Külföldi munkaútra vágyik a magyar

A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. Egy felmérés szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól.

A fiatal magyar munkavállalókat - elsősorban a férfiakat - mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A Randstad Workmonitor legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a 34 év alatti férfiak 79 százaléka a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne, 68 százalékuk pedig itthon is szívesen dolgozna olyan pozícióban, amely utazással jár.

Bár a nők és az idősebbek is többnyire úgy vélik, hogy az országhatáron túli üzleti út hozzáadott értéket jelent, a fiatal férfiakhoz képest jobban tartanak attól, hogy az a magánéletüket negatív irányba befolyásolná.

Ezzel is összecseng, hogy a 34 év alattiak körében közel háromszor annyi férfi dolgozik olyan pozícióban, amely rendszeres nemzetközi ingázással jár, míg 35 év felett is kétszer annyi férfi tölt be ilyen állást.

Csupán minden tizedik munkavállaló utazhat külföldre

A tanulmányból arra is fény derült, hogy bár a magyarok több mint 40 százaléka kimondottan szeretne olyan állást, amely nemzetközi ingázással jár, jelenleg csupán minden tizedik tölt be ilyen pozíciót.

"Ezzel sajnos a felmérésben vizsgált 34 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Összehasonlításként a szomszédos Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban is minden ötödik munkavállaló szokott külföldi üzleti útra menni, a fiatalabb korosztályban pedig ennél is magasabb ez az arány - mondta el Szokody Ágnes, a cég marketing menedzsere.

Ezzel szemben nálunk a 34 év alattiak körében is mindössze a munkavállalók 18 százalékának van lehetősége itthoni pozícióban nemzetközi tapasztalatot gyűjteni.

A határon átnyúló lehetőségek hiánya lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország és Olaszország mellett Magyarország is a külföldi munkavállalásban leginkább érintett három európai ország között van: ötből hárman egy jó állás reményében országot is váltanának.

Külföld vonz, de a külföldi nem

A globalizációnak és az egyre több munkahelyet biztosító szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált hazánkban. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, az idősebb generációk kevésbé elfogadóak: a 35 év felettieknek csupán 43 százaléka szeretne vegyes közösség tagja lenni.

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
14. havi fizetés és stabil élet: ezekre a magyar szakemberekre vadászik Ausztria

Elfogytak az osztrák IT-szakemberek, Ausztria pedig már a régióban keres megoldást. A súlyos munkaerőhiány miatt egyre több cég vadászik magyar... Teljes cikk

Gyors, egyszerűen elérhető munkaerő: szerb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon

Nemzeti kártyával foglalkoztathatók, kulturálisan és földrajzilag is közel vannak. Így könnyebb a beillesztés és a beilleszkedés, alacsonyabb a... Teljes cikk

Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba

Megtorpant a munkavállalási célú bevándorlás a fejlett országokba: az OECD szerint 2024-ben 21 százalékkal kevesebb külföldi dolgozó érkezett,... Teljes cikk