Megjelent: 6 éve

Kinek jár közgyógyellátás?

A közgyógyellátással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza.

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.


A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott



a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig,
b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá
c) egyes, az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A közgyógyellátás iránti kérelmet az arra szolgáló formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál lehet beadni, ennek tartalmaznia kell az ellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényeket, illetve amennyiben egyéni gyógyszerkeretet is igényelni szeretnénk, akkor zárt borítékban a háziorvos által a havi rendszeres gyógyító ellátásokról kiállított igazolást is.


Közgyógyellátás három jogcímen állapítható meg: 1) alanyi, 2) normatív, 3) méltányossági



1. Az alanyi jogcímen biztosított közgyógyellátás jövedelmi helyzettől és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségétől független ellátás (éppen ezért, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt, kérelméhez nem kell csatolni a háziorvos igazolását sem).

2. A normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás jövedelmi helyzettől és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségétől függő ellátás
Az alanyi és normatív jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot a járási hivatal állapítja meg

3. A méltányossági jogosultságot a települési önkormányzat, helyi rendelete alapján állapítja meg .


A járási hivatal alanyi jogcímen az alábbi esetekben állapít meg közgyógyellátásra való jogosultságot:



a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;
b) az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
d) a központi szociális segélyben részesülő;
e) a rokkantsági járadékos;
f) az, aki


  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
  • öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon az 1. vagy 2. alpont hatálya alá tartozott;


g) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kinek jár közgyógyellátás?
2. oldal - Ha alanyi jogcímen nem vagyunk jogosultak...

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető. Részletek Jegyek
  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
  • 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket. Részletek Jegyek
  • 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal. Részletek Jegyek
További cikkek
Állásidő, túlóra, készenlét: mikor mit fizet a munkaadó?

Az idei Munka törvénykönyve módosítások között jelent meg az a szabályváltozás, amely a munkaidő-beosztás módosítás lehetőségeit - kollektív... Teljes cikk

550 ezer forint fölött van a nettó átlagfizetés a bankszektorban

Ezrével vennék fel az alkalmas jelentkezőket a bankszektor szereplői, ahol ráadásul a fizetés is kiemelkedő. Teljes cikk

Budapesten 2350 forint a fizikai órabér

Idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7... Teljes cikk