Korengedmény, korkedvezmény: így éledhetnek újjá a korábbi nyugdíjszerű ellátások

Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező törvényjavaslatot, melynek következtében január 1-től nem állapítható meg ilyen ellátás. Az addig folyósítottakat nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam, és többé nem nyugdíjnak, hanem szociális ellátásnak vagy járadéknak nevezik őket. 2012 januárjától így megszűnt többek között a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, és a fegyveres szervek szolgálati nyugdíja is. A megszüntetés alól csak a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye jelentett kivételt, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.

A kormányzati kommunikáció azzal indokolta a lépést, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdő nyugdíj-biztosítási alapot terheli, és azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tudja biztosítani. "Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, a nyugdíjat felváltó járandóságokat pedig nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti" - írta az MTI.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján a korengedményes nyugdíj újbóli, átalakított formában történő bevezetését javasolta. Kiss Béla, a szakszervezet ügyvivője elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az év elején megszüntetett korengedményes nyugdíj az államnak nem került pénzébe.

Nyugdíjkassza helyett foglalkoztatási alap

Ha a munkáltató olyan munkavállalójának a munkaviszonyát tervezte megszüntetni, aki csak néhány évvel volt a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, korengedményes nyugdíjban állapodhatott meg vele. A munkáltató egy összegben átutalta a nyugdíj összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, aki azt havi rendszerességgel fizette a volt munkavállalónak. A munkáltató által fizetendő nyugdíj attól függött, hogy az irányadó öregségi korhatár elérése előtt mennyi idővel vették igénybe a korengedményes konstrukciót. "A munkáltatók létszámleépítésnél általában azt nézik, hogy a fáradtabb, idősebb, nyugdíjkorhatárhoz közelebb álló munkavállalótól hogyan tudnak emberségesen megszabadulni. Ez a korengedményes nyugdíj rendszerével 2011. december 31-ig működött, és nem került az állam pénzébe" - emelte ki Kiss Béla.

Az MSZOSZ álláspontja sem tér el a kormány szakembereinek véleményétől abban, hogy a korengedményes ellátás nem nyugdíjszerű ellátás, viszont a szervezet szerint ez egy nagyon fontos foglalkozáspolitikai lehetőség, amelyben nem az államot terheli a munkavállalók ellátása. Nem utolsó sorban a kormányzati szakértők azon problémája is megoldódna a szakszervezet szerint, hogy a korengedmény, mint "nyugdíj", rontja a nyugdíjstatisztikákat. A szervezet olyan formában hozná vissza a korengedmény rendszerét, hogy a nyugdíjkassza helyett például egy központi foglalkoztatási alapba fizesse be a munkáltató a jogosultsági időszakra vonatkozó bérmennyiséget. Az állam egy megállapodás alapján ebből folyósítaná az érintett munkavállaló ellátását. Ezáltal ténylegesen is a foglalkoztatáspolitika eszközeként alkalmazva működtetnék tovább a korengedményt, a rá irányadó nyugdíjkorhatárig ellátott lenne az érintett polgár, aki így nem terhelné a szociális ellátórendszert. Ez az elgondolás több munkaadói szövetség elhatározásával is egybeesik - hívta fel a figyelmet Kiss Béla. Állami garancia kellene azonban ahhoz, hogy ez a kvázi idős munkavállalók számára létrehozandó foglalkoztatási alap működhessen, azaz biztonsággal kezeljék a ki- és befizetéseket.

Nem lenne kizárva az öngondoskodás, és a munkavállalás lehetősége

A javaslat további meghatározó pontja, hogy a korábbi három helyett öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt is meg lehessen állapodni a munkáltatóval a korengedményben. "Javaslatunkban kétféle megoldási lehetőség is szerepel, az MSZOSZ ezt próbálja megbeszélni az illetékes kormányszervekkel" - fejtette ki Kiss Béla. A munkáltató mind a két esetben befizeti az általa elbocsátandó munkavállaló után azt az összeget, amely annak béréhez, vagy távolléti díjához kapcsolódik. Az egyik megoldás szerint azonban a dolgozó a határozatlan idejű munkaszerződéssel úgynevezett rendelkezési állományában marad, és a közös megállapodás alapján, szükség esetén behívható munkát végezni, azaz időszakosan újra aktív állományba lehet helyezni. A passzív időszakban az ellátás havi összegének alapja a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne. A másik megoldás, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. Ez esetben tehát megszűnne a munkaszerződés, és az ellátás havi összegének alapja szintén a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne - magyarázta az ügyvivő.

Az MSZOSZ fontos törekvése, hogy öngondoskodó legyen a rendszer. Ennek érdekében azt is szorgalmazzák, hogy a korengedményes ellátást kiegészítendő, az érintett munkavállaló az önkéntes nyugdíjpénztárát is fel tudja szabadítani. Ezzel a cégtől kapott ellátás még magasabb színvonalú lehet, és biztosítható lenne a tisztes megélhetés, a "zökkenőmentes" átmenet az öregségi nyugdíjig - mondta Kiss Béla, hozzátéve, ez Európa több országában így működik.

Korkedvezmény - év végéig kell dönteni

Az MSZOSZ azt is szorgalmazza, hogy mihamarább dolgozzák ki azokat az új szabályokat, melyek alapján eldőlhet, hogy ki jogosult korkedvezményes nyugdíjra. Ennek pénzügyi fedezete idén a munkaadók által fizetett 13 százalékos többletjárulék az érintett munkakörökben. Az ügyvivő szerint ez egy alapvetően jó rendszer volt, de közben lettek olyan új munkakörülmények és munkakörök, melyek indokolnák a kedvezményes nyugdíjazást. Ilyen például a három műszakos munkarend. Kiss Béla elmondta, a jogszerzési lehetőség az év végén megszűnik, és egyelőre nem tudni, mi lesz jövőre.

Új elvek alapján mondanák meg, ki lenne rá jogosult

A szakszervezet támogatná azt a tervet, hogy az új rendszer ne munkakör alapú legyen, hanem a jövőben munkahelyi kockázatértékeléssel határozzák meg, ki lehet jogosult korkedvezményes nyugdíjra. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának múlt héten elfogadott, a korkedvezmény átalakítására vonatkozó állásfoglalása szerint biztosítani kell, hogy a munkáltatói kockázatértékelés egységes elvek és szabályok alapján történjen, emellett egy munkáltatótól független szakmai kontrollra is szükség van - fejtette ki Kiss Béla. Az MSZOSZ emellett fontosnak tartja, hogy az új rendszerre való átállás során biztosítva legyen az átmenet, és az addig megszerzett jogosultsági idő, törtidő is kerüljön beszámításra. A szakszervezet célja, hogy a jövőben a korkedvezmény korhatár előtti ellátás helyett ismételten nyugellátásként kerüljön elismerésre, és az irányadó nyugdíjkorhatár csökkentésével valósuljon meg.