Külföldi munkaútra vágyik a magyar
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. Egy felmérés szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól.
A fiatal magyar munkavállalókat - elsősorban a férfiakat - mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne, 68 százalékuk pedig itthon is szívesen dolgozna olyan pozícióban, amely utazással jár.
Bár a nők és az idősebbek is többnyire úgy vélik, hogy az országhatáron túli üzleti út hozzáadott értéket jelent, a fiatal férfiakhoz képest jobban tartanak attól, hogy az a magánéletüket negatív irányba befolyásolná.
Ezzel is összecseng, hogy a 34 év alattiak körében közel háromszor annyi férfi dolgozik olyan pozícióban, amely rendszeres nemzetközi ingázással jár, míg 35 év felett is kétszer annyi férfi tölt be ilyen állást.
Csupán minden tizedik munkavállaló utazhat külföldre
A tanulmányból arra is fény derült, hogy bár a magyarok több mint 40 százaléka kimondottan szeretne olyan állást, amely nemzetközi ingázással jár, jelenleg csupán minden tizedik tölt be ilyen pozíciót.
"Ezzel sajnos a felmérésben vizsgált 34 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Összehasonlításként a szomszédos Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban is minden ötödik munkavállaló szokott külföldi üzleti útra menni, a fiatalabb korosztályban pedig ennél is magasabb ez az arány - mondta el Szokody Ágnes, a cég marketing menedzsere.
Ezzel szemben nálunk a 34 év alattiak körében is mindössze a munkavállalók 18 százalékának van lehetősége itthoni pozícióban nemzetközi tapasztalatot gyűjteni.
A határon átnyúló lehetőségek hiánya lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország is a külföldi munkavállalásban leginkább érintett három európai ország között van: ötből hárman egy jó állás reményében országot is váltanának.
Külföld vonz, de a külföldi nem
A globalizációnak és az egyre több munkahelyet biztosító szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált hazánkban. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, az idősebb generációk kevésbé elfogadóak: a 35 év felettieknek csupán 43 százaléka szeretne vegyes közösség tagja lenni.
Bár a nők és az idősebbek is többnyire úgy vélik, hogy az országhatáron túli üzleti út hozzáadott értéket jelent, a fiatal férfiakhoz képest jobban tartanak attól, hogy az a magánéletüket negatív irányba befolyásolná.
Ezzel is összecseng, hogy a 34 év alattiak körében közel háromszor annyi férfi dolgozik olyan pozícióban, amely rendszeres nemzetközi ingázással jár, míg 35 év felett is kétszer annyi férfi tölt be ilyen állást.
Csupán minden tizedik munkavállaló utazhat külföldre
A tanulmányból arra is fény derült, hogy bár a magyarok több mint 40 százaléka kimondottan szeretne olyan állást, amely nemzetközi ingázással jár, jelenleg csupán minden tizedik tölt be ilyen pozíciót.
"Ezzel sajnos a felmérésben vizsgált 34 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Összehasonlításként a szomszédos Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban is minden ötödik munkavállaló szokott külföldi üzleti útra menni, a fiatalabb korosztályban pedig ennél is magasabb ez az arány - mondta el Szokody Ágnes, a cég marketing menedzsere.
Ezzel szemben nálunk a 34 év alattiak körében is mindössze a munkavállalók 18 százalékának van lehetősége itthoni pozícióban nemzetközi tapasztalatot gyűjteni.
A határon átnyúló lehetőségek hiánya lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország is a külföldi munkavállalásban leginkább érintett három európai ország között van: ötből hárman egy jó állás reményében országot is váltanának.
Külföld vonz, de a külföldi nem
A globalizációnak és az egyre több munkahelyet biztosító szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált hazánkban. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, az idősebb generációk kevésbé elfogadóak: a 35 év felettieknek csupán 43 százaléka szeretne vegyes közösség tagja lenni.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?