Kata-csapdába kerülhet a szépségipar

Már nem annyira vonzóak a szépségipari szakmák?

Bár hivatalos adat egyelőre nem áll a rendelkezésünkre, a különféle fórumok tanulsága szerint a szépségipari képzéseket elvégző fórumozók 90 százaléka pályaelhagyó, ám nagy eltérések mutatkoznak a szakmák között a munkaerőhiány tekintetében. „Nem véletlenül váltottam át a kozmetikáról manikűrre és pedikűrre, hiszen utóbbi hiányszakma, kevesebben csinálják, nem igényel akkora anyagköltséget, és a vendégek is gyakrabban veszik igénybe, mint a kozmetikai kezeléseket” - mondja Schubert Henrietta, aki 5 éve dolgozik a szépségiparban, ám szívesen hagyná ott saját vállalkozását, és választana más karriert, ha lehetősége adódna. Henrietta volt csoporttársai között is nagyon sok a pályaelhagyó, de olyan is akad, aki el se kezdett a szakmában dolgozni.

A kozmetikus szakmában ugyanis komoly nehézséget jelent az iskolai évek befejeztével, hogy merre is induljon a pályakezdő. Az alkalmazotti forma a legtöbbek számára nem kielégítő; a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2017-re vonatkozó adatai szerint a kozmetika és a pedikűr is a legrosszabbul fizetett szakmák között szerepel, ahol a bruttó fizetés nem haladja meg havi szinten a 200 ezer forintot. „2 évvel ezelőtt alkalmazotti munkaviszonyban heti háromszor 12 óra munka után kaptam havi 110 ezer forintot kézhez, de vállalkozóként sem volt jobb a helyzet, hiszen legalább 160 ezer forintot kellett keresnem ahhoz, hogy a kata befizetése és az anyagköltségek után a nullán álljak” - mondja Henriett. A tipikusan rózsaszín galléros „pink-collar” szakmákat az sem teszi vonzóvá, hogy a gyermekvállalás miatt a teljes vendégkörét elveszíti a vállalkozó, de Henriett szerint akár már egy 1-2 hetes vakáció is több kliens elveszítéséhez vezethet.

„Csak akkor lehetsz kozmetikus, ha a szülőknek telik rá”

Henriett szaktanárától hangzott el a fenti mondat, nem véletlenül: egy kozmetikai vállalkozás indításához komoly anyagi invesztíció szükséges. Henriettnek több év volt, amíg vállalkozása visszahozta a befektetett pénzt, hiszen a modern berendezések költségei több millió forintra rúgnak. „Ha a szüleim nem támogattak volna az induláskor, nem tudtam volna vállalkozást nyitni” - mondja. A vállalkozói rendszer ráadásul összetett gondolkodású, átgondolt, üzleti tervvel rendelkező, fegyelmezett szakembert kíván. Ha valaki reálisan méri fel a lehetőségeit, és nemcsak kitűnő szakmai tudással, de marketingstratégiával is rendelkezik, akkor is dolgos és hosszú évek alatt építheti ki azt a vendégkört, ami a szalon folyamatos működéséhez, fenntartásához szükséges.

A szépségipar ráadásul hasonló iramban fejlődik, mint az informatika, új technológiák, alapanyagok jelennek meg, amelyekkel mind anyagilag, mint szakmailag nehéz lépést tartani. „Az emberek látványos eredményt akarnak, ezért egyre többen fordulnak inkább a plasztikai műtétekhez, de az is nagyon gyakori, hogy a vendégek inkább otthon, saját maguk végzik el a kezeléseket, például a szemöldökkiszedést, ami miatt szintén sok vendéget veszítünk” - magyarázza Henrietta.

