Szerző: Paraszt Imre
Megjelent: 15 éve

Kártérítés: mit követelhet a dolgozó a vállalattól?

Múltkori cikkünkben kiveséztük, milyen jogi lépéseket tehet a vállalat, ha a munkavállaló kárt okoz neki. Ezúttal éppen ellenkezőleg, a munkavállaló kártérítési lehetőségeit firtatjuk, amennyiben munkaviszonyával kapcsolatban kárt okoz számára a munkáltató - legyen szó a munkahelyre bevitt tárgyairól, testi épségéről vagy hozzátartozója eltartásának megnehezítéséről.

images

A Munka törvénykönyve nem sok kiskaput hagy a kárt okozó vállalatoknak, a munkáltató ugyanis a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Ez alól kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kár a működési körén kívül eső elháríthatatlan oknak vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásának köszönhető. Ennek megfelelően nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. Amennyiben ez nem áll fönn, a munkavállaló még ekkor sincs könnyű helyzetben, mivel az ő kötelessége bizonyítani, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. Ilyen ok lehet például a tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő ok.

Kártérítés illeti meg a munkavállalót, ha a munkahelyre bevitt tárgyainak, dolgainak baja esik. Ezt megelőzendő a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését; sőt a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató önkényesen megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Amennyiben a munkavállaló mégsem e szabályok szerint jár el, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel.

A sérelem költségei

A munkáltató a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni (ebbe beletartozik a munkavállalónak okozott nem vagyoni kár is). A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően is rendszeresen igénybe vette.

A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet köteles megtéríteni a munkáltató; mi több, az elmaradt jövedelem megállapításánál azt a jövőbeni változást is figyelembe kell venni, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre számolni lehetett. Kötelező megtéríteni továbbá azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el; ugyanakkor nem köteles kifizetni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályokat kell követni. Amennyiben az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános béremelés volt, a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónál az átlagkeresetet - ha ez a munkavállalóra kedvezőbb - csak a bérrendezés időpontjától kell számítani.

A természetbeni juttatások értékének, valamint a dologi kár összegének a megállapításakor a fogyasztói ár az irányadó. Nem szabad elfelejteni, hogy a dologi kár összegének kiszámításakor az avulást is figyelembe kell venni. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, úgy a javítási költséget kell állnia a munkáltatónak.

Gondoskodni kell a hozzátartozóról

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítésre is igényt tarthat, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

A kártérítés összegének kiszámításánál ugyanakkor le kell vonni az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot, az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást, valamint azt az összeget, amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; csökkenteni kell továbbá azzal az összeggel, amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, illetve amire a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként szert tett.

Kártérítésként egyébiránt járadékot is meg lehet állapítani. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. (Jó tudni, hogy járadékként az általános kártérítés is megállapítható.)

Módosulhat a kártérítés összege

Természetesen a kártérítés nem egy életre szól, ha ugyanis annak megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti. Ilyen körülmény például az, ha a károsult fiatal munkavállaló, a 18. életév betöltésekor, illetve a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltével ugyanis felül kell vizsgálni a kártérítés összegét.

A kártérítés összegét az éves béremelés is módosítja: a munkabér-növekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztésének (átlagkeresete változásának) mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztést (átlagkeresete változását) kell figyelembe venni.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk