Szerző: Berta László
Megjelent: 5 éve

Kormányunk döntött, mikor dolgozzon a kiskorú!

images

images

Nem valósul meg a vasárnapi zárva tartás lényege, a családi együttlét, mert a szakiskolai tanulók dolgozni kényszerülnek a pihenő- és ünnepnapokon - védelmezné őket a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete ezzel szemben támogatja a középiskolások vasárnapi munkavégzését. Sőt, sérelmezi, hogy a kormány elvette a családoktól a döntés jogát, hogy mikor végezzen munkát a gyerek. A középiskolások főleg hét végén tudnak munkát vállalni az iskolaszövetkezeteknél, és erre március 15-től kevesebb lehetőségük lesz.

A vasárnapi zárva tartás bevezetésekor, március 15-ével mélyen átforgatja a munkát végző fiatalkorúak életét a kormány. Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól ehhez a Nemzetgazdasági Minisztérium, de a szakképzésért felelős államtitkárság nem válaszolt kérdéseinkre.

Piros betűs munkanapok

Keszei Sándor
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) azt kívánja elérni, hogy a kormány azonnal szüntesse meg a több tízezer kiskorú szakiskolás tanuló emberi méltóságát sértő vasárnapi és szünidei munkát. Az MSZOE szerint egy szakiskolás évente 120-150 napon át dolgozik munkahelyi körülmények között, jellemzően cégeknél, vagyis nem oktatási intézményben. A szakképzésről szóló törvény (Szt.) értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon (szombaton és vasárnap) és a munkaszüneti napokon (ünnepeken), valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt is igénybe veheti a tanulót az olyan munkahelyeken, ahol ezeken a napokon is dolgoznak. Ilyenek a vendéglátó ipari, kereskedelmi képzőhelyek, üzletek, éttermek, szállodák, üdülők stb. Ha a szakiskolába és szakközépiskolába járó kiskorú tanuló hiányzik a gyakorlati képzésről, akkor mulasztását sokszor vasárnap és a piros betűs ünnepeken kell pótolnia - tájékoztatta a HR Portált Keszei Sándor, az MSZOE szóvivője.

Különbség, hogy a középiskolások ezeken a napokon együtt tölthetik szabadidejüket a szüleikkel, egyezően a kormány szándékával. Már ha szüleiknek és nekik sem kell dolgozniuk. Ugyanis a válság óta egyre több diák kénytelen munkába állni az elapadó pénzforrások, például az elmaradó zsebpénz miatt.

Salamon Eszter
Keszeihez képest máshonnan közelít Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének (ESZME) elnökségi tagja: szerinte válasszuk külön a szakiskolások szakmai gyakorlatát meg a vasárnapi munkavégzést és zárva tartást, mert semmi közük egymáshoz. „A családokat egyáltalán nem érdekli, hogy milyen napon kell dolgozni. Ha valakinek 38 óra a munkaideje, akkor neki teljesen mindegy, hogy a szerda a pihenőnapja vagy a vasárnap” - jelentette ki a HR Portálnak. Megjegyzésünkre, hogy mások úgy gondolják, a családokat érdekli, milyen napokon kell dolgozni, Salamon Eszter azt válaszolta, hogy a szülőktől kapott információkra alapozza állítását. „A nem kereskedelemben dolgozó szülők egy jelentős része is dolgozik vasárnap, ahogy minden gyerek tanulni is kénytelen, ha lépést akar tartani a tananyaggal” - fejtette ki.

„A normális az lenne, ha mindenféle munkavégzés, ami a kiskorút érinti, háromoldalú megállapodás lenne a szülő, diák és a munkáltató között. Innentől kezdve ehhez semmi köze nincs az államnak. Döntse el a diák meg a szülő közösen, hogy megfelel-e nekik egy ilyen munkabeosztás” - mondta el lapunknak Salamon Eszter. Szerinte a középiskolás gyerekek 55-60 órás iskolához kötődő munkaideje (lásd keretes írásunkat) a valódi probléma. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a gyereke, aki nem szakmunkás képzős, általában az egész vasárnapját tanulással tölti, tehát Salamon értelmezésében minden vasárnap dolgozik, ahogy ő maga is munkát végez vasárnaponként, és nem a kereskedelemben.
Egy 9-10. évfolyamos gimnazistának vagy szakközépiskolásnak 35-40 kötelező tanítási órája van, erre halmozódik tanítási naponként 2-4 óra és a hétvégi leckeírás meg az otthoni tanulás. A nemrégiben készült időmérlegek 60 órát mutatnak. Ráadás erre minden szakkör, sport, zene, különóra - tudtuk meg Salamon Esztertől.

