Képtelenek leszünk dolgozni a depressziótól

A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) európai szintű kampányt indított az Európai Bizottság támogatásával, hogy felhívja a munkahelyi lelki egészségfejlesztés fontosságára a figyelmet, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A hálózat magyarországi tagszervezete, az Országos Egészségfejlesztési Intézet az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesülettel közösen "Munka: Lélekre Hangolva" címmel 2010. február 3-án a kezdi meg hazai kampányát.

A kezdeményezés a munkahelyeken előforduló lelki eredetű problémák megelőzésének fontosságára kívánja felhívni a munkáltatók figyelmét, és az ezen a téren megvalósított jó gyakorlatokat gyűjti össze, értékeli és mutatja be hazai a munkahelyeknek.

A kezdeményezés szükségességét indokoló néhány európai adat:

- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában.

- Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól.

- Az Európai Unió felnőtt lakosságának évente 27 százaléka szenved valamilyen lelki zavarban, és minden negyedik európai állampolgár szenved valamilyen mentális betegségben legalább egyszer élete során.

- Az Európai Unióban a munkavállalók 28 százaléka, vagyis 56 millió ember küzd a munka okozta mentális egészségi problémákkal.

- A lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik, amely a 2010-es magyar központi költségvetés összkiadásának ötszöröse.

A kezdeményezés szükségességét indokoló néhány hazai adat:

2004-ben magyarországi vállalatok munkatársai körében végzett átfogó munkahelyi stressz-felmérésének eredményei:

- A megkérdezettek 20 százaléka szenved stresszel összefüggő tartós betegségben.

- A túlzott munkahelyi terhelésért a válaszolók 62 százaléka okolja a rossz kommunikációt, 54 százaléka pedig a munkaszervezési hiányosságokat.

- Az átlagos munkaidő hazánkban a törvény által megszabott 40 óra helyett 44,5 óra hetente, ezt a megkérdezettek mintegy 3/5-e részben az elvárások miatt vállalja.

- A munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései, és a vezetői támogatás hiánya okozza.

- A megkérdezett hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

A 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek munkájuk felett.

A megkérdezettek 24,4 százalékát alkották azok, akik egyáltalán nem tudták befolyásolni, hogy munkacsoportjukban mi történik.