Kezdjünk el élni! - avagy miként lehet kizökkenni a mókuskerékből?

Vásárhelyi Judit elmondása szerint munkája során sok kiégés előtti emberrel találkozik, akiknek eltűnt a belső motivációjuk, nem látják életük értelmét, nincsen céljuk, szinte csak vegetálnak. Nincsen semmire se idejük, se családra, se baráti kapcsolatok ápolására, de legfőképpen magukra. Ők maguk minden fontossági sorrendnek a legvégén kullognak. Dolgoznak reggeltől estig, sőt még éjszaka is, hétvégén is. Sokan közülük a feléjük megnyilvánuló teljesítményelvárást, az őket körülvevő rengeteg akadályt és problémát látva úgy érzik, megfulladnak a nehézségekben, képtelenek megbirkózni problémáikkal és tehetetlennek érzik magukat. Ebben az állapotban ólomsúlyokat éreznek magukon, és nagyon nagy erőfeszítést igényel tőlük, hogy helytálljanak a munkahelyükön és a családjukban. Sokfélét kell csinálniuk egyszerre, sokfelé kell koncentrálniuk.

"Gondolkozzanak pozitívan, legyenek optimisták!" - tanácsolja Vásárhelyi Judit, hiszen a gondolkodásmóddal változtatni lehet az élethez való hozzáálláson. Azzal kell szembenézni, hogy munkából még a sok is kevés, még a legjobb sem elég jó. Éppen ezért sokan nehezen tudnak összpontosítani egy konkrét dologra, nem tudják megélni egy adott dolog örömét, nem tudnak megélni egy adott pillanatot.

Az optimista gondolkodásmód tanulható, elsajátítható, és ez teszi lehetővé a munkában való kiteljesedést, a mindennapok élvezetét, a boldogabb életet. Így javul a közérzet, nő az energiaszint és teljesítőképesség, javul az egészségi állapot. Fontos azonban tudni, hogy a "jól-létnek" a boldogság csak az egyik összetevője, azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, nekünk is tenni kell. Vásárhelyi Judit tréneri munkája során sokszor hallotta az ügyfelektől, hogy az "élet sokkal nehezebb, mint amilyennek látszik", amilyennek valaha is gondolták volna. Gyermekkorukban arról ábrándoztak, hogy felnőve boldogok lesznek, ők szabják meg a saját életük határait, azt csinálják majd, amit nagyon szeretnek, szabadon és vígan élnek.

Az örömképesség

Dr. Kun Ágota véleménye, hogy fontos az úgynevezett örömképesség fenntartása - tudjon örülni az ember a kisebb és igazából anyagiakban ki nem fejezhető dolgoknak, mint hogy szép az idő, felvehetjük az új cipőnket, találkoztunk egy kedves, régi ismerőssel stb. Fontos törekedni az élet tudatosabb élvezetére! A saját potenciálokat kell kihasználni, beteljesíteni - azokat, melyek nem a munkával kapcsolatosak: ez lehet bármilyen kedvtelés, akárcsak a kertészkedés vagy az alkotás öröme - a lakás dekorálása, közös kreatívkodás a gyermekekkel. Nem kell lemondani azokról a tevékenységekről, melyek örömöt, élvezetet okoznak. Fontos a boldogság megélése, olyan intenzív örömérzet megélése, ami feltölt és fenntart. Ez jótékony hatással van a kapcsolatokra és visszacsatolásként az egyén is jobban érezi magát. Saját célok tekintetében fontos lehet a szemléletváltás: nem a múltbeli, el nem ért, meg nem valósított célokat kell siratni, hanem adott élethelyzetekhez kapcsolódó, jelen célok megvalósítására kell törekedni. Néha bizony önzőnek kell lenni, többet kell adni magunknak, hogy fel tudjunk töltődni. Kun Ágota kihangsúlyozza a tudatosságot. Javasolja, hogy ne sodródjunk, hanem figyeljünk, értékeljünk, módosítsunk. Martin Seligman PERMA modelljét hozza fel példaként, ami kiválóan összegzi az érzelmileg egészséges élet 5 elemét, amiben benne van a munka, teljesítmény is, de hogy kerek életet élhessünk, a többi tényezőre is ugyanannyi figyelmet kell fordítani. Elsőként a pozitív érzelmeket, boldogságot említi, majd az aktív elfoglaltságot, elmélyülést, a jó kapcsolatokat, értelmet és célokat, végül a teljesítményt és sikerérzetet emeli ki.

