be nem jelentett foglalkoztatás esetén 1.000.000 Ft bírság szabható ki.

•  Bejelentési kötelezettség hibás, hiányos vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén a bírság mértéke 500.000 Ft.

•  Havi adó- és járulékbevallás (08-as) illetve ÁFA bevallás elmulasztása esetén, ha a vállalkozás 90 napos határidő elteltével sem tesz eleget kötelezettségének, az adóhatóság hivatalból törli a vállalkozás adószámát.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 66.§ (2a)-(2b) bekezdése a következőkkel egészül ki:

• „(2a) A jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét köteles megtéríteni a) a foglalkoztató és egyéb bejelentésre kötelezett szerv, ha az egészségügyi szolgáltatás jogalap nélküli igénybevétele, a biztosítási jogviszony megszűnésére, szünetelésére vonatkozóan az egészségbiztosítás jogviszony-nyilvántartásába történő bejelentés elmulasztásának, késedelmes teljesítésének, vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, b) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vett magánszemély, ha a magánszemély vagy törvényes képviselője valótlan nyilatkozata alapján szerez jogosultságot térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, és utólag megállapítják, hogy nem Magyarországon volt jogosult térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra.

• (2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott szervek és személyek a (2a) bekezdés szerinti körülményeknek az egészségbiztosítási szerv általi tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhetők. Nincs helye a megtérítésnek, ha az érintett egészségügyi szolgáltatás nyújtásától számítva 15 év már eltelt.”

Bízza vállalkozása bérszámfejtését profi szakértőkre! Vegye fel a kapcsolatot a HR-Face Kft.-vel, és biztosítsa cégének a precíz és hatékony bérügyintézést!