Felvetettük, miért nem tartja igazságtalannak, hogy amikor a hipermarketben dolgozó szülő vasárnap otthon lesz, szakiskolás vagy szakmunkás gyereke éppen dolgozik. „Lehet a gyerekeket a Munka törvénykönyvének rendelkezései szerint munkavégzésre beosztani. Jelen esetben a család döntése, hogy bevállalja-e, vagy másik gyakorlati helyet keres” - fejtette ki, és kiemelte, hogy az lenne a normális, ha háromoldalú tanulmányi szerződések lennének a szülő, diák és a munkáltató között.

Tudás nélkül lökik piacra

Az ESZME szerint a szakiskolás gyerekek hátrányos megkülönböztetése nem a vasárnapi munkavégzésben valósul meg, sokkal inkább abban, hogy nem az élethosszig való tanulásra, hanem piacképtelen szakmai ismeretekre, a biztos munkanélküliségre készítik fel őket. „Munkanélkülieket képeznek, és szinte minden piacképes tudás nélkül lökik ki őket a munkaerőpiacra” - állítja Salamon Eszter. Utalt Horn Dániel tanulmányára, melyből kiderül, hogy közülük csak azoknak vannak munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei, akik nagy nemzetközi cégeknél végzik a szakmai gyakorlatot, ahol saját képzési rendszer van. „Ha ezek a cégek dolgoznak vasárnap, nincs épeszű szülő, akinek pont azzal lenne baja, ha a gyereke vasárnap is dolgozik” - tette hozzá.

Keszei Sándor szerint főként a kereskedelemben fordulnak elő olyan esetek, hogy a tanulókat 3 éven át rakodásra, takarításra kényszerítik, és nem készítik fel a szakmára, ezért az anyagi terhek vállalásával érdekeltté kell tenni a gyakorlati helyeket, hogy olyan szakembereket képezzenek, akiket azután foglalkoztatni tudnak. Megkértük Keszei Sándort, segítsen abban, hogy beszélhessünk érintettekkel, akiket hátrány ért, de ebben nem volt partner. Állítja, a szülők félnek, nem nyilatkoznának, és amúgy sem adhatja ki senki elérhetőségét.

Apró séfek

Kizsákmányolásnak tartja az MSZOE, hogy a felnőttekkel azonos munkát végző tanulók havi 16-18 ezer forint bért kapnak, míg a felnőtt munkavállalók rendes bérük két-háromszorosát is hazavihetik a szombati és vasárnapi munkavégzésért. Utalt arra, hogy a gyerekek sok esetben száz százalékosan elvégzik azokat a feladatokat, amiket a velük egy helyen dolgozó felnőtt munkavállalók, pl. kőművesek, szakácsok, pincérek, bolti eladók. A szóvivő megdöbbentő történeteket hall, a szülők olyan esetekről számolnak be, amikor a kamasz gyerekük önállóan főz a gyakorlatnak helyet adó vendéglő konyhájában, és a szakács rá sem néz, hogy mit csinál. Ez szerinte kimeríti a gyermekmunka fogalmát is.

Simon Balázs
Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója más véleményen van: „A szakmai tanulmányait folytató diák jellemzően nem végez a felnőtt szakmunkással azonos értékű munkát. Bizonyára vannak kivételek, de szakmai gyakorlatosokat a mindennapos működésben foglalkoztatni egy piacra termelő vállalkozásnak jellemzően inkább „nyűg”, azaz több feladatot jelent, mint amennyi tényleges hozadéka van” - fejtette ki a HR Portálnak. Továbbá megjegyezte, hogy az utóbbi néhány év szabályváltozásai lehetővé teszik, hogy a fiatalok a tanulás mellett, kötelezően, tanulási időben szerezzék meg az elhelyezkedésüket segítő szakmai gyakorlatot (tanulószerződéssel történő foglalkoztatás), és erre az időre valóban a minimálbér töredékét kapják csak meg.

