Szerző: Illyés Bence
Megjelent: 2 éve

Tűz és jég földje - néha a munka terén is




Az általunk megkérdezett magyar dolgozók meglehetősen vegyes képet írtak le arról, hogy milyen is általánosságban Izlandon dolgozni. Bár alapvetően mindegyikőjük elégedett volt a munkájával és a környezettel, a válaszok során fény derült az izlandi munka árnyoldalaira is. Arra a kérdésünkre, hogy mire érdemes odafigyelni a kinti munkavállalásnál, illetve, hogy tapasztaltak-e visszaéléseket, többen is beszámoltak arról, hogy egyes helyeken nem kapták meg rendesen a pozícióért járó teljes minimálbért vagy a túlórákat nem fizette ki a munkáltató. Szerencsére ez nem mindenkivel volt így, de arra többen is felhívták a figyelmet, hogy különösen a rendkívül pörgő és túltelített vendéglátásban érdemes óvatosnak lenni. Igaz ugyan, hogy Izlandon minden munkavállaló szakszervezeti tag is, és így elviekben nagyobb jogbiztonságot élvez, de az esetek többségében a szakszervezet csak felmondás után tud segíteni, amit azonban sokan inkább nem kockáztatnak meg. Bár az ilyen visszaélések sajnos léteznek, de azért nem mondhatók általánosnak, a nekünk válaszoló interjúalanyok például a jelenlegi helyükön mind rendben megkapják a fizetésüket, és olyan is volt, aki egyáltalán nem tapasztalt ilyen visszaélést Izlandon.

A kinti munkamorállal kapcsolatban Tamás elmondta, hogy az izlandiak nagyon nyugodtak, szinte senki sem stresszel, amit szerinte érdemes is lenne eltanulni tőlük. A többiek is kihangsúlyozták a nyugodtságot és azt, hogy a kinti munkáltatók kifejezetten rugalmasak, valamint a munkahelyek is jóval tisztábbak, rendezettebbek az itthon megszokottaknál. Norbi szerint egy magyar munkahelyhez képest sokkal jobban odafigyelnek a dolgozókra, akik nincsenek olyan nyomás alatt tartva, mint otthon. Szilárd is hasonlókról számolt be, bár szerinte sok esetben nincs nagy különbség egy magyar munkahelyhez képest.

Befogadás, kultúra, szórakozás

Alighanem a legmegosztóbb kérdés a kinti élettel kapcsolatban az volt, hogy az izlandiak befogadóak-e a külföldről érkezőkkel szemben vagy sem. Válaszadóink ebben a kérdésben szinte szélsőségesen vegyes tapasztalatokról számoltak be, és tovább böngészve például az izlandi magyarok csoportját, hasonlóképpen igen eltérő véleményekre találtunk a témában.

Tamás szerint például az izlandiak nagyon nyitottak és érdeklődőek az idegenek felé, és a felszínes udvariaskodáson túl is őszintén szeretnék megismerni az embert. Norbi is ugyanazt mondta, szerinte az izlandiak azért is elfogadóak, mert jól tudják, hogy szükségük van a plusz munkaerőre, így senkinek nincs problémája a világ minden tájáról (elsősorban Lengyelországból) érkező vendégmunkásokkal. Ehhez képest árnyalja a képet Brigi véleménye, aki szerint viszont kifejezetten nehéz beilleszkedni a kinti társadalomba, főleg ha az ember nem beszél izlandiul, míg Szilárd egyenesen rasszistáknak tartja az izlandiak nagy részét. A tapasztalatok tehát elég széles skálán mozognak ebben a kérdésben, ugyanakkor alighanem sok tényezőtől függhet az, hogy valakit mennyire tudnak befogadni egy idegen országban, ami nagyban személyfüggő kérdés is egyúttal.

Nem meglepő módon abban viszont mindenki egyetértett, hogy a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek Izlandon viszonylag szűkösnek mondhatóak. Reykjavíkot leszámítva szinte sehol nincs éjszakai élet vagy gyakori közösségi események, szocializációs lehetőségek az országban. A vidéki kisebb helyeken néhol még a lakossági központnak számító pubok is hiányoznak, nem mellesleg az alkoholt az alapvetően is drága Izlandhoz képest is kifejezetten borsos áron mérik - egy korsó sörért nyugodtan elkérnek 3000 forintnyi koronát. A szórakozás és kikapcsolódás (legalábbis vidéken) így kimerül az egyébként csodálatos helyeken történő kirándulásban és a sarki fényben gyönyörködésben, bár érdemes megemlíteni a sokszínű és különleges múzeumkínálatot is, a bálnakiállítástól a vikingmúzeumon át egészen a péniszmúzeumig. Ezzel együtt is a fővároson túli országrészeket elsősorban olyanoknak ajánlanánk, akik tudják értékelni a természet adta nyugalmat hosszútávon is.

A fentieken túl érdemes számolni még a hazaitól erősen eltérő időjárással is Izlandon. A téli átlaghőmérséklet 0 és -10 fok között van, legalábbis a melegebb déli vidéken, de északon ennél jóval hidegebb szokott lenni, míg nyáron általában maximum 15-20 fokkal számolhatunk a legmelegebb időszakban. Az időjárás rendkívül változékony, heves esőzések óriási széllel és szikrázó napsütés váltogatja egymást akár egy órán belül is, ahogy az izlandi mondás is tartja: ha épp nem tetszik az idő, csak várj egy kicsit, és úgyis változni fog.

Prók és kontrák után

Összességében Izland néhány hátrányával együtt is kifejezetten élhető helynek tűnik számunkra. A körképünk során egy kiszámítható, nyugodt, családbarát környezet rajzolódott ki előttünk, ahol az ember állandó stressz és megélhetésen aggódás nélkül tud a munkájára koncentrálni. Ebből kifolyóan a nagyvárosi, pörgő életet élők és a szórakozást keresők számára egy kevésbé alkalmas hely az ország, amely alapjáraton is erős kulturális váltást jelent Magyarországhoz képest. A bérek, a természeti szépségek és az infrastruktúra magukért beszélnek, ugyanakkor olyan hátrányokat is számba kell vegyünk egy kiköltözésnél, mint a magas lakhatás és mások példájából a befogadás kérdésében kialakult vegyes kép vagy a lehetséges kisebb visszaélések a munkáltató részéről. A kockázat tehát benne van egy izlandi munkavállalásban, de e sorok írója (aki jómaga is épp a kiutazás előtt áll) a mérleget meghúzva összességében pozitívnak tudja értékelni a képet a kinti lehetőségekről.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Izlandi munka magyar szemmel
2. oldal - Tűz és jég földje - néha a munka terén is
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Románia is - Interjú a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökével

Ahogy arról júliusban mi is hírt adtunk, tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja... Teljes cikk

Megtartották Münchenben az első magyar építőipari hazatérő börzét

Megtartották csütörtök este Münchenben az első úgynevezett építőipari hazatérő börzét, amelyen új munkatársakat kereső magyar vállalkozások... Teljes cikk

Kivándorló ország lettünk

Még nem tartunk másfél milliónál, de sok százezernél már igen. Az elvándorlás ma az egyik legaggasztóbb társadalmi probléma. Magyarország... Teljes cikk