Megoldás a túlfeszített életmódra

Vásárhelyi Judit a túlfeszített életmódot úgy jellemzi, hogy ebben az állapotban még a pozitív történéseket sem vagyunk képesek észrevenni, értékelni, sokszor nagy energiába kerül az is, hogy egyáltalán észrevegyük a jó dolgokat is magunk körül. Elmondása szerint elég pesszimista nép vagyunk, de fontos tudni, hogy mentalitásunk, az a mód, ahogy a körülöttük lévő világot érzékeljük, és ahogy környezetükre reagálunk, nem változik magától. Nem könnyű átállítani a pesszimista, önmagunkat sajnáltató gondolkodásmódunkat, de folyamatosan keressük a boldogságot és csodálkozunk, hogy az nem jön magától. Boldogságérzetünket nem az határozza meg, ami velünk történik, hanem az, hogy mi magunk mit gondolunk róla. Állandóan mondogatjuk, "majd ha ..." és várunk valamire, de nem teszünk érte semmit. Mindig a jövő történéseiben reménykedünk, (vagy a múltba tekingetünk vissza: bezzeg akkor...) és közben a jelen, a "ma" elmegy mellettünk.

Recept a boldogságra

Meglátása és sok éves coach tapasztalata szerint a boldogságra nincsen mindenkire érvényes recept, a boldogsághoz mi magunk is kellünk, nekünk magunknak kell megtalálni a saját utunkat. Arra, hogy visszanyerjük az elvesztett energiánkat, és bizakodóbban éljünk, azt tanácsolja, éljük át a jelent, fogadjuk el és akarjuk megoldani a negatív történéseket, örüljünk a pozitív történéseknek, és ünnepeljük meg azokat. A problémák legyőzése erőt ad, és önbizalmat erősít. Keressük meg a saját belső motivációnkat, és annak megfelelően tűzzünk ki célokat. A cél elérésének akarása mozgósítja bennünk erőinket.

Alakítsuk saját magunk az életünket

A saját életünk alakítására több hasznos jó tanács is van. Vásárhelyi Judit javaslata szerint, ha az alábbiak közül csak néhány tanácsot elfogadunk, és már holnaptól a szerint élünk, biztosan minőségében is jobb életet tudhatunk magunkénak. A következő felsorolást teszi:

Rázzuk fel magunkat apátiánkból, találjuk meg újra belső motivációnkat. Soha sem késő!

Tűzzünk ki célokat, és tegyünk is azért, hogy azok megvalósuljanak!

Ne fektessünk be hatalmas energiákat olyan problémák megoldásába, amelyek csak elhanyagolható hatást gyakorolnak eredményeinkre. Ezeket a problémákat elengedve a felszabaduló energiákat csoportosítsuk máshová!

Gondoljunk sokszor azokra a dolgokra, amik örömet okoztak nekünk, éljük át újra gondolatban ezeket a pozitív élményeket!

Koncentráljunk a jelenre, és ne aggódjunk előre azon, ami még be sem következett és nem tudjuk, hogy bekövetkezik-e egyáltalán! Minden napot új lehetőségnek éljünk meg.

Merjük hinni magunkról, hogy mi sok mindenre képesek vagyunk! Amit gondolunk magunkról, azzá válunk.

Ne azt nézzük, hogy mi az, ami nincs, hanem nézzük azt, mink van, és azzal mit tudunk kezdeni.

Fogadjuk el, hogy vannak pozitív és negatív érzelmek, forduljunk ezek felé tudatos, elfogadó módon! Ha a pozitív érzéseket megéljük, átéljük, (hagyunk időt rá) , a negatív eseményeket feladatként fogjuk fel és megoldani akarjuk, sokkal több energiával tudjuk élni életünket.

Szánjunk időt magunkra, saját feltöltekezésünkre, találjuk meg azokat az eszközöket és lehetőségeket, amivel feltöltődhetünk.

Fedezzük fel újra családunkat, barátainkat!

Dicsérjük meg magunkat, ha valamit jól csináltunk, ha valami sikerült! Legyen időnk megállni, és megünnepelni sikereinket, hogy vissza tudjunk később emlékezni ezekre a pillanatokra, és erőt gyűjthessünk belőle!

Nevessünk sokat, keressük azokat a helyzeteket, ahol nevethetünk! A nevetésnek bizonyítottan pozitív hatása van, nevetéskor endorfin termelődik, csökkenti a stresszt.

Tanuljuk meg kezelni dühünket! A düh energiavámpír.

Dicsérjünk másokat, az minket is boldoggá tesz.