Ezzel kapcsolatban Salamon Eszter elmondta: „Ezek az úgymond „éhbérért” dolgozó diákok nappali tagozatosak, akiket a szüleik tartanak el hivatalosan. Része a képzésüknek, hogy kötelező nekik ingyen dolgozni. Ezt ők választották.” Ezen a ponton figyelmen kívül hagyja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét - vetettük fel Simon Balázsnak, aki elmondta, erre vonatkozó írott jogszabály nem létezik. Simon kiemelte, hogy az egyenlő bánásmód követelménye a munkajogban a hátrányos megkülönböztetés tilalmát foglalja magában, ami annyit jelent a bér szempontjából, hogy senki nem kaphat kevesebb bért valamely védett tulajdonsága miatt (neme, kora, faji, etnikai hovatartozása, szexuális irányultsága, vallási vagy politikai meggyőződése). Simon Balázs e témában osztja Salamon Eszter véleményét: „A fiatalok elhelyezkedését az nehezíti a legjobban, ha nincs munkatapasztalatuk. Ha az elméleti tudás megszerzésének idejére nem kapnak bért, akkor miért kellene, hogy a gyakorlati tudás normál tanulmányi időben, nem külön elfoglaltságként, szabadidejükben történő megszerzéséért bért kapjanak?” - nyilatkozta lapunknak.

Salamon Eszter felhívta a figyelmet az európai gyakorlatra, hogy azok a pályakezdők, akik presztízsszakmákban akarnak elhelyezkedni, gyakran csak fizetés nélküli gyakornokként tudják megszerezni a szükséges hároméves munkatapasztalatot. Példája szerint, ha egy jó ügyvédi állába akar menni, vagy egy nagy céghez marketinges állásba, az ingyen dolgozik a fiatal. Úgy ítéli meg, hogy ez döntés kérdése: „Ameddig szabad a döntés, addig az ember megpróbál megoldást keresni. Nem állítom, hogy ez jó, de vannak tények, ezeket kénytelenek vagyunk tudomásul venni.”
Könnyen feltűnt, hogy a „magyarországi” szülők a szakiskolások, szakmunkások szemszögéből tekintenek a vasárnapi zárva tartás-ügyre, míg az „európaiak” a középiskolásokéból. Ezért kíváncsiak voltunk a több mint negyedszázada kiskorú diákokat is foglalkoztató iskolaszövetkezetek véleményére. Érintettségük nem vitás. Simon Balázs (Fürge Diák) úgy becsüli, hogy 50-60 ezer középiskolás dolgozik az iskolaszövetkezeteknél évente, közülük 8-10 ezren tanév közben is vállalnak munkát, a többiek csak nyáron. Szerepi Bálint (Meló-Diák) elmondta, hogy a diákmunka szervezői nyáron találkoznak velük nagyobb számban, amikor nincs gyakorlatuk és tanóráik.

Nem a család döntése lesz

Keszei Sándor elmondta, hogy a szakképzési törvény szerint a gyakorlati képzést a reggel 6-tól este 10-ig tartó időszakban lehet megtartani. Ahhoz, hogy a tanuló 6 órára beérjen a képzőhelyre, 1-2 órával korábban kell felkelnie és elindulnia otthonról. Az este 10-ig tartó képzés után sokszor éjfél után érkeznek haza a kiskorú tanulók. Keszei szerint a két műszak és az oda-vissza utazás elveszi az időt a családi együttléttől. Előfordul, hogy amikor a szülők hazajönnek a munkából, gyermekük délutáni műszakba indul. Lapunk nem rendelkezik információkkal arról, hogy milyen gyakran fordul elő ilyen eset, amikor megtörténik a családi élet korlátozása, vagyis diszkrimináció a korosztály más tagjaihoz képest.

