Középkorúak húzzátok le a rolót?

45 év felett a ringben: kompromisszum vagy teljes kudarc?

Magyarországon munkaerőhiány van, de a piacon még mindig két tendencia áll fenn: a munkáltatók szívesebben vesznek fel fiatalokat képesítésük miatt vagy nyugdíjasokat a járulékkedvezményekért. Sajnos a helyzet következményeképp az idősebb munkavállalók elhelyezkedése válik nehezebbé, mert a negatív előítéletek folytán azokat az aktív, képzett és nyelveket beszélő szakembereket zárják ki a munkaerőpiacról, akiknek 15-20 év van még legalább a nyugdíjig. Többen közülük hónapok vagy akár évek óta keresnek állást, és hagyják őket „elveszni”, mert nem tudnak mit kezdeni szervezeteken belül a generációs különbségekkel.

Ehhez kapcsolódóan korábbi cikkünkben HR-esek körében felmértük, hogy melyek azok az indokok, amiért nem szívesen foglalkoztatnak középkorú munkavállalókat. A HR szakemberek hátrányként hozták fel a 45 év felettiekkel kapcsolatban a rugalmatlanságot, az elavult szakmai és nyelvi ismereteket, valamint az állásokra való jelentkezések inaktivitását. Kutatásunkból az is kiderült, hogy főleg IT, adminisztratív és többműszakos pozíciókban nem foglalkoztatják őket szívesen, ahol fontos a fizikai erőnlét.

Sok cég beállt a fiatalok foglalkoztatására, pedig a 20 évesek között is vannak kevésbé motiváltak, de a 45 év felettiek között is van pörgős, életvidám. Amiből kiderül, hogy nem a kornak, hanem a munkaközösségbe való beilleszthetőségnek kellene számítani.

Az interjúalanyok tapasztalatai


A középkorú munkavállalók zárkózottabbá váltak és elidegenedtek az álláskereséstől. Sokan kényszervállalkozók lettek vagy elvárják, hogy a munkáltató keresse meg őket, de olyan személyek is vannak, akik aktívak és folyamatosan képzik magukat, munkát keresnek.
Sz. Noémi szerint a legnagyobb probléma,
„Generációs problémák: nincs lojalitás, és hiányzik a kölcsönös tisztelet.”

A szervezetek HR-esei nincsenek felkészítve az idősebb munkavállalókkal való bánásmódra, ezért állásinterjún, ha nincs meg az összhang, akkor az idősebb jelölt esélyt sem kap az állás elnyerésére. (Vagy már az interjúra sem.) Az interjúalanyok közül többen érzékelték és atrocitásként élték meg, hogy kimondatlanul is előítéletekkel vannak feléjük.

S. Anna szerint: „Minden korosztálynak megvannak az adott értékei, és „hátrányai”. A probléma az, hogy sokszor alkalmatlan emberek kerülnek a kiválasztó székébe. Sokan úgy ítélkeznek, és hagyatkoznak sztereotípiákra, hogy a másik fél nem veszi észre.”

Sajnos, a média is a fiataloknak kedvez, a középkorosztály láthatatlan és csak a gyógyszer reklámokban szerepelnek, pedig egy középkorú munkavállaló is ugyanolyan értékű dolgozó lehet, mint egy fiatal, csak nem feltétlenül ugyanazokra a munkakörökre.

Van kiút?

Igen. A Restart-Up szervezet HR vezetők körében folytatott kutatásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a cégek hajlamosak arra, hogy a nyugdíjhoz közelebb álló munkavállalókat kritikusan kezeljék, és hátrányba kerüljenek egy fiatalabb jelölttel szemben. A Restart-Up a visszajelzések és eredmények alapján megoldási javaslatokat dolgozott ki az idősebb munkavállalókkal való közös munka elősegítéséért és megszólításáért, de tény, hogy a helyzet egyre globálisabbá, a magyar határon túlra is kiterjed, hogy a középkorúakkal foglalkoztatásának problémája, melyre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is felhívta a figyelmet.

Az OFA (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft ) idén harmadik alkalommal hirdeti meg “Az Év Felelős Foglalkoztatója” elnevezésű pályázatát, melynek keretében első alkalommal van lehetőség a Restart-Up közösség különdíjára pályázni azoknak a cégeknek, amelyek aktívan tesznek a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatásának javításáért.

A Restart-Up célkitűzéseivel a szakdolgozat interjúalanyainak is egyezik a véleménye, melyet P.Diána is megfogalmazott, és hosszabb távon jelentene megoldást:

„Sokkal nyitottabbnak kellene lennie a munkáltatónak. Azt gondolom, nagyon jó csapatot alkotnánk a fiatalokkal, mert mi az ő energiájukat és rendetlenségüket egy keretbe tudnánk tartani, és az ellenség helyett a segítséget látnák bennünk.”

Tény, hogy nem lehet egyik napról a másikra gyökeres változásokat bevezetni, de az egyedüli megoldás a szemléletváltás és nyitottság lehet.

Türei Virág szerint felelősséget kellene tenni a HR vállára és be kellene vonni egy harmadik személyt, aki azért felel, hogy minden résztvevő egyenlő értékű félként vegyen részt a kiválasztási folyamatban, és meg kellene találni azokat a munkaköröket, amik testhez állóak a középkorosztály képességeinek.

A teljes szakdolgozat ITT érhető el.