Tűz és jég földje - néha a munka terén is

Az általunk megkérdezett magyar dolgozók meglehetősen vegyes képet írtak le arról, hogy milyen is általánosságban Izlandon dolgozni. Bár alapvetően mindegyikőjük elégedett volt a munkájával és a környezettel, a válaszok során fény derült az izlandi munka árnyoldalaira is. Arra a kérdésünkre, hogy mire érdemes odafigyelni a kinti munkavállalásnál, illetve, hogy tapasztaltak-e visszaéléseket, többen is beszámoltak arról, hogy egyes helyeken nem kapták meg rendesen a pozícióért járó teljes minimálbért vagy a túlórákat nem fizette ki a munkáltató. Szerencsére ez nem mindenkivel volt így, de arra többen is felhívták a figyelmet, hogy különösen a rendkívül pörgő és túltelített vendéglátásban érdemes óvatosnak lenni. Igaz ugyan, hogy Izlandon minden munkavállaló szakszervezeti tag is, és így elviekben nagyobb jogbiztonságot élvez, de az esetek többségében a szakszervezet csak felmondás után tud segíteni, amit azonban sokan inkább nem kockáztatnak meg. Bár az ilyen visszaélések sajnos léteznek, de azért nem mondhatók általánosnak, a nekünk válaszoló interjúalanyok például a jelenlegi helyükön mind rendben megkapják a fizetésüket, és olyan is volt, aki egyáltalán nem tapasztalt ilyen visszaélést Izlandon.

A kinti munkamorállal kapcsolatban Tamás elmondta, hogy az izlandiak nagyon nyugodtak, szinte senki sem stresszel, amit szerinte érdemes is lenne eltanulni tőlük. A többiek is kihangsúlyozták a nyugodtságot és azt, hogy a kinti munkáltatók kifejezetten rugalmasak, valamint a munkahelyek is jóval tisztábbak, rendezettebbek az itthon megszokottaknál. Norbi szerint egy magyar munkahelyhez képest sokkal jobban odafigyelnek a dolgozókra, akik nincsenek olyan nyomás alatt tartva, mint otthon. Szilárd is hasonlókról számolt be, bár szerinte sok esetben nincs nagy különbség egy magyar munkahelyhez képest.

Befogadás, kultúra, szórakozás

Alighanem a legmegosztóbb kérdés a kinti élettel kapcsolatban az volt, hogy az izlandiak befogadóak-e a külföldről érkezőkkel szemben vagy sem. Válaszadóink ebben a kérdésben szinte szélsőségesen vegyes tapasztalatokról számoltak be, és tovább böngészve például az izlandi magyarok csoportját, hasonlóképpen igen eltérő véleményekre találtunk a témában.

Tamás szerint például az izlandiak nagyon nyitottak és érdeklődőek az idegenek felé, és a felszínes udvariaskodáson túl is őszintén szeretnék megismerni az embert. Norbi is ugyanazt mondta, szerinte az izlandiak azért is elfogadóak, mert jól tudják, hogy szükségük van a plusz munkaerőre, így senkinek nincs problémája a világ minden tájáról (elsősorban Lengyelországból) érkező vendégmunkásokkal. Ehhez képest árnyalja a képet Brigi véleménye, aki szerint viszont kifejezetten nehéz beilleszkedni a kinti társadalomba, főleg ha az ember nem beszél izlandiul, míg Szilárd egyenesen rasszistáknak tartja az izlandiak nagy részét. A tapasztalatok tehát elég széles skálán mozognak ebben a kérdésben, ugyanakkor alighanem sok tényezőtől függhet az, hogy valakit mennyire tudnak befogadni egy idegen országban, ami nagyban személyfüggő kérdés is egyúttal.

Nem meglepő módon abban viszont mindenki egyetértett, hogy a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek Izlandon viszonylag szűkösnek mondhatóak. Reykjavíkot leszámítva szinte sehol nincs éjszakai élet vagy gyakori közösségi események, szocializációs lehetőségek az országban. A vidéki kisebb helyeken néhol még a lakossági központnak számító pubok is hiányoznak, nem mellesleg az alkoholt az alapvetően is drága Izlandhoz képest is kifejezetten borsos áron mérik - egy korsó sörért nyugodtan elkérnek 3000 forintnyi koronát. A szórakozás és kikapcsolódás (legalábbis vidéken) így kimerül az egyébként csodálatos helyeken történő kirándulásban és a sarki fényben gyönyörködésben, bár érdemes megemlíteni a sokszínű és különleges múzeumkínálatot is, a bálnakiállítástól a vikingmúzeumon át egészen a péniszmúzeumig. Ezzel együtt is a fővároson túli országrészeket elsősorban olyanoknak ajánlanánk, akik tudják értékelni a természet adta nyugalmat hosszútávon is.

A fentieken túl érdemes számolni még a hazaitól erősen eltérő időjárással is Izlandon. A téli átlaghőmérséklet 0 és -10 fok között van, legalábbis a melegebb déli vidéken, de északon ennél jóval hidegebb szokott lenni, míg nyáron általában maximum 15-20 fokkal számolhatunk a legmelegebb időszakban. Az időjárás rendkívül változékony, heves esőzések óriási széllel és szikrázó napsütés váltogatja egymást akár egy órán belül is, ahogy az izlandi mondás is tartja: ha épp nem tetszik az idő, csak várj egy kicsit, és úgyis változni fog.

Prók és kontrák után

Összességében Izland néhány hátrányával együtt is kifejezetten élhető helynek tűnik számunkra. A körképünk során egy kiszámítható, nyugodt, családbarát környezet rajzolódott ki előttünk, ahol az ember állandó stressz és megélhetésen aggódás nélkül tud a munkájára koncentrálni. Ebből kifolyóan a nagyvárosi, pörgő életet élők és a szórakozást keresők számára egy kevésbé alkalmas hely az ország, amely alapjáraton is erős kulturális váltást jelent Magyarországhoz képest. A bérek, a természeti szépségek és az infrastruktúra magukért beszélnek, ugyanakkor olyan hátrányokat is számba kell vegyünk egy kiköltözésnél, mint a magas lakhatás és mások példájából a befogadás kérdésében kialakult vegyes kép vagy a lehetséges kisebb visszaélések a munkáltató részéről. A kockázat tehát benne van egy izlandi munkavállalásban, de e sorok írója (aki jómaga is épp a kiutazás előtt áll) a mérleget meghúzva összességében pozitívnak tudja értékelni a képet a kinti lehetőségekről.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Izlandi munka magyar szemmel
2. oldal - Tűz és jég földje - néha a munka terén is