Simon Balázs utal arra, hogy van olyan védelmi szabály a tanulószerződésről szóló jogszabályban, ami kiskorú munkavállaló esetén a napi munkaidőt hét órában maximálja, a pihenő idő minimumát 16 órában állapítja meg, és iskolai napokra nem lehet gyakorlatot tenni. „Vagyis lehet olyan, hogy ha délutáni műszakba megy, akkor kiesik a család esti rutinjából, de ez nem lesz folyamatos vagy általános” - tette hozzá. Úgy értékeli, hogy a védelemmel a fiatal fokozatosan szokhat hozzá ahhoz, ami majd a végzés után várni fog rá.

Salamon Eszter szerint a szakközépiskolások, gimnazisták (akik nem vesznek részt a szakmai gyakorlatokon - a szerk.) eddig elsősorban hétvégén dolgoztak. Az új jogi szabályozásban a legnagyobb problémának azt tartja, hogy március 15-étől nem a család döntése lesz, mikor végez munkát a gyerek.

„A nem szakiskolásoktól, akik középiskolásként a család költségvetéséhez való kényszerű hozzájárulás miatt dolgozni kényszerülnek, most az alvást veszik el. Aki eddig szombat-vasárnap dolgozott, most délután-este kell azt tennie, hogy aztán éjjel még leckét is írjon - mondta el utalva arra, hogy szerinte elsősorban gimnazista és nem szakmai gyakorlatot végző középiskolásokat éri hátrány.

„Éri hátrány a gimnazistákat, de nem akkora, mint amekkorát az idézett mondat sejtetni enged” - reagált erre Simon Balázs (véleményét itt olvashatják a vasárnapi zárva tartásról).

Szerepi Bálint
Szerepi Bálint, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet szakértője viszont úgy látja, hogy a középiskolások nagy része számára elérhető munkalehetőségek jelentősen beszűkülnek, mivel a 16-18 év közöttiek éjszaka nem végezhetnek munkát, és így csak a szombat napközben és a hétköznap délutánok maradnak nekik. Simon megerősítette, hogy van lehetőség délután munkát végezni hét közben, de nem nagy számban. Tehát abban hasonló állásponton vannak, hogy a középiskolások főleg hét végén tudnak munkát vállalni az iskolaszövetkezeteknél, és erre március 15-től kevesebb lehetőségük lesz.
Sokkal több diák keres hétvégére is munkát, mint amennyit be tudnak állítani a Meló-Diáknál. „A hétvégi munkákra az év nagy részében túlkereslet van. A zárva tartás miatt most még kevesebb, csak az átlagos iskolaidőn kívül ráérő diáknak tudunk lehetőséget biztosítani” - mondta el Szerepi Bálint. Mivel a jelentkezők hétköznap le vannak kötve, és nem jut el mindenki a munkába, nem csoda, hogy a 18 év alatti középiskolások elsősorban hétvégén próbálják megszerezni jövedelmük többségét.
„Általános, hogy a diákok a hétvégi munkavégzés mellé hét közben is bevállalnak 1-2 műszakot ráérésüktől függően. A vasárnap kiesésével rá fognak kényszerülni, hogy még inkább iskolanapokon szerezzék meg jövedelmüket” - mondta el Szerepi Bálint.

AZ MSZOE szerint pedig éppen a szakiskolásokat éri nagyobb sérelem, nem a középiskolásokat: „Súlyos diszkriminációnak tartjuk, hogy a szakképző iskolákba járó tanulóknak a nyári szünetben is részt kell venni a szakmai gyakorlaton, amikor gimnáziumi társaik vakációznak, üdülnek, szórakoznak. El akarjuk érni, hogy a szakiskolai tanulók a nyári szünetben ne az esztergapadnál dolgozzanak, hanem a pihenés, a családi együttlét ugyanúgy járjon nekik is” - fejtette ki Keszei Sándor szóvivő.

Jól vigyázzatok, szakmunkások!
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) szóvivője szerint a szakképzésben tanuló kiskorú gyermekeknek idegen környezetben, szülői és pedagógiai felügyelet nélkül vesznek részt a szakmai gyakorlati képzésben. Az iparkamara úgy reagált erre, hogy az „idegen környezet” adottság: a duális szakképzés vállalati környezetben történik, munka közben tanulják a szakmát. Ráadásul szülői felügyeletre az iskolai tanműhelyben sincs lehetőség.