Katások kontra szalontulajdonosok

Kucsera Zsolt fodrászmester 1999-ben nyitotta meg első szalonját. Mostani, 160 négyzetméteres, exkluzív Pozsonyi úti szalonjában, melyet két éve nyitott meg, jelenleg 11 fodrászt és 2 recepcióst foglalkoztat. Az utóbbi években maga is tapasztalt munkaerőhiányt a fodrász szakmában, és azt mondja, ez nem egyedi eset, több szakmai portálon is alapproblémaként jelenik meg a szakemberhiány. „Eddig úgy tudtam fejlődni, növekedni, új kollégákat felvenni, hogy a kamara által akkreditált oktatóként a nálam végző tanulókat integráltam, belőlük alakítottam ki a csapatot. Ahogy végzett egy tanuló, és bedolgozta magát, ami általában 1-2 évet jelent, az általa termelt hasznot vissza tudtam forgatni a következő fodrász bérére. Ez a rendszer 12-13 éven keresztül tökéletesen működött, ám az utóbbi években nem nagyon jelentkeztek tanulók, mert megváltozott az iskolarendszer, a tanulói foglalkoztatottság, ami miatt űr keletkezett a tanulók körében. Tavaly volt egy nagyobb fluktuáció is, és nagyon nehezen találtam megfelelő munkaerőt. Jelentkeztek pályakezdők, vidékről feljövő fodrászok, de sajnos kevés volt közöttük a megfelelő szakmai színvonalon teljesítő fodrász. 25 éve vagyok a szakmában, de az elmúlt pár évben teljesen megváltozott a helyzet, csökkent az hozzám jelentkezők száma” - osztja meg Kucsera Zsolt a tapasztalatait.

Bár a régi rend kezd visszaállni, és újra jelentkeznek a diákok, a munkaerőhiány hátterében összetett okok állnak a fodrászmester szerint. Az oktatás átszervezése és a generációk közötti szakadékok mellett a legfőbb ok a katás vállalkozói rendszer egyre növekvő népszerűsége, ami a szépségiparban nagyon nagy konkurenciát jelent a munkaerőt foglalkoztató nagyobb cégek, szalonok számára. „Bár a kisadózói forma nagyon kedvező a kisvállalkozóknak, szalontulajdonosként azzal szembesülök, hogy a munkavállalóim átvándorolnak az alkalmazotti szférából a székbérleti rendszerbe, és viszik a teljes vendégkörüket, amit nálam építettek ki. Nekem fontos a szakmai színvonal ezért a nálam eltöltött néhány év alatt képeztem, oktattam őket, majd pár év múlva magasabb szakmai tudással és nálam kialakított vendégkörrel vált a fodrász a katás rendszerbe. 40-50 ezer forintot fizetnek a székekért, 6 órát dolgoznak váltott műszakban, 50 ezer forint adót fizetnek, nincs pénztárgépük - ilyen kedvezményekkel szemben nehezen vesszük fel a versenyt” - világít rá a problémára Zsolt, aki szerint a székbérleti rendszertől a szakmai is felhígult, hiszen nincs szakmai irányítás mögötte. „A kialakult helyzetben olyan engedményeket kell tennünk az alkalmazottak felé, amiket pár éve még nem engedtünk volna meg. Nagyfokú rugalmasságot igényel tőlünk ez a megváltozott környezetet, de vannak olyan szabályok, amelyeken nem tudunk változtatni, hiszen az általam képviselt színvonalat, szalonrendszert és minőséget garantálnom kell a hozzánk ellátogató vendégeknek” - mondja.

A szépszakmák nincsenek benne a TOP10-ben

Az OKJ-s képzések rangsorát a szépségipari képzések vették 2015-ben - derült ki a keresőhirdetésekre szakosodott Online Service Selector Kft. elemzéséből. Kb. 1000 darab netes keresés alapján a kézápoló és műkörömépítő tanfolyamokra kerestek rá a legtöbben (80 százalék), kozmetikusnak a keresők 65,5 százaléka jelentkezne, fodrásznak pedig 49,1 százalékuk. Ugyanakkor a Perfekt Zrt. OKJ-s Képzések Toplistáját a tavalyi évben a pénzügyi képzések uralták, a szépségipari képzések hiányoztak a TOP10 OKJ-s tanfolyam közöl. A kutatást végző Perfekt Zrt. felméréséből kiderült, hogy egyre többen már a diploma megszerzése helyett vagy előtt OKJ-s képzés mellett döntenek, hiszen jellemzően rövidebb ideig tartanak, mint egy felsőoktatási intézmény képzése, ezért hamarabb kerülnek a fiatalok a munkaerőpiacra. A felmérés azt is megmutatta, hogy egyre több az olyan diplomás, aki főiskolai vagy egyetemi szintű végzettsége mellé szakmát is szeretne tanulni.