Két részmunkaidős állás teljes munkaidőnek számít-e?

A nyugdíj megállapítására vonatkozó jogszabályi előírások alapján két lépésben juthatunk el a megoldáshoz:

- első lépésben azt szükséges vizsgálni, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni önmagában a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez;

- második lépésben pedig azt lehet meghatározni, hogy milyen összegű nyugdíjat kaphat a jogosult.

A foglalkoztatás teljes munkaidős vagy részmunkaidős jellege nem befolyásolja a nyugdíjjogosultság megszerzését (első lépés). Ehhez ugyanis a meghatározott életkor betöltése - a jelenlegi szabályok alapján a születés évétől függően 62-65 életév -, valamint a szolgálati idő mértéke - legalább 20 év - bír jelentőséggel.

A teljes vagy részmunkaidő kérdése a nyugdíj összegének számításánál jut szerephez. Az öregségi nyugdíj összege ugyanis a szolgálati idő mértékétől és a havi átlagkereset összegétől függ (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. §).

A megoldás kulcsa pedig az, hogy részmunkaidős foglalkoztatás keretében milyen mértékű munkabért kap a munkavállaló. Ugyanis van egy olyan szabály, amely szerint ha a részmunkaidős munkabér nem éri el a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározásánál (tehát a második lépésnél).

A matekot bonyolítja, hogy a kötelező legkisebb munkabér mértéke évről évre változik, az elmúlt években folyamatosan nőtt (teljes munkaidős foglalkoztatásnál 2016-ban bruttó 111.000,- Ft, 2017-ben bruttó 127.500,- Ft, 2018-ban bruttó 138.000,- Ft, 2019-ben bruttó 149.000,- Ft és 2020. január 1-jétől bruttó 161.000,- Ft). Tehát minden évre külön-külön vizsgálni kell, hogy az irányadó kötelező legkisebb munkabérhez képest a részmunkaidős foglalkoztatásokkal keresett munkabér elérte-e a kötelező legkisebb munkabér mértékét.

Ha a két párhuzamos részmunkaidőben szerzett munkabér alapján igen, akkor nem éri hátrány a nyugdíj összegének megállapításánál. Amennyiben viszont a két részmunkaidős foglalkoztatásban megkeresett munkabér együttesen nem éri el a kötelező legkisebb munkabér mértékét, akkor arányosan kevesebb szolgálati idővel számolják majd a nyugdíj összegét. Pontosabban fogalmazva, ha a havi átlagkeresete kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér, akkor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (1) bekezdés szerint a 20. § alkalmazásánál (azaz az öregségi nyugdíj számításánál) a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!