Szilágyi János oktatási és képzési igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzésről szóló törvénynek (Szt) megfelelően a gazdasági kamarák végzik a gyakorlati képzésbe belépő és a képzést folytató szervezetek ellenőrzését. Vizsgálják a tárgyi és személyi feltételeket, és hogy megvannak-e a megfelelő szakmai és pedagógiai ismeretek. Az oktatási igazgató az Szt.-re hivatkozva kiemelte, hogy az ellenőrzésben részt vesz a szakképző iskola képviselője, és kifogást tehet az ellenőrzés megállapításaival és a határozattal kapcsolatban. Ha szerinte pedagógiai szempontból nem eléggé felkészült a képzőhely oktatója, befolyása van a képzési jogosultság megítélésében.

Ez utóbbi mondatnak azért van jelentősége, mert Keszei azt állítja, hogy a tanulókat sok esetben a néhány évvel idősebb szakmunkások felügyeletére bízzák, akik nem rendelkeznek pedagógiai ismeretekkel, és nincs megfelelő felelősségérzetük, hogy oktassák és neveljék a rájuk bízott kiskorú tanulókat. Ezt nem tudják elfogadni - fejtette ki a szóvivő. Az iparkamara erre reagálva leírta a HR Portálnak, törekszenek arra, hogy a külső tanműhelyekben tanulókkal foglalkozó gyakorlati oktatók minél szélesebb köre rendelkezzen megfelelő pedagógiai ismeretekkel. Tájékoztatásuk szerint 2012 eleje óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére tartalmazza a mestervizsgára vonatkozó leírást a szakképzésről szóló törvény. (Keszei lapunknak elmondta, hogy az MSZOE kezdeményezte, hogy a kamara által favorizált mestervizsgával rendelkezők lássák el ezt a feladatot - a szerk.) Ennek értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezetnél 2015. augusztus 31-ét követően gyakorlati oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki mestervizsgával rendelkezik. Tájékoztatásuk szerint jelenleg is több ezer gyakorlati oktatót készít fel mestervizsgára a gazdasági kamara, akik pedagógiai és vállalkozási ismeretekből is vizsgát tesznek.

Keszei elmondta a HR Portálnak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tagjaként hosszú ideje nem tudják elérni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenállása miatt, hogy kerüljön be a tanulószerződésekbe, hogy név szerint ki vállal felelősséget a gyakorlati képzőhelyen a tanulók felügyeletéért, ki felel az ott dolgozó gyerekek testi épségéért, ki gondoskodik erkölcsi védelműkről. „Nem helytálló az a megállapítás, hogy az MKIK ellenáll annak a törekvésnek, hogy a felelős személy adatai bekerüljenek a tanulószerződésbe, annál is inkább, hiszen ez jogszabályi előírás” - nyilatkozta az iparkamara a HR Portálnak. A kamara állítja, hogy a külső képzőhelyen végzett gyakorlati képzésért mindig egy konkrét személy felelős. „Ennek névét kötelező feltüntetni a tanulószerződésben és az együttműködési megállapodás függelékében is a szakképzésről szóló törvény értelmében” - nyilatkozták. Vagyis szerintük a tanuló sehol nem vehet részt megfelelő felügyelet nélkül a gyakorlati képzésen, de azt elismerték, hogy az Szt. ide vonatkozó rendelkezése alapján ez az adat nem nyilvános.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hat dolog, amivel a gyakornokoskodás segítheti karriered

Manapság már nem meglepő, ha valaki az egyetemi tanulmányai mellett dolgozik, és egyre többen vágynak olyan tapasztalatra is, amely a későbbiekben... Teljes cikk

Apám, anyám ebbe rokkant bele, köszönöm, nem kérem - zavarba ejtő Z generáció

Egész ágazatok működését ingathatja meg a közeljövőben a Z generáció, ha nem lesz megfelelő számára a munkakörnyezet. Tömeges munkába... Teljes cikk

Lehetséges elnyerni egy pozíciót 1,5 perc alatt?

Öt tanács életük első állásinterjújára készülő fiataloknak, hogy felkeltsék a munkáltató érdeklődését. Teljes cikk